Újabb magyar áfa-ügyek az Európai Bíróság előtt

Az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt kifogásolja meg, hogy a magyar áfa-szabályok nem teszik lehetővé a meg nem fizetett áfa visszaigénylését. Egy másik magyar vonatkozású ügyben (Pannon Gép Centrum Kft kontra APEH) az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy összeegyeztethető-e a közösségi joggal az a magyar gyakorlat, amely szerint az adóhatóság egyes esetekben megtagadja az áfa levonási jogot akkor, ha az adó-levonási jog alapjául szolgáló számla bár tartalmilag helyes, de alakilag hiányosságokban szenved.

A magyar Áfa törvény értelmében nem jogosít visszaigénylésére az olyan beszerzés után előzetesen felszámított áfa, amelynek ellen-értékét az adóalany nem fizette ki. Ennek következtében azok az adóalanyok, akiknek adó-bevallásában rendszeresen negatív előjelű különbözet szerepel, a következő adó-megállapítási időszakra kénytelenek átvinni az előzetesen felszámított áfá-ból adódó különbözetet. Az Európai Bizottság megállapítása szerint ez a rendszer sérti az EU Áfa Irányelvének 183. cikkét, amely szerint, amennyiben a levonások összege meghaladja az adómegállapítási idő-szakban fizetendő áfa összegét, a tagállamok engedélyezhetik a különbözet következő időszakra történő átvitelét, vagy az általuk meghatározott szabályok szerinti vissza-térítését.

Az Európai Bizottság már tavaly ősszel felszólította Magyarországot, hogy az áfa-visszatérítés tekintetében tartsa tiszteletben az adó-semlegesség elvét, Magyarország azonban ennek ellenére nem intézkedett kellő időben a szabályozás módosításáról. Az Európai Bizottság végül – 2010. március 18-i közleménye szerint – úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé terjeszti.

A sajtóban megjelent hírek szerint a Pénzügy-minisztérium álláspontja szerint a jelenlegi el-járás jogszerű, és a szabályokon nem kívánnak változtatni.

A Pannon Gép Gépcentrum Kft. kontra APEH ügyben az Adóhatóság arra hivatkozva kifogásolta meg az áfa levonását, hogy a számlák nem a valós teljesítési időpontot tartalmazzák, és így nem minősülnek hiteles számlának. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Adóhatóság kiadott már egy jogértelmezést (ami természetesen nem kötő erejű), mely szerint a rosszul feltüntetett teljesítési időpont miatt egy számla még nem lesz formailag hibás, tehát ilyen esetben az áfa valóban levonható, csak éppen nem a számlán feltüntetett időpontban, hanem a valós teljesítési időpontra vonatkozó áfa-bevallásban.