Kategória: EU

Újabb magyar áfa-szabályozás lehet ellentétes az uniós joggal

Egy, az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő magyar ügyben (C-564/15. számú Farkas-ügy) Michal Bobek Főtanácsnok indítványában kifejtette, hogy az Uniós áfa-irányelv értelmében a kényszereladási eljárások során (így a felszámolás során is) az ingóértékesítés nem, kizárólag csak az ingatlanértékesítés adózhat fordítottan. A Farkas-ügy jelentőségét az adja, hogy a jelenleg hatályos magyar Áfa törvény alapján a felszámolási eljárás alatt álló társaságok tekintetében a tárgyieszköz-értékesítésről szóló számlát a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani, függetlenül attól, hogy a tárgyi eszköz ingatlan vagy ingó dolognak minősül. A Főtanácsnok véleménye szerint Magyarország csak külön tanácsi felhatalmazás alapján lett volna jogosult a jelenleg hatályos szabályozás...

Bővebben

Az EUB ítélete alapján nonprofit társaság is levonásba helyezhet áfát

Non-profit társaságok, civil szervezetek, alapítványok gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk végzett egyes tevékenységek adóalanyiságuk körében vagy azon kívül végzett tevékenységnek minősülnek-e, és azzal kapcsolatban keletkezik-e áfa kötelezettségük, illetve levonhatják-e az adott tevékenységhez kapcsolódó beszerzések áfáját. Ez a kérdés azért okoz bizonytalanságot, mert az ilyen társaságok, szervezetek nem nyereség elérése céljából jönnek létre, tevékenységük alapvetően nem üzletszerű, de működésük során mégis megvalósíthatnak olyan ügyleteket, amelyek az áfa rendszer alkalmazásában gazdasági tevékenységnek minősülnek. A témával kapcsolatban hozott döntést az Európai Bíróság a közelmúltban, éppen egy magyar vonatkozású ügyben. Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás keretében 2016. június...

Bővebben

Az Európai Bizottság az uniós jogszabályokkal ellentétesnek talált két magyar különadót

Az Európai Bizottság 2016. július 4-én megjelent közleményébennyilvánosságra hozta határozatban képviselt álláspontját, mely szerint a magyarországi élelmiszerlánc-felügyleti díj, továbbá a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság az alábbi érvekkel támasztotta alá, hogy a két magyar adónem miért tekinthető tiltott állami támogatásnak: A progresszív adókulcs-rendszere eredményeképpen a legmagasabb és a legalacsonyabb adókulcs között indokolatlanul magas az eltérés (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében ez az eltérés 60-szoros, míg a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében ez a különbség 22,5-szeres). Az árbevételtől függő, progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adónem szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá...

Bővebben

BEPS – A telephely szabályozásának reformja

Ahogy arról korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk, tavaly év végén nyilvánosságra hozta az OECD a nemzetközi adóelkerülések visszaszorítása érdekében megalkotott ún. anti-BEPS (’Base Erosion and Profit Shifting’) jelentést, amely összesen 15 elemes akciótervben foglalja össze, hogy milyen módon és területeken lenne szükséges szabályozói lépéseket tenni a nemzetközi adóelkerülések visszaszorítása érdekében. Jelen hírlevelünkben a telephely létrejöttének mesterséges elkerülésének megakadályozásával kapcsolatos 7. számú BEPS jelentés legfontosabb pontjait foglaljuk össze. A „telephely” kifejezés a köznapi jelentéssel szemben az adózási szaknyelvben azt az állandó üzleti tevékenységet jelenti, amikor egy külföldi vállalkozás egy másik ország területén olyan üzleti tevékenységet folytat, amely egyébként az adott országban...

Bővebben

A közösségi joggal ellentétesnek találták a Szép-kártya és az Erzsébet utalvány szabályozását

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a C-179/14. számú ítéletében, összesen öt pontban marasztalta el Magyarországot a Szép-kártya és az Erzsébet Utalvány hazai szabályozása miatt, rámutatva, hogy azok több szempontból is ellentétben állnak az Európai Unió alapértékének számító letelepedés, valamint szolgáltatásnyújtás szabadságával. Az ítélet előzménye, hogy az Európai Bizottság 2012-ben kötelezettségszegési eljárását kezdeményezett Magyarország ellen, figyelemmel a 2011-ben bevezetett Szép-kártya és Erzsébet utalvány szabályozása miatt. Mivel a kötelezettségszegési eljárást nem sikerült a feleknek megnyugtatóan rendezni, ezért az Európai Bizottság beperelte Magyarországot. Az Európai Bizottság összesen öt pontban kérte Magyarország elmarasztalását, amelyek közül négy pont a Szép-kártya, míg egy...

Bővebben