Újabb adótörvény módosító csomag

2020. június 2-án újabb – az adóörvényeket is módosító törvényjavaslat került benyújtásra T/10856. számon. A törvényjavaslat célja Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozása A törvényjavaslat ugyan több fontos módosítást is tartalmaz, azonban sem terjedelmében, sem újításaiban nem fogható a korábbi évek jogalkotásához.

A lényegesebb módosítási terveket az alábbiakban foglaljuk össze:

Helyi adókról szóló törvény

  • A módosító javaslat értelmében az egyesületek, illetve alapítványok mentesülnének az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelése kapcsán felmerülő építményadó, illetve telekadó megfizetése alól, abban az esetben is, ha az ingatlan nemcsak a létesítő okiratukban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére szolgál.
  • A törvényjavaslat előírná, hogy az önkormányzatok a helyi iparűzési adóból származó bevételükből nem finanszírozhatják az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai, valamint a munkabérhez kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem.
  • Az elmúlt évben már nem volt kötelező a társasági adóelőleg év végi kiegészítése, feltöltése. A javaslat szerint az idei évtől már az iparűzési adó adóelőlegét sem kellene kiegészíteni az adóév vége előtt. A vállalkozások számára e kedvező változás azon eltérő üzletiéves vállalkozásokra is vonatkozna, amelyek adóéve a törvény hatálybalépésekor még nem fejeződött be.
  • Az adórendszer egyszerűsítése érdekében törlésre kerülne a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó-kötelezettség is.

Személyi jövedelemadóról szóló törvény

  • A törvényjavaslat a magánszemélyt terhelő, de más személy által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (idei mértéke 7.710 forint/hó) SZJA kezelése kapcsán tesz pontosítást: magánszemély helyett más által (pl. alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató) viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül bevételnek, így a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell figyelembe venni.
  • A beruházások ösztönzése céljából a Kormány korábban lehetővé tette, hogy a társasági adóalanyok fejlesztési tartalék jogcímén az adózás előtti eredményüket akár a teljes adózás előtti eredményükkel, legfeljebb 10 milliárd forinttal csökkentsék, a jelen törvényjavaslat a kedvezmény arányát az egyéni vállalkozókra is kiterjesztené: a javaslat elfogadása esetén az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalék jogcímén a vállalkozói bevételüket a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevétel teljes egészével csökkenthetnék, azonban számukra továbbra is az 500 milliós felső határ lesz érvényes.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény

  • A DAC 6 irányelvvel részletesen ebben a korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, de röviden összefoglalva: az irányelv az Európai Unión belül letelepedett tanácsadó társaságok (pl. adótanácsadó cégek) részére jelentéstételi kötelezettséget ír elő minden olyan tanács esetében, amely az irányelv hatálya alá tartozó, határon átnyúló (agresszív) adózási konstrukció létrehozására irányul. Nagyon leegyszerűsítve: az olyan nemzetközi adóstruktúrák felállítása esetén, amelyek révén az adókötelezettség az egyes tagállamokban a korábbi szinthez képest jelentősen lecsökkenhet, bejelentési kötelezettség fog kapcsolódni, és ez a bejelentés elsősorban a tanácsot nyújtó adózási és jogi szakemberek kötelezettsége és felelőssége lesz. Ez a kötelezettség lépett volna hatályba 2020. július 1-jével, melyet a törvényjavaslat 6 hónappal elhalasztana:
    • a 2018. június 25. és 2020. június 30. között időszakban végrehajtott határon átnyúló adózási konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatást február 28-ig kell teljesíteni;
    • a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban végrehajtott határon átnyúló adóstruktúrák esetében a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő január 1-én kezdődik;
    • a piacképes konstrukciók kapcsán az első bejelentési kötelezettséget az adótervezésben közreműködőnek 2021. április 30-ig kell elkészítenie;
    • határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó tagállamok közötti adattovábbítási kötelezettség első időpontja 2021. április 30.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény:

  • A korábban elfogadott törvény szerint a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén (részmunkaidőben foglalkoztatás esetén is) a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulásai adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsóhatár). Mivel ugyanakkor a koronavírus járvány elleni gazdasági intézkedési terv keretében a munkáltatóknak sok esetben lehetősége nyílt a korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb óraszámban foglalkoztatni a dolgozóit, számos esetben ez a feltétel most nem tudna teljesülni. A törvényjavaslat szerint, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem nyújt elég fedezetet a járulékkötelezettség levonására, a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetet terhelő társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató lesz köteles megfizetni. A javaslat azonban haladékot ad, így a különbözet után fennálló kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozólag még nem kell alkalmazni, ezekben az esetekben a járulékalapot képző jövedelmet továbbra is a főszabály szerint kell megállapítani.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegének meghatározására 2021-től bevezetésre kerülne egy indexálási mechanizmus. A számítás eredményét a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé.
  • A törvény kiegészülne egy új rendelkezéssel, amely pontosítja, hogy az érintett magánszemély TAJ száma mikor válik újból érvényessé. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.
  • A javaslat a TAJ szám érvénytelenné válására vonatkozó hátralékhatárt megemelné az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosára (a 2020. július 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint ez még háromszoros érték lenne).