A Kormány 2015. október 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek az adózás rendjéről szóló törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló javaslatát (a továbbiakban: Javaslat). A Javaslat több ponton is lényegesen módosítja az adóeljárási törvény rendelkezéseit, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze.
1. Megbízható és kockázatos adózói kategória bevezetése
A Javaslat értelmében bevezetésre kerülne a megbízható és a kockázatos adózó kategória.
Megbízható adózó
Ahhoz, hogy az adózó megbízható adózónak minősülhessen, 10 feltételnek együttesen kellene, hogy megfeleljen. Ezen feltételek az alábbiak:
- legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 %-át meghaladó adókülönbözetet,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
- a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
- a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság,
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és
- nem minősül kockázatos adózónak.
Amennyiben az adóhatóság egy adóalanyt megbízható adózónak minősít, akkor az adózó számos eljárási kedvezményben részesülne:
- Egyik kedvezmény lenne többek között, hogy az adóellenőrzés időtartama – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést egyéb módon nem hátráltatja – nem haladhatná meg a 180 napot (tehát az ellenőrzés abszolút határideje 180 nap lenne). Ugyanakkor a rendelkezés nem zárja ki, hogy az adóhatóság az ellenőrzés lezárását követően felülellenőrzés keretében újból vizsgálja az ellenőrzéssel lezárt időszakot, tehát a módosítás nem oldaná meg végérvényesen az eljárás hosszúságából fakadó anomáliákat.
- A megbízható adózó részére kiszabható adóbírság és mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható adó és mulasztási bírság 50%-a lenne. Nem lehetne továbbá mulasztási bírságot kiszabni a megbízható adózóra, ha a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja.
- A megbízható adózók automatikus részletfizetési kedvezményt kapnának, azaz a minimum 10.000 Ft, maximum 500.000 Ft összegű tartozásra 12 hónap pótlékmentes részletfizetést engedélyezne az adóhivatal.
- Jelentős kedvezmény lenne, hogy a megbízható adózó által visszaigényelt áfa összegét az adóhatóságnak 45 napon belül kellene kiutalnia. Ezen rendelkezés 2017. január 1-jétől lépne életbe, azzal, hogy 2018. január 1-jétől a 45 napos határidő 30 napra rövidülne.
Kockázatos adózó
Összesen négy olyan eset lenne, amikor egy adózót kockázatosnak ítélhetne meg az adóhatóság. Ezen esetek az alábbiak lennének:
- szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
- szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
- szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
- egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
Fontos rendelkezés lenne, hogy ha a feltételek közül, akár egy is megvalósul, úgy az adózó automatikusan kockázatos adózónak minősülne. Ha az adóhatóság az adózót kockázatosnak minősíti, akkor ezen minősítés a feltétel bekövetkeztétől számított 1 évig fennállna.
Amennyiben az adóhatóság egy adóalanyt kockázatos adózónak minősít, akkor az adózót több eljárási hátrány is érintené:
- A kockázatos adózó esetében az áfa-kiutalás határideje minden esetben 75 nap lenne, azaz nem lehetne alkalmazni a törvény által meghatározott esetekben lehetővé tett 30 illetve 45 napos kiutalási határidőt.
- A Javaslat szerint a kockázatos adózónál végzett adóellenőrzés határideje az egyébként irányadó határidőnél 60 nappal hosszabb lenne, azaz egy bevallások utólagos ellenőrzése esetén az alap 90 nap helyett, a kockázatos adózó ellenőrzése 150 mapig tarthatna.
- A kockázatos adózót terhelő késedelmi kamat mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része lenne. A jelenlegi szabályok szerint a késedelmi kamat mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
- Az adóhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásától nem tekinthetne el a kockázatos adózó esetében.
Adózók minősítése
Az adóhatóság az adózókat negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján 30 napon belül minősítené. A minősítés hatálya a minősítés hónapjának első napjától állna fenn. A minősítést az adóhatóság első körben a 2016-os év első negyedévét követően végezné el.
A Javaslat lehetővé tenné, hogy a minősítéssel szemben 6 hónapos jogvesztő határidőn belül az adózó kifogással éljen. Ha az adóhatóság a kifogást elutasítja, úgy arról az adóhatóság kötelezően határozatot hozna, amely ellen az adózó az általános szabályok szerint fellebbezhetne.
A Javaslat rendezné azon esetkört is, amikor az átalakulásban kockázatos adózó vesz részt. Ennek megfelelően, ha az összeolvadáskor illetve beolvadáskor akár csak egy tag is kockázatos adózónak minősülne, akkor a jogutódot is kockázatos adózónak kellene tekinteni. Különválás, kiválás, illetve társasági forma váltás esetén a jogutód megtartaná a jogelőd minősítését.
2. SZJA bevallási nyilatkozat és a „bevallás ajánlatételi eljárásban”
A személyi jövedelemadózásban eltörlésre kerülne mind az adónyilatkozat, mind az egyszerűsített bevallás intézménye. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Javaslat bevezetné a bevallási nyilatkozatot és a „bevallás ajánlatételi eljárásban” nevű jogintézményt.
Bevallási nyilatkozat
Azon adózó, aki kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és megfelel az Szja törvény rendelkezéseinek, a munkáltatójának – illetve ha nem áll munkaviszonyban –, akkor az adóhatóságnak – az adóévet követő év január 31-ig tett bevallási nyilatkozattal is eleget tehetne a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének. A magánszemély a bevallási nyilatkozattal az adóhatóságot kérné meg, hogy az adóját állapítsa meg. A munkáltatónak az adóévet követő év február 12-ig adatot kellene szolgáltatnia az adóhatósághoz azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.
A jelenleg hatályos adónyilatkozathoz képest a bevallási nyilatkozat legfontosabb újdonsága abban ragadható meg, hogy (i) az adónyilatkozathoz képest sokkal egyszerűbben és átláthatóbban állapítaná meg alkalmazásának a hatályát, illetve (ii) a magánszemély közreműködését kizárólag a munkáltató felé megteendő nyilatkozat megtételére redukálja.
Az adóhatóság a nyilatkozat alapján az adóévet követő év május 20-ig állapítaná meg a magánszemélyek adóját. Az adóhatóság a megállapított adóról főszabály szerint nem értesítené a magánszemély adózót.
A magánszemély a bevallási nyilatkozatát első alkalommal 2016. január 31-ig teheti meg a 2015. évi jövedelméről.
Bevallás ajánlattételi eljárásban
Azon magánszemély részére (ide nem értve az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt), aki az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezik, és az Szja törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy a munkáltató az adó megállapítását nem vállalta, illetve nem tett bevallási nyilatkozatot, az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napját követően elektronikusan megküldi részére a bevallási ajánlatát.
A magánszemély a bevallási ajánlatot az adóévet követő év május 20. napjáig fogadhatná el, amellyel egyben teljesítené a bevallási kötelezettségét is. Amennyiben a magánszemély nem fogadná el az adóhatóság ajánlatát, a bevallást az adóhatóság közreműködése nélkül kellene elkészítenie.
A bevallási ajánlat a jelenleg hatályos egyszerűsített bevallással hozható párhuzamba. Mindkét bevallás-típus esetén megegyezik, hogy a bevallást végső soron az adóhatóság készíti el a magánszemély helyett. Ezzel azonban a párhuzam gyakorlatilag véget is ér a két intézmény között. A bevezetni kívánt bevallási ajánlattétel sokkal egyszerűbben, és ami fontosabb külön kérelem nélkül, automatikusan készülne el és kerülne megküldésre a magánszemély részére (igaz csak azok részére, akiknek elektronikus elérhetősége vagy ügyfélkapuja van). Szintén az egyszerűség és az átláthatóság irányába tett kedvező lépés lenne, hogy a jelenleg hatályos egyszerűsített bevallásban szereplő 4 határidő helyet, a bevallási ajánlattétel esetén csak egy határidőre – az amúgyis mindenkire érvényes – május 20-ra kellene figyelemmel lennie a magánszemélynek.
A bevallási ajánlattétellel kapcsolatos szabályokat először a 2016-ban megszerzett jövedelmek esetén kellene alkalmazni.
3. Egyéb módosítások
- Az eljáró adóhatóság vezetője a hatósági eljárásban a határidőt legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő-hosszabbítás indokát az erről szóló végzésben kifejezetten meg kellene jelölni. A Javaslat sajnos csak a hatósági szakasz tekintetében rendezné a határidő-hosszabbítás kérdéskörét, míg az ellenőrzési szakasz ilyen irányú rendelkezéseit nem módosítaná, annak ellenére, hogy az adóügyek elhúzódása jellemzően az eljárás ezen szakaszában szokott bekövetkezni.
- Az ellenőrzési határidők tekintetében rögzítené a Javaslat, hogy a bevallások utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó (pl. magánszemély, egyéni vállalkozó) esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést egyéb módon nem hátráltatja – nem haladhatná meg a 180 napot.
- Ugyanezen adózói kör tekintetében kimondásra kerülne, hogy bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
- A családi adókedvezménnyel élni kívánó adózók vonatkozásában könnyebbség (a munkáltatók oldalán viszont jelentős adminisztrációs teher) lenne, hogy a munkáltatónak (kifizetőnek) kötelezően le kellene jelentenie az adóhatóság felé az ezzel kapcsolatos adatokat.