Kategória: Különadók

Elfogadták a reklámadó törvény módosításait

Több mint fél évvel az Európai Bizottság döntését követően, 2017. május 16-án az Országgyűlés megszavazta a reklámadó törvény módosításait. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság határozatának következményeként a reklámadó törvény egyes rendelkezéseinek módosítása, átdolgozása vált szükségessé. Az eredeti módosító javaslathoz képest az elfogadott törvény két fontosabb módosítást tartalmaz. Egyrészt a reklámadó mértéke végül egységesen 7,5% lesz, szemben a korábbi javaslattal, ami még 9%-ot irányzott elő. Másrészt, az érintett adóalanyok számára megfelelő felkészülési időt biztosítva, a megszavazott módosítások 2017. július 1-jén lépnek csak hatályba (az eredeti javaslat szerint ez az időpont 2017. május 25. lett volna), ezzel összhangban a...

Bővebben

Az Európai Bizottság nyomására módosításra kerülne a reklámadó törvény

Ahogyan korábbi hírlevelünkben beszámoltunk arról, az Európai Bizottság a 2016. november 4-én közzétett határozatával a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit összeegyeztethetetlennek minősítette az Európai Uniós szabályokkal. Ennek következményeként a tegnapi nap folyamán benyújtásra került az Országgyűlés elé egy törvénymódosító javaslat. Ennek a javaslatnak a főbb pontjait, tervezett módosításait foglaltuk össze az alábbiakban. A módosító javaslat az Európai Bizottság által tett kifogásokat alapvetően két módon kezelné. Egyrészt az elmúlt időszakban a reklám-közzétevő adóalanyok által megfizetett reklámadó visszatérítését írná elő, másrészt a reklám-közzétevőre vonatkozó adókulcsot egységesen 9%-ban határozná meg. A reklámadó visszatérítése A javaslat értelmében a reklám-közzétevő által a 2017. május 31-ig...

Bővebben

Az Európai Bizottság szerint a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én közzétett álláspontja szerint a reklámadó egyes rendelkezései összeegyeztethetetlenek az Európai Uniós szabályokkal. Mint arról mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot a 2014. június 17-én hatályba lépett reklámadóval kapcsolatban. Akkor a progresszív adókulcsok alkalmazásának felfüggesztését kérte Magyarországtól az Európai Bizottság, tekintettel arra, hogy az adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat. Az Európai Bizottság megállapította azt is, hogy az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezés szintén indokolatlanul előnyben részesített egyes vállalatokat. Az elhatárolt veszteségre vonatkozó kedvező szabályokat ráadásul csak azon vállalkozások vehették igénybe, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, így a szabályozás lehetővé tette...

Bővebben

Az Európai Bizottság az uniós jogszabályokkal ellentétesnek talált két magyar különadót

Az Európai Bizottság 2016. július 4-én megjelent közleményébennyilvánosságra hozta határozatban képviselt álláspontját, mely szerint a magyarországi élelmiszerlánc-felügyleti díj, továbbá a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság az alábbi érvekkel támasztotta alá, hogy a két magyar adónem miért tekinthető tiltott állami támogatásnak: A progresszív adókulcs-rendszere eredményeképpen a legmagasabb és a legalacsonyabb adókulcs között indokolatlanul magas az eltérés (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében ez az eltérés 60-szoros, míg a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében ez a különbség 22,5-szeres). Az árbevételtől függő, progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adónem szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá...

Bővebben