Lényeges változások az adózás rendjéről szóló törvényben

Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt, mely több ponton is lényegesen módosítja az adóeljárási törvény rendelkezéseit.

Megbízható és kockázatos adózói kategória bevezetése

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében bevezetésre kerül a megbízható és a kockázatos adózó kategória.

Megbízható adózó

Ahhoz, hogy az adózó megbízható adózónak minősülhessen, 10 feltételnek együttesen kell, hogy megfeleljen. Ezen feltételek az alábbiak:

  • legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 %-át meghaladó adókülönbözetet,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
  • a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és
  • nem minősül kockázatos adózónak.

Amennyiben az adóhatóság egy adóalanyt megbízható adózónak minősít, akkor az adózó számos eljárási kedvezményre lesz jogosult:

  • Az egyik legfontosabb kedvezmény többek között, hogy az adóellenőrzés időtartama – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést egyéb módon nem hátráltatja – nem haladhatja meg a 180 napot (tehát az ellenőrzés abszolút határideje 180 nap lesz). Ugyanakkor a rendelkezés nem zárja ki, hogy az adóhatóság az ellenőrzés lezárását követően felülellenőrzés keretében újból vizsgálja az ellenőrzéssel lezárt időszakot, tehát a módosítás nem oldja meg végérvényesen az eljárás hosszúságából fakadó anomáliákat.
  • A megbízható adózó részére kiszabható adóbírság és mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható adó és mulasztási bírság 50%-a lesz. Nem lehet továbbá mulasztási bírságot kiszabni a megbízható adózóra, ha a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja. E rendelkezés nem alkalmazható a foglalkoztatotti és az EKAER kötelezettség teljesítésének elmulasztására.
  • A megbízható adózók automatikus részletfizetési kedvezményt kapnak, azaz a minimum 10.000 Ft, maximum 500.000 Ft összegű tartozásra – évente egy alkalommal – 12 hónap pótlékmentes részletfizetést fog engedélyezni az adóhivatal. E kedvezmény a magánszemélyektől levont szja-előlegre, szja-ra, járulékokra, valamint a beszedett helyi adóra nem fog vonatkozni.
  • Jelentős kedvezmény lesz, hogy a megbízható adózó által visszaigényelt áfa összegét az adóhatóságnak 45 napon belül kell majd kiutalnia. Ezen rendelkezés 2017. január 1-jétől lép majd csak életbe, azzal, hogy 2018. január 1-jétől a 45 napos határidő 30 napra fog rövidülni.

Kockázatos adózó

Összesen négy olyan esetkör kerül bevezetésre, amikor egy adózót kockázatosnak ítélhet meg az adóhatóság. Ezen esetek az alábbiak:

  • szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
  • szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
  • szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
  • egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

Fontos rendelkezés, hogy ha a feltételek közül, akár egy is megvalósul, úgy az adózót automatikusan kockázatos adózónak kell minősíteni. Ha az adóhatóság az adózót kockázatosnak minősíti, akkor ezen minősítés a feltétel bekövetkeztétől számított 1 évig áll fenn. Nem kell az 1 éves szabályt alkalmazni, hogy ha a kockázatos adózó a terhére megállapított adóhiányt, adótartozást a kapcsolódó birsággal és pótlékkal együtt megfizette. Ebben az esetben az adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor az adóhatóság megszünteti.

Amennyiben az adóhatóság egy adóalanyt kockázatos adózónak minősít, akkor az adózót több eljárási hátrány is érinti:

  • A kockázatos adózó esetében az áfa-kiutalás határideje minden esetben 75 nap lesz, azaz nem lehet alkalmazni a törvény által meghatározott esetekben lehetővé tett 30 illetve 45 napos kiutalási határidőt.
  • Az elfogadott törvénymódosítás szerint a kockázatos adózónál végzett adóellenőrzés határideje az egyébként irányadó határidőnél 60 nappal meghosszabbodik, azaz egy bevallások utólagos ellenőrzése esetén az alap 90 nap helyett, a kockázatos adózó ellenőrzése 150 napig fog tartani.
  • A kockázatos adózót terhelő késedelmi kamat mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része lesz. A jelenlegi szabályok szerint a késedelmi kamat mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
  • Az adóhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásától nem tekinthet el a kockázatos adózó esetében.

Adózók minősítése

Az adóhatóság az adózókat negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján 30 napon belül fogja minősíteni. A minősítés hatálya a minősítés hónapjának első napjától áll fenn. A minősítést az adóhatóság első körben a 2016-os év első negyedévét követően fogja elvégezni.

A Törvény lehetővé teszi, hogy a minősítéssel szemben 6 hónapos jogvesztő határidőn belül az adózó kifogással éljen. Ha az adóhatóság a kifogást elutasítja, úgy arról az adóhatóság kötelezően határozatot hoz, amely ellen az adózó az általános szabályok szerint fellebbezhet.

A Törvény rendezi azon esetkört is, amikor az átalakulásban kockázatos adózó vesz részt. Ennek megfelelően, ha az összeolvadáskor illetve beolvadáskor akár csak egy tag is kockázatos adózónak minősül, akkor a jogutódot is kockázatos adózónak kell tekinteni. Különválás, kiválás, illetve társasági forma váltás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

SZJA bevallási nyilatkozat és a „bevallás ajánlatételi eljárásban”

A személyi jövedelemadózásban eltörlésre kerül az adónyilatkozat, és az egyszerűsített bevallás intézménye. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az elfogadott törvénymódosítás bevezeti a bevallási nyilatkozatot és az adóbevallási tervezet nevű jogintézményt.

Bevallási nyilatkozat

Azon adózó, aki kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és megfelel az Szja törvény rendelkezéseinek, a munkáltatójának – illetve ha nem áll munkaviszonyban –, akkor az adóhatóságnak – az adóévet követő év január 31-ig tett bevallási nyilatkozattal is eleget tehet a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének. A magánszemély a bevallási nyilatkozattal az adóhatóságot kéri meg, hogy az adóját állapítsa meg. A munkáltatónak az adóévet követő év február 12-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatósághoz azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

A jelenleg hatályos adónyilatkozathoz képest a bevallási nyilatkozat legfontosabb újdonsága abban ragadható meg, hogy (i) az adónyilatkozathoz képest sokkal egyszerűbben és átláthatóbban állapítja meg az alkalmazásának a hatályát, illetve (ii) a magánszemély közreműködését kizárólag a munkáltató felé megteendő nyilatkozat megtételére redukálja.

Az adóhatóság a nyilatkozat alapján az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a magánszemélyek adóját. Az adóhatóság a megállapított adóról főszabály szerint nem fogja értesíteni a magánszemély adózót.

A magánszemély a bevallási nyilatkozatát első alkalommal 2016. január 31-ig teheti meg a 2015. évi jövedelméről.

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

Azon magánszemély részére (ide nem értve az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt), aki az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezik, és az Szja törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy a munkáltató az adó megállapítását nem vállalta, illetve nem tett bevallási nyilatkozatot, az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napját követően elektronikusan megküldi részére az adóbevallási tervezetet.

A magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20. napjáig fogadhatja el, amellyel egyben teljesíti is a bevallási kötelezettségét. Amennyiben a magánszemély nem fogadja el az adóhatóság tervezetét, úgy a bevallást az adóhatóság közreműködése nélkül kell elkészítenie.

Az adóbevallási tervezet a jelenleg hatályos egyszerűsített bevallással hozható párhuzamba. Mindkét bevallás-típus esetén megegyezik, hogy a bevallást végső soron az adóhatóság készíti el a magánszemély helyett. Ezzel azonban a párhuzam gyakorlatilag véget is ér a két intézmény között.  A bevezetett adóbevallási tervezet sokkal egyszerűbben, és ami fontosabb külön kérelem nélkül, automatikusan fog elkészülni és megküldésre kerülni a magánszemély részére (igaz csak azok részére, akiknek elektronikus elérhetősége vagy ügyfélkapuja van). Szintén az egyszerűség és az átláthatóság irányába tett kedvező lépés, hogy a jelenleg hatályos egyszerűsített bevallásban szereplő 4 határidő helyet, a bevallási ajánlattétel esetén csak egy határidőre – az amúgyis mindenkire érvényes – május 20-ra kell figyelemmel lennie a magánszemélynek.

Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos szabályokat először a 2016-ban megszerzett jövedelmek esetén lehet majd alkalmazni.

Egyéb módosítások

  • Az eljáró adóhatóság vezetője a hatósági eljárásban a határidőt legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő-hosszabbítás indokát az erről szóló végzésben kifejezetten meg kell majd jelölni.  Az elfogadott törvénymódosítás sajnos csak a  hatósági szakasz tekintetében rendezi a határidő-hosszabbítás kérdéskörét, míg az ellenőrzési szakasz ilyen irányú rendelkezéseit nem módosítja, annak ellenére, hogy az adóügyek elhúzódása jellemzően az eljárás ezen szakaszában szokott bekövetkezni.
  • Az ellenőrzési határidők tekintetében az elfogadott törvénymódosítás rögzíti, hogy a bevallások utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó (pl. magánszemély, egyéni vállalkozó) esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést egyéb módon nem hátráltatja – nem haladhatja meg a 180 napot. 
  • Ugyanezen adózói kör tekintetében kimondásra kerül, hogy bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható a foglalkoztatotti és az EKAER kötelezettségek teljesítésének elmulasztására.
  • A családi adókedvezménnyel élni kívánó adózók vonatkozásában könnyebbség (a munkáltatók oldalán viszont jelentős adminisztrációs teher) lenne, hogy a munkáltatónak (kifizetőnek) kötelezően le kellene jelentenie az adóhatóság felé az ezzel kapcsolatos adatokat.
  • Az eddigi adóhatósági gyakorlatot szentesítő változás lesz, hogy kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem lesz alkalmazható.