Tervezett adótörvény-változások 2020

Hagyományosnak mondható módon immár nyáron, a költségvetési törvény vitájához kapcsolódóan beterjesztésre került az Országgyűlés elé a 2020-as adótörvény-módosítás tervezete. A változások nagy többsége 2020. január 1-jétől, de számos esetben a kihirdetést követően, vagy 2019. július 1-jétől már hatályba lépne.

A változások fókuszában továbbra is a gazdasági élénkítése, a foglakoztatási terhek csökkentése, az adóztatással kapcsolatos adminisztratív szabályok egyszerűsítése és a feketegazdaság visszaszorítása áll. Legnagyobb meglepetés a társasági adó és az innovációs járulék év végi feltöltési kötelezettségének teljes eltörlése, amely a vállalkozók nagy többségének jelentős könnyítést jelent. Bár meglepetést nem okozott, de mindenképpen fontos esemény, hogy az előzetes tervekkel összhangban tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (és emiatt a KIVA és az EKHO is), visszaigényelhetővé válna az áfa a behajthatatlan követelések után, valamint új vállalkozási formaként megjelenne a magánvagyonokat kezelő magánalapítványok intézménye.

Az alábbiakban az egyes változásokat mutatjuk be részletesebben, jelölve a hatályba lépés várható időpontját is.

TÁRSASÁGI ADÓ

Feltöltési kötelezettség

Talán a vállalkozók számára az egyik legnagyobb pozitív meglepetés, hogy várhatóan teljesen megszűnne a feltöltési kötelezettség intézménye. Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még – választásuk  szerint – alkalmazhatják a feltöltést abban az esetben ha annak határideje a módosító törvény hatálybalépésénél nem korábbi (vagyis várhatóan 2019. július 20. vagy azt követő nappal esedékes). Erre azért engedne lehetőséget a jogszabály, hogy a látvány-csapatsportok támogatására még lehetőség nyíljon ezen a módon.  Az adóelőlegekből, ill. év végi fizetendő adóból történő adófelajánlást a módosítás nem befolyásolja, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek mértéke arányaiban jóval elmaradt eddig a feltöltéskor tett felajánlásokhoz képest, vagyis ami a cégeknek öröm, az a sportszervezetek finanszírozása szempontjából meglehetősen hátrányos is lehet.

Csoportos adózás

  • A legjelentősebb tartalmi változás, hogy a javaslat megszűntetné a csoporttagok közötti azonos pénznemre vonatkozó feltételt, vagyis nem lenne a jövőben már akadálya a csoport létrehozásának ha az egyik pl. euróban a másik pedig forintban vezeti könyveit.
  • A javaslat alapján a tevékenységét év közben megkezdő személy is kérelmezhetné, hogy csoportos társasági adóalany tagja legyen. Adóhatósági engedély alapján az adózó csoportos társasági-adóalanyként kezdheti meg a tevékenységét és már nem lenne szükséges megvárni a következő adóévet a csatlakozással.
  • Adminisztratív egyszerűsítés, hogy a törvényjavaslat szerint az egyedi adóalapokról nem lenne szükséges a csoporttagoknak egyedileg nyilatkozni a hatóság felé, ugyanakkor a csoporttag továbbra is kötelezett maradna a csoportképviselő részére történő bevallásokhoz szükséges nyilatkozattételre, ami alapján a csoportképviselő teljesíti az adatszolgáltatás az egyedi adóalapokról.

Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény tekintetében szintén jelentős könnyítések várhatók. A törvényjavaslat szerint a létszámra és bérköltségre vonatkozó kötelezettségvállalás (ahol eddig releváns volt) megszüntetésre kerülne, azaz kizárólag a beruházási értékre tekintettel is lenne lehetőség már fejlesztési adókedvezmény igénybe vételére. A módosítás kizárólag a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozna, a korábban megkezdett beruházásokat a változás nem érintené. (Megjegyezzük, hogy véleményünk szerint szerencsésebb lenne már a kihirdetést követően azonnal életbe léptetni egy ilyen könnyítést, hiszen így számos beruházás a kedvezőbb szabályok igénybe vétele érdekében akár el is halasztódhat, ami épp a gazdaság élénkítésével ellentétes hatást váltana ki, ami viszont a jogalkotó szándéka volt eredetileg.)

A törvényjavaslat alapján 2020-tól kezdődően a KKV jogcím esetében évente csökkennének a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási volumen értékhatárai:

  • 2020-tól a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozások esetében 300 millió forint, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forint lenne.
  • 2021-től a kisvállalkozások esetében 200 millió forintra, középvállalkozások esetében 300 millió forintra csökkenne.
  • 2022-től az értékhatár 50 millió forintra módosulna a kisvállalkozások esetén, 100 millió forintra a középvállalkozások esetében.
  • Fontos kiemelni, hogy összhangban az uniós rendelkezésekkel ezek az értékhatárok csak a törvényjavaslat hatálybalépését követően megkezdett beruházások esetében lennének alkalmazhatók.

Adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok – hibrid struktúrák és tőkekivonási adó

A módosítás az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD), valamint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákra vonatkozó 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek implementációjával összefüggésben számos új szabályt vezetne be.

Ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek:

A javaslat a hibrid struktúrákból adódó adókikerülési gyakorlatok ellen vezetne be új szabályokat 2020-tól. A javaslat részletes szabályokat tartalmaz azon eltérő jogi minősítéséből eredő különbségből származó esetkörökre vonatkozóan, amelyekre a szigorító rendelkezések kiterjednének. A javaslat szerinti esetkörök magában foglalják például az olyan hibrid gazdálkodó szervezettel kapcsolatos kifizetéseket, amely kettős levonást eredményeznek társasági adó szempontból. A javaslat továbbá kiterjedne egyes, állandó telephellyel kapcsolatos kifizetésekre is.

Amennyiben az adott kifizetés eltérő jogi minősítés szerinti korlátozás alá esne, az érintett adózó nem alkalmazhatná a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó társasági adó rendelkezéseket, amennyiben a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta.

A hitelintézetek először 2023-tól alkalmazhatnák az egyes hibrid struktúrákkal összefüggő rendelkezéseket.

Tőkekivonás megadóztatása

A javaslat értelmében az Európai Uniós szabályokkal összhangban bevezetésre kerülne 2020-tól az úgynevezett tőkekivonási adó (exit tax). Az új szabályozás az alábbi eszköz- vagy tevékenység kivonási esetköröket jelölné meg adóztatandó tényállásként:

  • az üzletvezetési helyének külföldre helyezése, amely külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után;
  • egyes telephely és székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezéseket,
  • belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése külföldre.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-növelési kötelezettsége nem merülne fel.

A fizetendő adó esetében lehetőség lenne részletfizetés választására, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizethetné meg. A kivonással párhuzamosan ugyanakkor a javaslat arra az esetkörre is kitérne, amikor az eszközök, üzleti tevékenység áthelyezése az Európai Unió tagállamából belföldre történik. Ebben az esetben az érintett eszközök bekerülési értéke alapesetben az eszköz piaci értéke lenne.

Egyéb módosítások

  • Az egyes tulajdonosi tőketranzakciós ügyletek kapcsán a javaslat előírná, hogy akkor is szükséges a transzferár szabályokat alkalmazni, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, viszont az apport ügylet révén többségi befolyást szerez. A módosítás továbbá a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár szabályok alkalmazását.
  • Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatási maximum szabály. A látvány-csapatsport rendszerben működő sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása esetén a támogatás igénybevételének alapját a módosítás szerint nem a működési veszteség adná, hanem a látvány-csapatsport támogatási rendszer többi jogcíméhez hasonlóan támogatási intenzitás kerül meghatározásra (az elszámolható költségek 80 %-a, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 600 millió forint).
  • Új társasági adóalanyként jelenik meg a vagyonkezelői alapítvány. A vagyonkezelő alapítvány társasági adókötelezettségeire a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések lennének alkalmazandóak.

HELYI ADÓK

Feltöltési kötelezettség

A helyi adótörvény hatályos szabálya szerint az iparűzési adóelőleget annak a vállalkozónak kell kiegészítenie, aki a társasági adóban is adóelőleg-kiegészítésre kötelezett. Mivel a javaslat alapján a társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnne, ugyanakkor az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében célszerű ezt a jogintézményt fenntartani a helyi iparűzési adó vonatkozásában, a helyi adótörvény explicit módon tartalmazná az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalanyi kört.

A feltöltésre kötelezettek köre nem változna: a feltöltést továbbra is a kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ideértve a külföldi vállalkozót is) lenne köteles teljesíteni.

A fenti módosítás a kapcsolódó törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi adótörvény rögzítené, hogy a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor lenne mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbíthataná a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatná be.

Az adóadatok NAV általi továbbítása

2019. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lenne szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

A javaslat ezt az adminisztrációs tehercsökkentő intézkedést kiterjesztené a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó helyi adótörvényben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is.

A fentiek mellett – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak lehetősége nyílna arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.

A fenti módosítások 2020. január 1-jén lépnének hatályba.

Alapítványok adómentessége

A helyi adótörvény hatályos előírása értelmében az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes helyi adómentességet élveznek (a mentesség akkor jár, ha az alapítványnak az adóévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége). A javaslathoz kapcsolódó indokolás alapján ugyanakkor nem indokolt, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra.

Ennek következményeként a javaslat fogalom-meghatározással rögzítené, hogy a helyi adótörvény alkalmazásában 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnének helyi adómentességben. Ezzel együtt a javaslat átmeneti rendelkezésben feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosítana a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, amennyiben azok vállalják, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek.

Sportvállalkozások iparűzési adóelőnyével kapcsolatos adatszolgáltatás

A helyi adótörvény 2018. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a sportvállalkozásokat adóelőny illeti meg a helyi iparűzési adóban (a nettó árbevételüket csökkenthetik például a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, származó árbevétellel).

Az európai uniós versenyjogi szabályok értelemben az adózó által érvényesített kedvezmény formájában megvalósuló támogatási programokról az állami adóhatóságnak kell adatot szolgáltatnia a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás információ és hatáskör hiánya okán jelenleg nem teljesíthető.

A javaslat ezt a hiányosságot kívánja orvosolni azáltal, hogy 2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatnák be az iparűzési adóbevallásukat. Ezáltal az állami adóhatóság az adóbevallásban feltüntetett adatokból ki tudná nyerni a kedvezményre vonatkozó adatokat. Átmeneti rendelkezés rögzítené, hogy a fenti módosítást már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is alkalmazni kellene a naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozások esetén

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Magánalapítvány fogalmának bevezetése

  • A törvényjavaslat bevezetné a magánalapítvány fogalmát, amelyhez kapcsolódó adózási rendelkezések számos tekintetben hasonlóságot mutatnának a bizalmi vagyonkezeléssel.
  • Magánalapítványnak minősülhetne i) az alapító, a csatlakozó, illetőleg az előbbiek hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a ii) nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is.
  • Mindkét típusú alapítvány esetben feltétel lenne azonban, hogy a magánalapítvány kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodhasson.
  • A javaslat szerint 2020-tól osztaléknak minősülne a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Amennyiben viszont a kedvezményezett magánszemély ezt a jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, az nem minősül osztaléknak, hanem a tevékenységre tekintettel kell minősíteni. Kiemelendő, hogy ha az alapítványi vagyon és a hozamok nem elkülöníthetőek, a magánszemély által megszerzett teljes vagyoni érték osztalékként lesz adóköteles.
  • Hasonlóan a bizalmi vagyonkezeléshez adómentes lenne a magánalapítvány vagyona terhére (ide nem értve annak hozamait) a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (kivéve, ha a kedvezményezett a bevételét valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá ha a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól).

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

  • A Családvédelmi Akcióterv keretében a törvényjavaslat 2020. január 1-től új adóalap-kedvezményt vezetne be a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
  • Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében lenne érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű lenne.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezne adókötelezettségük.
  • A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lenne csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kellene majd tenni.
  • A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lenne alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében lenne érvényesíthető a kedvezmény.

Az összevont adóalap megállapítása

A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése következtében a korábbi 84 százalékkal szemben a megállapított jövedelem 85 százalékát kellene 2019. július 1-jét követően jövedelemként figyelembe venni, ha a jövedelem után a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették). Szintén a jövedelem 85 százalékát kellene az adóelőleg-alap számításánál is figyelembe venni.

Kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatások

  • A törvényjavaslat több adómentes tételt is meghatároz a nemzetközi sportszövetségek által, valamint a kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatásokkal kapcsolatban. Így például a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA vagy annak tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek részére adott bizonyos juttatások adómentesek lennének.
  • Adómentes lenne továbbá a nemzetközi sportszövetség által sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás, illetve ajándék, valamint az ilyen sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére adott napidíj. Szintén adómentes lenne a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek sporthoz kapcsolódóan adott támogatás, ösztöndíj.
  • A kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseményhez kapcsolódó bizonyos juttatások is adómentességet élvezhetnének.

Termőföld átruházása

A javaslat adómentesnek minősíti a termőföldek átruházása keretében azt az esetet, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A 2016-ban elfogadott bérmegállapodással összhangban 2019. július 1-jétől 19,5%-ról 17,5%-ra csökkenne a szociális hozzájárulási adó mértéke. A törvényjavaslat várható volt, tekintettel arra, hogy tavaly megvalósult reálbér növekedés meghaladta a 6 százalékpontot, melyhez a szociális hozzájárulási adó csökkentését kötötték. A meglepőbb fordulat, hogy a javasat egyelőre nem tartalmaz átmeneti rendelkezést az év közben juttatott, szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmek kezelésére vonatkozóan.

A társadalombiztosításra vonatkozó korábban elfogadott módosításokkal összhangban (melyről itt írtunk bővebben), a Szocho tv.-be is átültetésre kerülnének a Magyarországon dolgozó brit állampolgárokra vonatkozó átmeneti szabályok. Ennek megfelelően a brexitet megelőzően megkezdett, jelenleg is folyamatban lévő kiküldetések esetében a kiküldetés végéig, de legfeljebb 2020. december 31-ig az EU-ban érvényben lévő szabályok alkalmazandók, azaz a kiküldött személyek A1 igazolással mentesülhetnek a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alól.

Azok a brit állampolgárok, akik a brexitet követően kezdik meg magyarországi kiküldetésüket, harmadik országbeliként mentesülhetnek a magyarországi társadalombiztosítási kötelezettségek alól abban az esetben is, ha az elmúlt három évben már dolgoztak Magyarországon. Ez a megelőző kiküldetésekre vonatkozó átmeneti mentesítő szabály 2020. december 31-éig marad érvényben, amikorra a tervek szerint megszülethet az Egyesült Királyság és Magyarország közötti bilaterális szociális biztonsági egyezmény.

A törvénymódosítás a korábbi szociális hozzájárulási adó szabályaival összhangban mentesíti a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyeket a szociális hozzájárulási adó alól. A szabály emiatt visszamenőleges hatállyal, 2019. január 1-jétől lenne alkalmazandó.

A mezőgazdasági őstermelők számára jelentősebb módosítás lenne, hogy a javaslat éves adómegállapítási időszak alkalmazását vezetné be a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a mezőgazdaságra jellemző szezonalitás miatt. Az adóelőleg fizetésre kötelezett őstermelőknek negyedévente adóelőleget kellene fizetniük, a befizetett adóelőlegekkel az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kellene elszámolniuk. Az adóelőleg megállapítására nem kötelezett őstermelőknek az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kellene számot adniuk az őket terhelő szociális hozzájárulási adóról. A javaslat alapján szabályokat már a 2019-es adóév vonatkozásában is alkalmazni kellene.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

A törvénymódosítási javaslat szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 500 forintról (napi 250 forint) 7 710 forintra (napi 257 forint) növekedne 2020. január 1-jétől.

A törvényjavaslat jelen formájában egyelőre nem tartalmazza a sajtóhírekben már bejelentett változást, miszerint egyetlen járulékteherré olvadna össze a 10%-os nyugdíjjárulék, a 4%-os természetbeli egészségbiztosítási járulék, a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék.

ÁFA

Vevői készlettel kapcsolatos változások

A vevő készlet alapvetően egy áfa-adminisztrációs egyszerűsítés, amelynek alkalmazása esetén nem kell a közösségen belüli sajátáru mozgatás szabályit alkalmazni, azaz az adózónak nem kell abban a tagállamban bejelentkeznie, ahova a terméke – anélkül, hogy azt értékesítette volna – elszállításra került.

2018-ban az Európai Unió Tanácsa módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be a vevő készletekre vonatkozóan. A javaslat e módosító irányelvet ültetné át a hazai jogrendbe.

Az irányelv átültetése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a hazai áfa-szabályozás eddig is lehetővé tette a vevő készletre vonatkozó szabályok alkalmazását, azonban a módosító irányelvhez képest kevésbé részletezett módon.

A vevő készletre vonatkozó új rendelkezések – hatásukat tekintve – a jelenlegi szabályokkal teljesen azonos adminisztrációs egyszerűsítést tennének lehetővé az e konstrukciót alkalmazó adóalanyok részére (vagyis az adózóknak nem kellene abban a tagállamban bejelentkezniük, ahova a termék elszállításra került).

A módosítás alapján a vevő készlet alkalmazásához több olyan feltételt is teljesíteni kellene (pl. a vevő készletbe adott terméket 12 hónapon belül értékesíteni kellene), amelyet a jelenlegi szabályozás nem követel meg. Hasonlóan, tételesen lennének meghatározva azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés helyett a saját áru mozgatás szabályait kellene alkalmazni.

A vevői készletre vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-től kellene először alkalmazni. A 2020. január 1-je előtt vevő készletbe továbbított termékek elszámolására speciális átmeneti rendelkezések kerülnének meghatározásra.

Behajthatatlan követelés, mint az áfa-alap utólagos csökkentésének egyik jogcíme

Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lenne az áfa-alap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.

A javaslat értelmében az áfa törvény külön definiálná a behajthatatlan követelés fogalmát. Így behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kellene tekinteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesülne:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

Az Áfa törvényben külön kihangsúlyozásra kerülne, hogy behajthatatlan követelés jogcímen csak akkor csökkenthető utólagosan az áfa-alapja, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. Emellett az áfa-törvény rendkívül szigorú feltételeket követelne meg az adózóktól a behajthatatlan követelés áfa-alapban történő elszámolására (összesen 9, együttes feltételt kellene teljesíteniük az adózóknak).

A javaslat rendezné továbbá azt az esetet is, amikor a behajthatatlan követelés miatt történt áfa-alap csökkentést követően az adós mégis rendezi tartozását vagy annak egy részét. Ez esetben önellenőrzés útján kellene a korrekciót elvégezni.

A módosítás 2020. január 1-től lépne hatályba. Átmeneti rendelkezés rögzítené, hogy az áfa alapjának behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentése azokban az esetekben alkalmazható először, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Egyéb rendelkezések

  • A láncértékesítés szabályainak az alkalmazása kapcsán rögzítésre kerülne, hogy a közbenső szereplő akkor döntheti meg azon vélelmet, hogy a láncban vevői pozícióban jár el, ha közli azon tagállami adószámát, ahonnan a terméket elfuvarozzák. A rendelkezés a kihirdetést követően lépne hatályba, azzal hogy ezen új szabályt először akkor kellene alkalmazni, amikor a sorban első értékesítő által teljesített termékértékesítés 2019. december 31-ét követi.
  • EU Bíróságának ítéletei alapján az Áfa törvény a jövőben lehetővé tenné, hogy az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérelmezhesse az őt terhelő előzetesen felszámított áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg (ilyen eset például, hogy az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a tévesen megfizetett adó összegének a partnertől történő visszatéríttetésére nincs lehetőség). E lehetőséggel 2020. január 1-től élhetnének először az adózók.
  • Az Áfa tv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások köre kiegészülne a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással, vagyis a jövőben e szolgáltatás esetében a korábbi 18% helyett az 5%-os adókulcs lenne alkalmazandó. Az újonnan meghatározott kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben kellene először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
  • A Javaslat értelmében az adómentes termékértékesítés feltétele lenne, hogy a terméket beszerző adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy adószámmal rendelkezzen a termék feladási helyétől eltérő tagállamban. A rendelkezés 2020. január 1-től lép hatályba.

KISADÓK

Kisvállalati adó (KIVA)

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a módosító javaslat a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékét is 13 százalékról 12 százalékra csökkentené, de csak 2020. január 1-jei hatállyal.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy ha a finanszírozási költségei egy meghatározott szintet meghaladnak. A módosító javaslat ezzel összhangban a kisvállalati adózás választását is kizárná ezekben az esetekben. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba.

A módosító javaslat szerint 2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalék-bevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lenne, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság ne számolja el adózás előtti eredmény terhére ráfordításként. Ezzel összhangban az adóelőleg megállapításának szabályai változnának.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2003-ban került bevezetésre, és sokáig népszerű adózási formának számított a kisvállalkozások között. 2013-ban azonban a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), illetve a kisvállalati adó (KIVA) bevetésével az EVA jelentősége fokozatosan csökkent. 2018. év végére az EVA-t választó adózók száma már csak mintegy 21 ezer volt, ezzel szemben 2018-ban a KATA-t közel 308 ezer adózó, a KIVA-t pedig 29 ezer adózó választotta. A javaslat szerint az adórendszer egyszerűsítése érdekében 2020. január 1-től megszüntetésre kerülne az egyszerűsített vállalkozói adó.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

Kifizetői EKHO csökkenése

2019. július 1-jei hatállyal a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban az EKHO mértékét is csökkentenék 19,5%-ról 17,5%-ra. Átmeneti rendelkezéseket – a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan – itt sem tartalmaz a javaslat.

Nemzetközi sportszövetségek munkavállalóinak EKHO szerinti adózása

Az Országgyűlés 2019. április 2-án elfogadta a Sportv. módosítását, megteremtve ezzel a nemzetközi sportszövetségek Magyarországra településének jogi lehetőségét. Annak érdekében, hogy Magyarország a nemzetközi sportszövetségek számára vonzó célponttá váljon, a törvényjavaslat a nemzetközi sportszövetségek munkavállalói számára is lehetővé tenné az EKHO szerinti adózást, évi maximum 250 millió forintos bevétel határig (a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kell majd adót és járulékokat fizetniük). A munkavállaló már a nemzetközi sportszövetség bejegyzésének időszakában is választhatná az EKHO-t. Az főszabálytól eltérően a nemzetközi sportszövetség munkavállalói a külföldi pénznemben szerzett bevételekre is alkalmazhatnák az EKHO szerinti adózást abban az esetben, ha külföldön is végeznek munkát.  A nemzetközi sportszövetséget nem terhelné a kifizetői EKHO.

A változás a kihirdetését követő naptól lépne hatályba.

EGYÉB ADÓK

Reklámadó

Immár harmadik alkalommal szűnik meg és mégsem a reklámadó az elmúlt öt évben, igaz most nem visszamenőleges hatállyal, hanem 2019. július 1-jétől és csak átmenetileg, 2022. december 31.ig bezárólag. Feltételezzük és reméljük, hogy ezt követően sem kerülne már bevezetésre, de valamilyen oknál fogva a jogalkotó ezt a megoldást választotta a teljes kivezetés helyett. A javaslat tehát ezen átmeneti időszakban 0%-ban rögzítené a reklámadó mértékét mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

A javaslat átmeneti szabályként előírná, hogy a 0%-os adómértéket az adóévi adóalap időarányos (2019. július 1-től az adóév végig eltelt napok száma és a teljes adóév naptári napjai száma szerint arányított) részére vagy – amennyiben az adózó úgy dönt – a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kellene alkalmazni a 2019. július 1-jét magában foglaló adóévben.

Az előbbiek mellett a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kellene megfizetni, mégpedig az adózóra irányadó két előlegfizetési időpont közül abban, amelyet az adózó választ. Ezzel együtt a javaslat kizárná az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, azzal, hogy az nem áll fenn a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban.

A javaslat a reklámadó 0%-ra történő módosításával az egyéb kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését (pl. nyilatkozattétel; adófizetési, adóelőleg-fizetési és előleg-kiegészítési kötelezettség; bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazása; vélelmezett adó megállapítása) is felfüggesztené átmeneti jelleggel, a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszak tekintetében.

A fenti módosítások a kapcsolódó törvény kihirdetését követő napon lépnének hatályba. A javaslat a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok számára is lehetővé tenné ezen módosítások alkalmazását a hatálybalépéssel egyidejűleg (főszabály szerint ezen adózóknak az üzleti évük első napján hatályos szabályokat kellene alkalmazniuk).

Érdemes kiemelni, hogy a fenti módosításokkal összefüggésben a javaslat jelenlegi formájában nem módosítaná a reklámköltések társasági adóban történő elszámolhatóságával kapcsolatos előírásokat. Azaz ezek a költségek továbbra is akkor minősülnének elismert költségnek társasági adóban, ha a kapcsolódó feltételek teljesülnek (pl. reklámadó alanya által kiállított nyilatkozat megléte). E tekintetben tehát a javaslat további módosításár, finomítására lenne szükség annak érdekében, hogy a reklámadó törvény tervezett módosításaival összhangban a reklámköltések automatikusan elszámolhatóak legyenek társasági adó szempontból is.

Turisztikai hozzájárulás

A javaslat értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerülne a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. (Ezt az indokolja, hogy 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa mértéke is 5%-ra csökkenne.) A hozzájárulás számítására vonatkozó szabályok nem változnának, így a hozzájárulás alapja a szálláshely szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke lenne, a hozzájárulás mértéke pedig 4% lenne.

Vám

A Vámkódex 158. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbra is lehetőség lesz – különösen üzemszünet esetén van ennek jelentősége – a vám-árunyilatkozat papír alapú benyújtására, akár az egységes vámokmánytól eltérő formátumban is. Ehhez továbbra is a Vámhatóság előzetes engedélye szükséges, az engedély számát a nyilatkozaton rögzíteni kell.

Lehetőség lesz továbbá az árunyilatkozatot számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon (xml formátumban) rögzítve is benyújtani, az ily módon benyújtott adatoknak azonban joghatásuk a tervezett módosítás értelmében nem lenne. A nyilatkozatokat tehát ebben az esetben is be kellene nyújtani papír alapon is.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény fenti módosítása a kihirdetés napjától lépne érvénybe.

A pénzügyi tranzakciós illeték

A javaslat értelmében illetékmentessé válna (a kihirdetést követő naptól) a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig 6 ezer forintban lenne maximalizálva az illeték mértéke.

A javaslat mentességet vezetne be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. Mentesülne továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól (2020. január 1-jétől) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is.

ILLETÉK

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta azt, hogy az magyar illetékszabályozás kizárólag a Magyarországon bejegyzett, tartósan közérdekű célra alapított alapítványokat minősíti alapítványnak. A további jogviták elkerülése végett szükségessé vált tehát az alapítvány fogalmának átalakítása.

A javaslat újragondolt definíciója szerint az illetékek szempontjából alapítványnak minősülne a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítvány, amely a Civil törvény szerint közhasznú jogállással bír, valamint bármely EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, amely igazolni tudja, hogy teljesíti a Civil törvény közhasznúságra vonatkozó feltételeit (kivéve természetesen a magyarországi nyilvántartásba vételt).

Mivel a módosított meghatározás már nem tartalmazza a tartós működésre vonatkozó feltételt, az újonnan alapuló Magyarországon bejegyzett szervezeteknek illetékmentesség biztosításához igazolniuk kellene majd, hogy az alapítás évét követő második év végéig közhasznú jogállást szereztek. A külföldi alapítványoknak pedig vállalniuk kellene majd, hogy az alapítás évét követő második év végéig eleget tesznek a közhasznú jogállás feltételeinek. Amennyiben ezen feltételeket az adott alapítványok nem teljesítik, az illetékfizetési kötelezettségük utólagosan, késedelmi pótlékkal növelten állna be a javasolt módosítás szerint.

A definíció tervezett módosításával tehát az alapítványokra vonatkozó illetékmentesség kiterjesztésre kerülne a külföldi alapítványokra is, amennyiben azok megfelelnek a Civil törvény1 megadott feltételeinek. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lenne alkalmazandó. Az illetékmentesség további feltétele lenne az is azonban, hogy az adott külföldi alapítványnak az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

A törvényjavaslat szerinti rendelkezések 2020. január 1-jén lépnének hatályba.

ADÓZÁS RENDJE

EKAER szabályokban bekövetkező változások

A korábbi szabályozástól eltérően a törvényjavaslat szerint 2020-tól a hibásan vagy hiányosan felvitt adatokat tartalmazó EKAER bejelentés egyszeri módosítására lenne lehetősége az adózóknak. A korrekciót az EKAER bejelentés lezárását követő 3 munkanapon belül, a bejelentésekre rendszeresített felületen lehetne majd megtenni. A bejelentés módosítása pótlékkötelezettséget vonna maga után, melynek összege várhatóan módosított adatonként tízezer forint lesz.

Az EKAER bejelentés elmulasztásáért vagy hibás megtett bejelentésért kiszabható mulasztási bírság szabályai a javaslat szerint – a törvényjavaslat elfogadása esetén már a törvény kihirdetését követő 31. naptól – úgy módosulnának, hogy mulasztási bírság kiszabásának nem lenne helye a jövőben, ha az adózó igazolni tudja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

Csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnése szabályainak módosítása

A javaslat módosítaná a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésének szabályait. A javaslat szerint a jövőben (a törvényjavaslat elfogadása esetén már a törvény kihirdetését követő 31. naptól) ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a csoportos adóalanyiság törvényi feltételei, akkor az adóhatóság – a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozat visszavonása, azaz a csoportos adóalanyiság megszüntetése helyett – kizárólag az érintett csoporttag csoporttagságát szüntetné meg.

Hosszabb iratmegőrzési kötelezettség az egyezmények hatálya alá eső jövedelmek esetén

A javaslat az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget írna elő a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében. E rendelkezések a törvényjavaslat elfogadása esetén már a törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépnének.

Helyi iparűzési adó alanyok adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló módosítás

A javaslat szerint 2020-tól a helyi iparűzési adó alanyai bejelenthetnék a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyüket az állami adóhatósághoz, amely e bejelentést követően továbbítaná az adózó által tett bejelentésekhez (bejelentkezés, változás-bejelentés) kapcsolódó adatokat az adott önkormányzati adóhatóság(ok) felé. A telephelyek állami adóhatósághoz történő bejelentése az adózónak nem kötelezettsége, mindössze egy lehetőség, amely csökkentené az adminisztrációs terheit.

Mindemellett szintén 2020-tól az adózó az önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselőjét is bejelenthetné az állami adóhatósághoz. Ez az adat szintén automatikusan továbbításra kerülne a telephely önkormányzati adóhatóságához és így megszűnne a képviseletre jogosult bejelentésére vonatkozó kötelezettség az önkormányzati adóhatóság felé.

Szja. tv. szerinti kedvezményekre vonatkozó módosítások

A kifizető által benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettség tartalma a javaslat szerint a 2020-tól kiegészülne annak érdekében, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye is érvényesíthető legyen az adóhatóság által készített bevallástervezetben.

OSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEK CSERÉJE

Az országonkénti jelentések cseréje Magyarország és az Európai Unió országai, valamint a külön törvényben felsorolt országok viszonylatában valósul meg. Felkészülve arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a törvénymódosítás a külön törvényben felsorolt országok közé emelné be az Egyesült Királyságot. Ezzel a módosítással – mely a kihirdetést követő napon lépne hatályba – Magyarország a jövőben is információt tudna cserélni a volt tagállammal.