Ahogyan arra korábbi hírlevelünkben utaltunk, az Európai Unió Bizottsága a hatályos uniós áfa-rendszer átfogó reformjára készül, amelynek a célja az lenne, hogy megszüntesse a 25 éve tartó átmeneti szabályozást. Nyugodtan kijelenthető, hogy a reform egy új szakaszába lépett azáltal, hogy az Európai Unió Bizottsága 2018. május 25-én nyilvánosságra hozta szövegszerű javaslatát az uniós áfa-rendszer átalakításáról (a továbbiakban: Javaslat). A javasolt intézkedésektől az Európai Unió Bizottsága azt várja, hogy jelentős mértékben sikerül visszaszorítani az áfa csalásokat és ennek következtében – a becslések szerint – évi 41 milliárd euróval csökken a be nem szedett áfa összege. Az alábbiakban a Javaslat legfontosabb pontjait foglaltuk össze.

  • A Javaslat értelmében az új áfa-rendszer 2022. július 1-jétől lépne hatályba, ezért a tagállamoknak (így Magyarországnak is) az irányelv rendelkezéseit legkésőbb 2022. június 30-ig át kellene ültetniük a belső jogrendjükbe, ami a jogalkotási törvény miatt Magyarországon valószínűleg legkésőbb 2022. május 31-ei kihirdetést feltételez.
  • A Javaslat az uniós áfa-irányelv (2006/112 EK tanácsi irányelv) rendelkezéseinek közel felét módosítaná. A Javaslat a leglényegesebb változtatásokat az adóalanyok között megvalósuló Európai Unión belüli termékügyletek (ún. B2B termékügyletek) szabályain eszközölné.
  • A jelenlegi szabályok értelmében az Európai Unión belüli termékügyletek két tranzakcióból tevődnek össze: (1) egyrészt történik egy közösségen belüli termékértékesítés (amely bizonyos feltételek teljesítése esetén adómentességben részesül), illetve (2) megvalósul egy közösségen belüli termékbeszerzés (amelynek értelmében – figyelemmel a fordított adózás szabályaira – a terméket beszerzőnek kell az áfát megfizetnie, aki egyben az előzetesen felszámított áfát is levonhatja, ha teljesülnek az áfa-levonás feltételei).
  • A Javaslat megszüntetné ezt a kettőséget. Ennek értelmében megszűnne a közösségen belüli termékbeszerzés, mint adóztatandó tényállás és a jövőben kizárólag csak az unión belüli termékértékesítés kerülne megadóztatásra.
  • A Javaslat szerint Unión belüli termékértékesítés lényegében a jelenlegi közösségben belüli termékértékesítési ügylettel egyezne meg (vagyis amikor adóalany értékesítés terméket egyik tagállamból egy másik tagállamba adóalany vagy nem adóalany jogi személy számára). Fontos különbség azonban, hogy az unión belüli termékértékesítés teljesítési helye azon tagállam lenne, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
  • Az unión belüli termékértékesítések esetén az áfát – főszabály szerint – a termékértékesítőnek kellene megfizetnie, méghozzá annak a tagállamnak az áfa-kulcsával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. A Javaslat értelmében az adóalany egy egyablakos ügyintézés keretén belül az áfát a saját tagállama szerinti adóhatóságnak fizetné meg, aki a befizetett áfát továbbutalná a célország adóhatóságának.
  • A főszabálytól eltérően azonban a terméket beszerző adóalany lenne kötelezett az áfa megfizetésére, amennyiben ezen adóalany ún. megbízható adózói (certified taxable person) státusszal rendelkezik. Ilyen esetekben az áfa megfizetése tehát a fordított adózás szabályai szerint történne.

A Javaslat rendelkezéseit egy cikksorozat keretében részletesen is elemezni fogjuk.