Távközlési különadó – uniós eljárás

Kötelezettségszegési eljárás vár Magyarországra a távközlési szektorra kivetett különadó miatt. A brüsszeli álláspont szerint a különadó sérti a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabályt és szembe megy a 2002-ben elfogadott telekommunikációs irányelvvel.

Az irányelv szerint csak akkor vethető ki a magyarországihoz hasonló adó az érintett szektorra, ha a befolyó bevételeket a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítja a kormány. Ez azonban Magyarország esetében nem teljesült.

Az Európai Bizottság már tavaly októberben levelet intézett a kormányhoz, melyben részletes tájékoztatást kért a jogszabályról, illetve a domináns telekommunikációs cégeket tömörítő európai hálózat, az ETNO is aggodalmának adott hangot a különadó miatt október 15-i közleményében. Az ügy érdekessége, hogy a francia és a spanyol kormány is hasonló eljárás alatt áll, ugyanis ott a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek pótlására vetettek ki különadót és mivel ott sem a távközlésbe áramlott vissza a költségvetési bevétel, a Bizottság az ő magyarázatukat sem fogadta el.

Mint ismeretes, a kormány tavaly októberben, minden előzetes egyeztetést nélkülözve pár nap leforgása alatt erőltette át az Országgyűlésen az egyes ágazatokat terhelő különadót, amely csak a vezető távközlési cégekre több, mint 60 milliárd Ft adókötelezettséget rótt ki már 2010-re is. Maga a jogszabály, annak visszamenőleges hatálya miatt alkotmányossági szempontból is komolyan támadható, ugyanakkor az Alkotmánybíróság megnyirbált jogköre miatt erre érdemben nem nagyon lehet hivatkozni. Mivel a 2011-es költségvetésben is már hasonló összeg került ebből az adónemből betervezésre, jól látható mennyire kritikus lehet költségvetési szempontból ha az adókötelezettséget az Unió utólag érvényteleníti.

OrienTax vélemény


Véleményünk szerint amennyiben az ügy az Európai Bíróságon köt ki, szinte garantálható, hogy a végkimenetel az Unió javára fog eldőlni.Mivel a költségvetés jelenlegi helyzetében szinte kezelhetetlen méretű lyukat (kb. 120 milliárd Ft) ütne a távközlési különadó elbukása, valószínűleg a történetnek itt korántsem lesz vége, hiszen az összeget más forrásból mindenképpen pótolni kell. Erre rövid távon valószínűleg csak más adók emelésével lesz lehetőség, amely viszont nagyon nehéz döntések elé állíthatja a kormányt, hiszen a fogyasztási adókban (áfa / jövedék / vám) sok mozgástér már nem maradt, így vagy a jövedelemadók (személyi jövedelemadó / társasági adó) vagy a vagyonadók (ingatlanadó) rendszeréhez kell ismét hozzányúlni.

A problémát súlyosbítja, hogy nem feltétlen csak ez lesz az egyetlen adónem ami elbukhat, komoly kétségek övezik a bolti kiskereskedelmet érintő különadó fenntarthatóságát is, hiszen az a sajátos piaci viszonyok miatt a magyar kereskedelmi láncokat a multinacionális versenytársakkal szemben kedvezőbb helyzetbe hozza, amely az uniós versenyszabályokkal lehet ellentétes.