KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA)
A bevételi értékhatár 12 millió Ft-ra nő
- A 6 millió Ft-os bevételi értékhatár a duplájára, 12 millió Ft-ra nőne a törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől. Ezzel összhangban, ha a kisadózó nem a teljes naptári évre fizet tételes adót, a figyelembe veendő havi értékhatár 1 millió Ft-ra nőne az eddigi 500 ezer Ft-ról. Az értékhatárt meghaladó bevételt változatlanul 40%-os adó terhelné.
Nem minősülhet főállású kisadózónak a nevelőszülő
- A törvényjavaslat értelmében, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, 2017. január 1-jétől nem minősülne főállású kisadózónak, így csupán havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésére lenne köteles, hasonlóan azokhoz, akik legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy öregségi nyugdíjban részesülnek.
Ingatlan bérbeadásból, üzemeltetésből származó bevétel bejelentése
- 2017. január 1-jétől a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből származó bevételt be kellene jelenteni az adóhatóságnak, annak megszerzésétől számított 15 napon belül. Az ilyen tevékenység mellett nem lehet KATA alanyiságot választani, illetve azt meg kell szüntetni. A módosítás célja, hogy a NAV ezt követően a bejelentés alapján intézkedhessen az adóalanyiság megszüntetéséről.
KATA adózási mód újból történő választása esetén csökken a várakozási idő
- 2017. január 1-jétől 24 hónapról az adóalanyiság megszűnésének adóévére és az azt követő 12 hónapra csökkenne a kötelező várakozási idő.
Osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke csökken
- Az osztalék utáni adót kiváltó adó (melyet a KATA szerinti adózásra áttérő közkereseti társaságnak és betéti társaságnak, egyéni cégnek kell fizetnie) 16%-ról 15%-ra csökkenne 2017. január 1-jétől.
OrienTax vélemény: a KATA ilyen mértékű (és főleg nem az alanyi ÁFA mentességhez igazított) emelése teljesen érthetetlen és egyúttal rossz iránynak tűnik. Alacsony jövedelmek esetében még talán érthető kompromisszum a gazdaság fehérítése érdekében az átlagosnál alacsonyabb adómérték biztosítása, azonban már az évi 6 millió Ft-os összeghatár sem feltétlen minősül alacsony jövedelemnek. Ha azonban a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor évi 12 millió Ft-os bevételt is ugyanannyi, vagyis 600.000 Ft közteher terhelné (kiváltva a társasági adót, a személyi jövedelemadót és a járulékokat mind egyéni, mind munkáltatói oldalon), amely bármilyen összehasonlításban kirívóan alacsony és az EVA bevezetéséhez hasonló negatív tendenciákat indíthat el. A javaslat abból a szempontból is ötletszerűnek tűnik, hogy korábban csak 7 millió forintra történő emelésről lehetett hallani.
KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)
A kisvállalati adó (KIVA) szabályozása 2017. január 1-től lényegesen megváltozik. A módosítások nagy részét már a nyáron elfogadott törvénycsomag tartalmazta, amint arról korábbi hírlevelünkben mi is beszámoltunk. A jelenlegi törvénymódosítás a már kihirdetett változásokat módosítja tovább.
A KIVA választására jogosító értékhatárok növekedése
- A nyári adócsomag módosította a kisvállalati adó választására jogosító átlagos statisztikai állományi létszám korlátját, amely 2017. január 1-től 25 főről 50 főre emelkedik, míg a kisvállalati adóalanyiság 2017-től akkor szűnik meg (a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával), ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 100 főt (a korlát jelenleg 50 fő).
- Szintén a nyári adócsomag módosította a KIVA választásának egy másik feltételét, amely szerint 2017-től a maximum 500 millió Ft-os mérlegfőösszeg értékhatár vizsgálata esetében megszűnik az arányosítás (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét kell jelenleg figyelembe venni).
- A jelenlegi törvényjavaslat az adóalanyiság feltételrendszerét tovább enyhítené azzal, hogy bár a kisvállalati adó továbbra is évi 500 millió Ft bevételig lenne választható, azonban az adóalanyiság a javaslat értelmében csak akkor szűnne meg, ha az adóévi bevétel meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, amelyet továbbra is negyedévente kellene majd vizsgálni.
A KIVA adóalap változása 2017. január 1-től (a már elfogadott szabályozás alapján)
- A nyári adócsomag újraszabályozta a KIVA adóalap megállapítására vonatkozó szabályokat, amelyek 2017. január 1-jétől lépnek hatályba. Emlékeztetőül: míg az adó alapja jelenleg a személyi jellegű kifizetések és a törvény által meghatározott jelentős számú növelő, illetve csökkentő tétel egyenlegeként előálló pénzforgalmi szemléletű eredmény összege, addig 2017. január 1-től az adóalap számítása egyszerűsödik és a jövőben az a személyi jellegű kifizetések és a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék összegére épül, amelyet a tőkeműveletek (tőkebevonás, tőkekivonás) egyenlege is csökkent. Az adóalap azonban 2017-ben sem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél, az új beruházásokhoz kapcsolódó levonások kivételével. További újdonság a korábbi szabályokhoz képest, hogy 2017-től nem csak a korábbi évek elhatárolt vesztesége, hanem a tárgyévi negatív egyenleg is korlátlanul szembeállítható a személyi jellegű kifizetésekkel). 2017-től ugyanakkor az adóalapban figyelembe veendő személyi jellegű kifizetéseknek nem képezi részét a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.
- A már kihirdetett jogszabály-módosítás alapján az új típusú adóalap 2017. január 1-től (a személyi jellegű kifizetéseken túl): a tőkeműveletek (tőkekivonás és tőkebevonás) eredménye, növelve az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék – ide nem értve azt a jóváhagyott fizetendő osztalékot, amelynek forrása a KIVA adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka –, csökkentve a kapott (bevételként elszámolt) osztalék összegével, korrigálva egyéb tételekkel. Így 2017-től is a KIVA alapját növelő tétel marad a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege – amelyek 2017-től megegyeznek a Tao. törvényben nevesített tételekkel ‒, a bírság, pótlék összege, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik. A veszteség elhatárolása továbbra is lehetséges, és megszűnik a jelenlegi felhasználási korlát, amely szerint az elhatárolt veszteség főszabály szerint 10 év alatt, egyenlő részletekben érvényesíthető.
- 2017. január 1-től nem alapja az adónak a vállalkozás pénzeszközeinek változása, amely sok adózó számára nehezen tervezhető tétel volt. Ezzel párhuzamosan azonban új fogalomként bevezetésre kerül a pénztár mentesített értéke (a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év (a javaslat által indítványozott pontosítás szerint 2017. év) nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke) és ehhez kapcsolódik majd az új adóalap növelő-csökkentő tétel.
- 2017. január 1-től nem része az adóalapnak többek között a tárgyévben megfizetett (nettó) kisvállalati adó- és adóelőleg, a készletek állományváltozása, a hitel nyújtásához, felvételéhez, törlesztéséhez kapcsolódó tételek egyenlege, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez kapcsolódó tételek egyenlege és az elszámolásra kiadott előleg nettó kifizetése.
- A KIVA jelenlegi alanyai esetében egy egyszeri adóalap-csökkentő tétel biztosítja majd, hogy az új adóalap-számítási mód előnyei visszamenőlegesen is érvényesüljenek. Ezen kívül a 2017. évi adókötelezettség megállapításakor a 2016. december 31-ig fizetett, illetve kapott osztalékelőleg tekintetében egy egyszeri módosító tételt is figyelembe kell majd venni.
Az adóalapra vonatkozó szabályok további változása a törvényjavaslat alapján
- A jelenlegi javaslat a nyári adócsomag elhatárolt veszteségre vonatkozó szabályait úgy módosítaná, hogy az elhatárolt veszteség nem az adózó választása szerint, hanem kötelező módon csökkentené az adóalapot. Az indokolás szerint a választási lehetőség eltörlése adóadminisztrációs könnyítést szolgál.
- Szintén a nyári adócsomag módosításával a javaslat lehetővé tenné, hogy a társasági adó adónemre visszatérő vállalkozás az elhatárolt veszteséget ne a keletkezést, hanem a visszatérést követő 5 adóéven belül érvényesíthesse.
- A javaslat a nyári adócsomag módosításával az új beruházásokkal kapcsolatos csökkentő tétel alkalmazását is kötelezővé tenné, tehát az nem az adózó döntése szerint lenne érvényesíthető.
Az adóalanyiság adótartozás miatti megszűnésére vonatkozó szabályok módosulása
- A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől összhangba kerülnének a kata és a kiva adóalanyiság adótartozás miatti megszűnésére vonatkozó szabályok. A kiva adóalanyiság adótartozás miatt csak az adóalanyiság megszűnéséről szóló adóhatósági határozat jogerőre emelkedését magában foglaló negyedév utolsó napjával szűnne meg, ha az adótartozás a naptári év utolsó napján meghaladja az ezentúl nettó módon számolt 1 millió Ft-ot. Jelenleg az adótartozás fennállását negyedévenként, bruttó módon szükséges vizsgálni.
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (EVA)
Osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke csökken
- A legjelentősebb változást az jelenti, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó (melyet az EVA szerinti adózást és az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságnak és betéti társaságnak, egyéni cégnek kell fizetnie) a személyi jövedelemadó kulcsának változásához igazítva 16%-ról 15%-ra csökkenne 2017. január 1-jétől.
Technikai jellegű módosítások
- A törvényjavaslat több technikai jellegű módosítást is tartalmaz a korlátolt mögöttes felelősséggel rendelkező egyéni cégek kivezetésére tekintettel.