ADÓZÁS RENDJE

Megbízható adózói minősítés

  • 2017. január 1-jétől a megbízható adózói minősítés új feltétele lenne, hogy az adózó tárgyévi adóteljesítménye pozitív legyen. Ezzel a módosítással az „alvó” cégekkel történő visszaéléseket kívánják visszaszorítani.
  • A jelenlegi szabályok alapján a megbízható adózói minősítés egyik feltétele az, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított az adózó ellen végrehajtási eljárást. A Javaslat alapján a tárgyévet megelőző 5 év helyett a tárgyévet megelőző 4 évet vizsgálná a NAV. Ezt a módosítást első alkalommal a 2017. első negyedévét követő minősítéseknél kellene alkalmazni.
  • 2017. január 1-jei hatállyal pontosításra kerülne, hogy a megbízható adózói minősítés során a mulasztási bírságra vonatkozó feltétel (a tárgyévet megelőző két évben kiszabott bírságok összege nem haladhatja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítménynek 1%-át) esetében a mulasztási bírság összegébe bele kell számítani a jövedéki bírság összegét is.

Automatikus fizetési könnyítés a megbízható adózók számára

  • A megbízható adózók esetében 2017. január 1-jétől az automatikus fizetési könnyítés nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is vonatkozhatna.
  • Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor lenne engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a 1,5 millió forintot (a jelenlegi szabályok alapján pótlékmentes részletfizetést legfeljebb 500 ezer forint összegű tartozásra lehet kérni).
  • A jelenlegi szabályozás alapján az adóhatóság negyedévente felhívja az adózók figyelmét az automatikus részletfizetési kedvezmény igénybe vételének lehetőségére. A Javaslat alapján ez az értesítés megszüntetésre kerülne.

Egyéb tervezett változások az adózói minősítés kapcsán

  • A Javaslat értelmében kockázatos adózónak minősülne az a társaság is, amelynek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. Ezt a módosítást első alkalommal a 2017. első negyedévét követő minősítéseknél kellene alkalmazni, illetve azon mulasztási bírság esetében, melyet 2017. január 1-jét követően szabtak ki az eljárás akadályoztatása miatt.
  • 2017. január 1-jétől az adózói minősítéssel kapcsolatban vagy az adózói minősítés elmaradása esetén a korábbi 6 hónap helyett már csak 3 hónapon belül lehetne előterjeszteni kifogást az adóhatóság felé.
  • A megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében az általános forgalmi adó kiutalását 2018. január 1-jétől 20 nap alatt kellene teljesítenie az adóhatóságnak (a 2017. január 1-jétől hatályba lépő szabályok alapján a kiutalásra 30 nap áll rendelkezésre).

EKAER-rel kapcsolatos előírások

  • A kockázati biztosíték megfizetését elkerülő technikák megszüntetése érdekében a Javaslat az új kötelezettek részére is kötelezővé tenné a kockázati biztosíték megfizetését Közösségen belüli termékbeszerzés és az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén.
  • Új kötelezettnek az az adózó minősülne, aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKAER bejelentést nem tett, és ugyanebben az időszakban áfa bevallást nem nyújtott be vagy adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.
  • Az új kötelezettnek a kockázati biztosítékot főszabály szerint az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések alkalmával kellene megfizetnie. Abban az esetben azonban ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül nem tesz legalább 10 EKAER bejelentést, akkor a 180 napos szabálytól függetlenül az első 10 bejelentés esetén kellene kockázati biztosítékot fizetnie.
  • Az előbbiekben felvázolt módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba, azonban csak a 2017. február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kellene alkalmazni azokat.
  • A fenti módosítások mellett az EKAER bejelentési kötelezettség alá eső fuvarok tekintetében bevezetésre kerülne a hatósági felügyelet intézménye. Ennek keretében az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség ellenőrzése során 2017. január 1-jétől hatósági felügyelet alá vonhatná azt az árut, amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre.

Székhelyszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos szabályok

  • A székhelyszolgáltatók igénybevétele a tapasztalatok alapján gyakran visszaélésekre ad lehetőségeket, ezért a Javaslat egyrészt több helyen szigorítaná a jelenlegi szabályokat, másrészt ezzel összefüggésben definiálná a székhelyszolgáltatót.
  • Székhelyszolgáltatónak az a személy minősülne, aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.
  • 2017. január 1-jétől a következő adatokat kellene bejelenteni az adóhatóság felé székhelyszolgáltató igénybevétele esetén: a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, valamint e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját.
  • Az adózói minősítés kapcsán említett módosítási javaslat alapján 2017. január 1-jétől kockázatos adózónak minősülne az az adózó, aki székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhére.

Adóregisztrációs eljárás szabályaival kapcsolatos változások

  • A Javaslat alapján 2017. január 1-jétől az új adózókra vonatkozó ún. adóregisztrációs eljárás során az adószám megállapításának megtagadása esetén a kimentési okok (melyek alapján az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatát visszavonhatja) bővülnének.
  • Egyrészt a kimentési eljárásban figyelembe kellene venni azt a körülményt, hogy az akadállyal érintett tag, részvényes milyen mértékű részesedéssel rendelkezett az adózóban, milyen reális ráhatása lehetett azon gazdasági folyamatokra, melyek a tartozás felhalmozásához illetve az adóregisztrációs akadály kialakulásához vezettek.
  • Másrészt a tervezett módosítások értelmében a kimentési lehetőség kiterjedne az önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a költségvetési szerv, állami oktatási intézmény tulajdonában lévő cégek vezető tisztségviselőire és tagjára is (a jelenlegi szabályok alapján ez a mentesség csak a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet tulajdonában lévő társaságokra vonatkozik). Továbbá ezekben az esetekben a tulajdonosi részesedés (szavazati jog) határa 50 százalékról 25 százalékra csökkenne.
  • Az adminisztrációs terheket csökkentené az a javaslat, amely alapján az adóregisztrációs eljárásban az állami adó- és vámhatóság hivatalból megállapíthatja a kimentési ok fennállását, amennyiben a kimentési ok fennállásáról tudomása van.

Élelmiszer és ital automata-berendezések működtetésével kapcsolatos szabályok módosítása

  • A gazdaság további fehérítése és az adóbevételek növekedése érdekében a Javaslat az élelmiszer és ital automata-berendezések esetében az online pénztárgépekhez hasonló szabályozást vezetne be (a részletszabályokat külön miniszteri rendelet tartalmazná).
  • Ezek alapján a berendezések üzemeltetőit adatszolgáltatási kötelezettség terhelné, melynek teljesítése érdekében a berendezéseket automata felügyeleti egységgel (AFE) kellene ellátni legkésőbb 2017. június 30-ig.
  • Átmeneti szabályként 2018. január 1-jéig mentesülne az adatszolgáltatási kötelezettség alól az automata-berendezés üzemeltetője, ha az automata-berendezést műszaki okokból nem lehet AFE-val felszerelni. Az ilyen készülékeket azonban 2017. december 31-ét követően nem lehetne használni.
  • A Javaslat alapján szabályozásra kerülne az AFE-val kapcsolatos jogszabálysértések esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke is. Súlyosabb esetekben a bírság mértéke 10 millió forintig (pl. a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása), egyéb esetekben magánszemély esetén 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezett esetén 1 millió forintig (pl. az automata berendezés nem megfelelő üzemeltetése) terjedhetne.
  • Az AFE-val kapcsolatos módosítások az elfogadott Javaslat kihirdetést követő napon lépnének hatályba, azonban ténylegesen csak 2017. június 30-tól kellene alkalmazni azokat.

 „Támogató eljárás” az ellenőrzésre történő kiválasztás helyett

  • A Javaslat értelmében az adóhatóság az adózó kockázatelemzése során feltárt kockázatot vagy jogszabálysértést ellenőrzési eljárás lefolytatása és szankció kiszabása nélkül, ún. támogató eljárás keretében is orvosolhatná (a hatályos szabályok alapján a feltárt kockázatok/jogszabálysértések kizárólag ellenőrzési eljárás keretében szüntethetők meg).
  • A támogató eljárás keretében az adóhatóság a feltárt kockázat megszüntetése érdekében önellenőrzésre hívhatná fel az adózót, illetve a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása érdekében kapcsolatfelvételt kezdeményezhetne, és szakmai támogatást nyújthatna az adózónak.
  • Az új eljárás 2017. január 1-jétől bármely adózóra kiterjedhetne.

Vagyonosodási vizsgálat

  • A jelenlegi gyakorlat alapján a vagyonosodási vizsgálatok során az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében az adózó vagyoni helyzetét feltáró részletes nyilatkozatot kér be az adózótól. A nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályokról (mint például mikor, kinek, milyen határidővel kell beküldenie, visszaküldés jogkövetkezménye) azonban a hatályos szabályok nem rendelkeznek.
  • Ezen hiányosságok kiküszöbölése érdekében 2017. január 1-jével új intézmény, a „Teljességi nyilatkozat” kerülne bevezetésre.
  • Az új szabályok rögzítenék, hogy az adóhatóság az ellenőrzés megindítását  követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg az adóhatóság részére (a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható lenne).
  • A Javaslat alapján az adózó részben vagy egészben megtagadhatná a nyilatkozattételt, ebben az esetben az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján folytatná le a vizsgálatot.

Egyéb módosítási javaslatok

  • A személygépkocsikkal elkövetett adócsalás visszaszorítása érdekében a személygépkocsi értékesítése, Közösségen belüli beszerzése és importja esetén 2017. január 1-jétől (először 2017. január hónapra vonatkozóan) az áfa alanynak az áfa bevallásában adatot kellene szolgáltatnia a személygépkocsi alvázszámáról.
  • A Javaslat értelmében a magánszemély adózók adófizetési kötelezettségüket 2017. január 1-jétől nem csak átutalás, hanem internetes felületen bankkártyás fizetés útján is teljesíthetnék.
  • A 2017. január 1-jét követően indult szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos eljárás esetében a szokásos piaci ár megállapítása, a megállapítás módosítása, illetve érvényességének meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen kizárólag bírósági felülvizsgálatot lehetne kérni (a jelenlegi szabályok alapján önálló fellebbezésre van lehetőség).
  • A belföldi magánszemélynek történő osztalék kifizetése esetén 2017. január 1-jétől egyszerűsödne a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége, és kizárólag a beazonosításhoz szükséges természetes adatokat (név, születési dátum, adóazonosító jel) kellene megadni.
  • A jövőben az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás során írásban kellene tájékoztatni az adózót az adó alapjának becsléssel történő megállapításáról valamint arról, hogy mely tények bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés igazolásához (a jelenlegi gyakorlat alapján – konkrét jogszabályi előírás hiányában – az esetek túlnyomó többségében a becslés adóhatósági alkalmazása az ellenőrzési eljárást lezáró jegyzőkönyvből derül ki). A tájékoztatással egyidejűleg az adóhatóságnak határidő kitűzésével együtt fel kellene szólítania az adózót észrevételei, bizonyítási indítványai megtételére.