Nagy várakozás előzte meg a frissen bejelentett munkahelyek megőrzését célzó intézkedés-csomagot, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A sajtóban korábban megjelent, illetve sajtótájékoztatón elhangzott több javaslat, illetve korlátozás is amely végül nem került be a végleges jogszabályba (pl. hogy bizonyos összeghatár felett nem lenne igénybe vehető a támogatás, vagy, hogy a home-office-ra nem érvényesíthető), ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az ezzel kapcsolatos döntéseket érdemes adótanácsadóval is előzetesen egyeztetni, mert a sajtóban sok olyan hír kering amely nem teljesen tényszerű és ezekre alapozva akár téves döntések is születhetnek. 

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet foglalja magában, a legfontosabb rendelkezések az alábbiak: 

  • A támogatás Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók esetében vehető igénybe, ha a munkavállaló nem kap a részfoglalkoztatáshoz egyéb támogatást, illetve a munkaadó az adott munkavállaló vonatkozásában munkahelyteremtő, munkahelymegőrző támogatásban, illetve a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában nem részesül.
  • A támogatás akkor igényelhető, ha a munkaadó és a munkavállaló csökkentett munkaidőben állapodik meg, ahol a csökkentett munkaidőnek a módosítás előtti munkaidő felét el kell érnie, de nem lehet több mint annak 70 %-a. (Tehát a munkaidő 30-50%-kal csökken.)
  • A munkaadónak és a munkavállalónak a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodnia legalább a támogatás időtartamára. Az egyéni fejlesztési idő olyan idő, amikor a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben.
  • A támogatás mértéke a 2020. március 11-i esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj (ami alapesetben az alapbér, pótlékátalánnyal növelt összege) 30, 40 vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a.
  • A támogatás összegének meghatározásakor maximálisan figyelembe vehető nettó távolléti díj nem lehet több a nettó minimálbér kétszeresénél (107.065 *2 = 214.130 Ft). Így a támogatás összege a maximális 50%-os munkaidő-csökkentés esetén munkavállalónként legfeljebb 74.946 Ft (214.130* 50% * 70%) lehet.
  • Az utólag a munkavállaló részére kifizetett támogatás köztehermentes, szja, járulékok nem terhelik.
  • A munkaadónak a csökkentett munkaidőre vonatkozó bért meg kell fizetnie, továbbá meg kell fizetnie az egyéni fejlesztési időre (a munkaidő-csökkentés miatt kieső munkaidő 30%-ára) járó bért is. Az egyéni fejlesztési időre járó bért úgy kell megállapítani, hogy a támogatással együtt a munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló távolléti díját.
  • A munkavállaló és munkaadó együttes kérelme alapján igényelhető a támogatás a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kérelem benyújtását követő időszakra. A kérelmet a munkaadó nyújtja be elektronikus úton.
  • A támogatás hónapokban állapítható meg, időtartama három hónap.
  • A munkaadónak a támogatási időszakra és azt követően plusz egy hónapra létszámtartási kötelezettséget kell vállalnia, a kérelem benyújtásakor meglévő statisztikai állományi létszámát fenn kell tartania (az összes telephelyre összeszámítva).
  • A támogatás iránti kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó már korábban megtett és várható intézkedéseket. Továbbá hitelt érdemlő módon alá kell támasztania a munkáltatónak, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
  • A Korm. rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

Kutató-fejlesztők támogatása

A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatási szabályait a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet határozza meg. A legfontosabb tudnivalók a következők:

  • A támogatást a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után kaphatja a munkáltató, attól függetlenül, hogy mely ágazatban tevékenykedik. A munkaszerződést és a munkavállaló munkaköri leírását be kell mutatni a kérelemben.
  • A vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 3 hónapra igényelhető. A támogatást utólag folyósítják a munkáltatónak.
  • A támogatás havi összege munkavállalónként nem haladhatja meg a 318 920 Ft-ot (ez az összeg arányosan csökken, ha a munkavállaló havi bruttó bére nem éri el a 670 000 Ft-ot) és az egyéb támogatásokkal együttesen sem haladhatja meg az érintett munkavállaló havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.
  • A kérelmet a munkáltató az illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül.
  • Feltétel, hogy
    • a munkavállaló legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban álljon a munkáltatóval, és ugyanazon munkaviszonya kapcsán ne részesüljön egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban (így a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban sem);
    • a munkáltató legalább 6 hónapja működjön a kérelem benyújtásakor, az adott munkavállaló vonatkozásában ne részesüljön munkahelyteremtő, munkahelymegőrző támogatásban, és a támogatás iránti kérelmében bemutassa a kérelmet megalapozó gazdasági körülményeit, ezek összefüggését a veszélyhelyzettel, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését;
    • a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja és munkabérét nem csökkenti.
  • A támogatást 2020. április 15-től lehet igényelni.

Bővül a járulékkedvezményekkel érintett ágazatok köre

A 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet kibővítette azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek a koronavírus gazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Kormányrendelet alapján.

A könnyítések így már kiterjednek többek között a növénytermesztés, növényi szaporítóanyag-termesztés, dísznövény-kereskedelem, vetőmag-, műtrágyakereskedelem, vadgazdálkodás, szőlőtermesztés, különféle szeszes italok gyártása körébe eső tevékenységekre is, ha a rendeletben meghatározott speciális kritériumok teljesülnek.

Az adó- és járulékfizetési kedvezmények lényege a korábbi szabályok alapján abban áll, hogy a munkavállalókkal kapcsolatban:

  • a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni 2020. március, április, május és június hónapokban;
  • a járulékfizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni 2020. március, április, május és június hónapokban;
  • a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan;
  • a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke az előírt hozzájárulás mértékének kétharmada;
  • a kisvállalati adókötelezettség megállapításánál nem tekintendő kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összege 2020. március, április, május és június hónapokban.

Banki különadó

A 2020. május 1-jén hatályba lépő 108/2020 (IV. 14.) Korm. rendelet alapján a hitelintézetek 2020. adóévre vonatkozóan egy új különadó megállapítására, bevallására és fizetésére válnak kötelezetté. Bár az új rendelkezések alapvetően a 2006. évi LIX. törvény (Különadó tv.) előírásaira hivatkoznak vissza, az új különadó csak a hitelintézeti kört terheli.

A járványügyi helyzettel összefüggő különadót a hitelintézeteknek 2020. június 10-éig kell bevallaniuk. Az adót három egyenlő részletben 2020. június 10-éig, 2020. szeptember 10-éig, valamint 2020. december 10-éig kell megfizetni.

Az újonnan bevezetett különadó alapját a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. Az új különadót csak a Különadó tv. szerinti 2020. évi adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után kell fizetni.

Az új különadó mértéke 0,19%.

Az új különadó is csökkenthető a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó szabályok szerint a látvány-csapatsport támogatás összegével. Bár a kormányrendelet erre vonatkozó szabályt nem tartalmaz, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a bankok a most bevezetésre kerülő különadó összegét – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – visszakapják.

Kiskereskedelmi cégek különadója

A 2020. május 1-jén hatályba lépő 109/2020 (IV. 14.) Korm. rendelet alapján a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégek is különadó fizetésére lesznek kötelezettek. Az újonnan bevezetett különadó alapvető szabályai a kiskereskedelmi ágazatot terhelő 2010-es különadó rendelkezésekhez (2010. évi XCIV. törvény) nyúlnak vissza.

A rendelet alkalmazásában egy tevékenység akkor minősül kiskereskedelmi tevékenységnek, ha besorolható a rendeletben tételesen felsorolt, 2020. január 1-jén hatályos TEÁOR szerint meghatározott ágazatokba, és ha a vevő magánszemély is lehet.

A különadó fizetési kötelezettség nem függ az értékesítés módjától (internetes kereskedőkre, automatán keresztül értékesítőkre is kiterjed) és alanya a nem fióktelep útján Magyarországon értékesítő külföldi illetőségű személy vagy szervezet is.

Az adó alapja a teljes adóévi számviteli nettó árbevétel (kisadózó vállalkozás bevétele, személyi jövedelemadó törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel, a tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi esetén a belföldön átadott termék értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték). Az adó alapjába beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítójának nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel és a szállító által adott engedmény összege is.

Az adó mértéke sávosan került meghatározásra:

  • az adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0%,
  • az adóalap 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
  • az adóalap 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
  • az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után pedig 2,5%.

Az adó az adóalap sávos adómértékkel kalkulált összegének azon része, amilyen arányt a 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjai a teljes adóév naptári napjaihoz viszonyítva képviselnek.

Ha a rendelet kihirdetését követően szétválással vagy kiválással jön létre kapcsolt vállalkozási viszony, vagy ha egy adóalany ezt az időpontot követően adja át vagy adja használatba kiskereskedelmi tevékenységet lehetővé tévő eszközeit kapcsolt vállalkozásának, a kapcsolt vállalkozások adóalapját együttesen kell figyelembe venni (majd az így kiszámított adót a vállalkozások között arányosan szétosztani).

Az adóalanyokat adóelőleg-fizetési és –bevallási kötelezettség is terheli. Az adóalanyoknak 2020. május 31-ig kell bevallaniuk az adóelőleg egy hónapra jutó összegét az utolsó beszámolóval lezárt adóév nettó árbevételének 1/12-ed részét alapul véve.

Az adóelőleget minden olyan hónap utolsó napjáig meg kell fizetni, amikor a veszélyhelyzet legalább egy napig fennállt, először 2020. május 31-én. Ha az adóelőleg esedékességét megelőző havi nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja nettó árbevételének 60%-át, akkor kérelemre az adóhatóság az adóelőleg összegét az árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli.

Az adót a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig, vagy ha az adóév a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor az adóév végét követő 30. napig kell megállapítani és bevallani. Ha a megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adó összegét, a különbözet az adóbevallás benyújtásától kezdődően igényelhető vissza.

Aki nem köteles adófizetésre (tehát akinek nettó árbevétele nem haladja meg az 500 millió Ft-ot), annak adó- és adóelőleg-bevallást sem kell benyújtania.