A 2011. évi, két ünnep közötti jogszabály-módosítások a kapcsolt vállalkozások kötelezettségeit is érintették a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao.), az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) valamint a transzferár nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő 22/2009. PM Rendelet (Rendelet) vonatkozó részeinek átírásával. A módosításokkal a jogszabályalkotó egyrészt eleget tett a nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációs költségek és időráfordítás csökkentésére irányuló igényeknek, másrészt viszont az előbbi gesztust figyelmen kívül hagyókat szigorúbb szankciókkal sújtja. A dokumentációs egyszerűsítések mindenképpen könnyítik a vállalkozások adminisztratív terheit.
Fontos megjegyezni, hogy az dokumentációs egyszerűsítéseket érintő alábbiakban bemutatott változásokat már a 2011. adóévhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet, amennyiben a dokumentáció elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2012. január 1-je. Továbbá a szankciókkal kapcsolatos változások is 2012. január 1-jétől hatályosak.
1. A nyilvántartási kötelezettséggel nem járó kapcsolt tranzakciók
- Talán a legtöbbeket érintő és legjelentősebb egyszerűsítés, hogy azon tranzakciókat, amelyek általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron, a szerződés megkezdésétől az adóév utolsó napjáig nem haladta meg az 50 millió forintot, 2012-től (tehát akár a 2011. adóévi tranzakciókra vonatkozóan is) nem terheli dokumentációs kötelezettség (ezekre eddig az egyszerűsített nyilvántartás kötelezettsége vonatkozott). Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét továbbra is együttesen kell figyelembe venni.
- Fontos egyszerűsítés továbbá, hogy a kapcsolt vállalkozások közöttnem főtevékenység keretében továbbszámlázás révén nyújtott szolgáltatásról, termékértékesítésről sem kell nyilvántartást készíteni, amennyiben az ellenérték változatlan összegben került átterhelésre és a szolgáltatást eredetileg nyújtó, vagy terméket eredetileg értékesítő vállalkozás független félnek minősül.
- Az új szabályok alapján a kapcsolt vállalkozásoknak nem kell transzferár dokumentációt készítenie az ingyenes pénzeszköz-átadásról, valamint azon ellenőrzött ügyletekről sem, melyekkel kapcsolatban a szokásos piaci árat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozatban állapított meg (APA – Advance Pricing Agreement). Az utóbbi esetben a mentesség a határozat érvényességének időtartamára szól csak.
- Változás továbbá, hogy a jövőben a belföldi illetőségű adózót nem terheli transzferár nyilvántartási kötelezettség a külföldi telephelye és annak – magától a belföldi adózótól eltérő – kapcsolt vállalkozása közötti tranzakciók tekintetében, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján úgy módosítja a társasági adójának alapját, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet (azaz a mentesítés módszere alkalmazandó). Ebben az esetben a belföldi adózónak az adózás előtti eredményét sem kell korrigálnia a fióktelep és annak kapcsolt vállalkozása közötti ügylettel kapcsolatban, ha az alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól.
2. Az egyszerűsített nyilvántartás készítésének új szabályai
Jelentős módosításnak és egyszerűsítésnek tekinthető a nyugat-európai szabályozás vonásait, elveit mutató alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmának és az azokkal kapcsolatos előírásoknak a hazai szabályozásba történő bevezetése.
A Rendelet alapján „alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásoknak” minősülnek azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, melyeket a csoport egyik tagja a csoport többi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújt és az adott szolgáltatás az igénybevevő kapcsolt vállalkozás(ok) tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik, viszont az igénybevevő(k) számára tényleges gazdasági és üzleti értékkel bír. Ezen szolgáltatásokat a Rendelet 1. számú melléklete sorolja fel, mely szolgáltatások közé jellemzően az információs-technológiai szolgáltatások, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység, az oktatási tevékenység, az adminisztratív szolgáltatások, a szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás és egyéb szolgáltatások tartoznak.
A fenti szolgáltatások tekintetében egyszerűsített nyilvántartás is készíthetőaz alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
- az ügylet Áfa nélkül számított értéke szokásos piaci áron, a vizsgálat tárgyát képező adóévben nem haladta meg egyrészről a 150 millió forintot, másrészről a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, továbbá a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át;
- az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, azonban a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem összevonhatók;
- a szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszert alkalmazva kell meghatározni, szokásos piaci haszonkulcsnak pedig a 3% és 7% közötti tartományba eső haszonkulcs tekinthető (amennyiben az alkalmazott haszonkulcs nem esik a két szélsőérték közé, a szokásos piaci jelleget összehasonlítható adatokkal kell alátámasztani);
- az adózó az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között nem nyújtott független fél számára, vagy nem vett igénybe független féltől hasonló jellegű szolgáltatást, melynek ellenértéke alapján megállapítható, hogy a 3% és 7% közötti haszonkulcs nem szokásos piaci mértékű.
3. A nyilvántartás idegen nyelvről történő lefordítása
Az új előírások értelmében az angol, német vagy francia nyelven készített transzferár dokumentációról nem kötelező hiteles magyar nyelvű fordítást készíteni, amennyiben az adójogi tényállás tisztázása fordítás nélkül is megtehető. Ellenkező esetben a NAV felhívására kötelező a nyilvántartás vagy azok egy része magyar nyelvű fordításának biztosítása, átadása. Tekintve azonban, hogy a külföldi központokban elkészített transzferár dokumentációk jellemzően nem felelnek meg maradéktalanul a magyar nyilvántartási előírásoknak (azok általában csak az árazást általánosságban definiáló, a módszertan indokoltságát alátámasztó dokumentumoknak, nem pedig az adott év tényleges ügyleteit felsoroló és részletesen elemző nyilvántartásoknak tekinthetők) ezért természetesen az idegen nyelven készített nyilvántartásokat – amennyiben hiányosak – továbbra is ki kell egészíteni a magyar szabályoknak megfelelően.
4. Szigorodó szankciók
A dokumentációs kötelezettségek könnyítése mellett a jogszabály-módosítások következtében a kötelezettségeket megszegő kapcsolt vállalkozásokkal szembeni szankciók viszont szigorúbbak lettek.
2012-től a nyilvántartási kötelezettségek megsértése esetén az adózónak nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként)
- az első esetben 2 millió forintig,
- ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig,
- az előírások harmadszori megszegése esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig
terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a NAV.
5. Bejelentési kötelezettség
A módosítások eredményeképpen új előírásként jelent meg a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése. Ennek értelmében az adózónak 2012. január 1-jétől az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozás megszűnését is be kell jelentenie a megszűnést követő 15 napon belül. A bejelentési kötelezettség elmulasztása ebben az esetben is 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.