A beruházások ösztönzése céljából a Kormány jelentősen átalakította a fejlesztési tartalék képzésének és igénybevételének szabályaitA veszélyhelyzet megszűnése utáni időszakra történő felkészülés jegyében továbbá a Kormány törvénybe készül iktatni egy sor, korábban rendeleti formában már kihirdetett adótörvény módosítást, hogy azok kedvező szabályai a veszélyhelyzetet követően is igénybe vehetőek maradjanak. 

Fejlesztési tartalék növelése

A fejlesztési tartalék egy olyan tartalék, amelynek terhére a jövőben a tárgyi eszköz társaság beruházást lehet végrehajtani. Az így lekötött összeg ezért osztalékfizetésre már nem használható fel, ugyanakkor jelentős társasági adóalap kedvezmény kötődik hozzá. Ez utóbbit bővítette most jelentősen a Kormány.

A fejlesztési tartalék lényegében nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenés, vagyis az eszköz bekerülési értéke – az alább meghatározott korlátozásokkal – csökkenti a társasági adó alapját, cserébe a későbbi években az eszköz értékcsökkenése már csak a fejlesztési tartalékkal csökkentett mértékben lesz elszámolható. Kifejezetten érdemes tehát élni ezzel a lehetőséggel az olyan beruházásoknál, ahol a várható hasznos élettartam hosszú (pl. ingatlanok), mert ez esetben a most megnyert adóelőnyt időben sokkal később kell csak visszafizetni, tehát lényegében egy kamatmentes kölcsönt kapunk az államtól. A rendszer egyedüli kockázata a társasági adókulcs jelenleg viszonylag alacsony mértéke lehet, mert ha az adókulcs esetleg később emelkedne – amelynek pl. egy ingatlan 50 éves leírási időszakában kifejezetten nagy esélye lehet – akkor a későbbi „visszafizetések” a magasabb adókulcs miatt magasabb adókötelezettséget is jelentenének.

A korábbi (április 30-ig hatályos) szabályok a fejlesztési tartalék címén elszámolt csökkentő összeget az adózás előtti eredmény 50 százalékában korlátozták, ez a korlát kerül a kihirdetett kormányrendelet értelmében most törlésre, vagyis akár a teljes adózás előtti eredmény csökkenthető lesz ezen a jogcímen. Fontos, hogy az adóévenkénti 10 milliárdos felső határ továbbra is érvényben marad.

A fentiekben leírtakat főszabály szerint 2020-ra vonatkozólag lehet először alkalmazni, azonban a rendelet lehetővé teszi, hogy a módosítást (az adózó döntése szerint) a 2019-es adóévre is figyelembe lehessen venni, akár már beadott társasági adó bevallás esetén is:

  • Ha a rendelet hatályba lépéséig 2019-re a beszámoló elfogadásra, valamint ugyanezen időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallás benyújtásra került, akkor a társasági adóbevallás önellenőrizhető és ezzel egyidejűleg az elfogadott beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötési tartalékot kell képezni.
  • Amennyiben a társasági adóbevallás még nem került benyújtásra, de a 2019-es adóévre vonatkozólag már a számviteli beszámoló el lett fogadva, akkor az elfogadott számviteli beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot kell képezni.

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Törvényjavaslat a rendeleti úton megváltozott adójogszabályok kapcsán

Annak érdekében, hogy egyes adójogszabályok a járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban maradhassanak, a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette adótörvény módosító javaslatait. Ezek lényegében az alábbi módosításokat érintenék:

  • A Szocho mértéke 2020. július 1-től 15,5%. Amennyiben a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, akkor szja szempontból adóalapként a megállapított jövedelem 87%-át (a jelenlegi 85% helyett) kell figyelembe venni.
  • Az  Ekho törvényben meghatározott ekho alap összege után a kifizetőt 2020. július 1-től 15,5% ekhó terheli.
  • A KIVA mértéke 2021. január 1-től 11%-ra csökken.
  • 2020. július 1-től a KATA-s adózási formát választók számára az ellátások számítási alapja a korábbi 98 100 forint helyett 102 ezer forintra, emelt összegű tételes adófizetés esetén pedig 170 ezer forintra emelkedik.
  • A fejlesztési tartalékra vonatkozó korábban ismertetett szabályozás törvényi szintre kerül, azzal az eltéréssel, hogy az ezt korábban szabályozó rendelet hatálya és a törvény hatályba lépése között beadott társasági adó bevallások és beszámolók korrekciója is lehetővé válik.
  • A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója változatlan szabályok mellett kerül törvényi szinten kodifikálásra. Ez alapján ez a kötelezettség várhatóan csak a 2020-as adóévet fogja érinteni.
  • 2021. január 1-től a pénzügyi szervezetek különadóját adóvisszatartás formájában csökkenti a 2020-as adóévben a „hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadó” jogcímen megfizetett adó, azonban a csökkentés összege az egyes adóévekben nem haladhatja meg a megfizetett hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójának 20 százalékát.