Körvonalazódtak a munkahelyvédelmi akcióterv elemei

A Parlament július 2-ai plenáris ülésén elhangzottaknak megfelelően július 10-én a Kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé a munkahelyek védelmével kapcsolatos adótörvény változások tekintetében. Jelen cikkünk a munkahelyvédelmi tervvel kapcsolatos legfontosabb adótörvény-változásokat mutatja be röviden.

A törvényjavaslat célja egyes társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelése, amelyet a munkáltatói terhek csökkentése és a vállalkozási környezet javítása útján valósítana meg.

Szocho és szakképzési hozzájárulás

  • A szakképzettséget nem igénylő munkakörben, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók után a munkaadó 14,5 %-os szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után.
  •  A foglalkozást megelőző 9 hónapban 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott esetén az első két évben 27 %-os, a harmadik évben 14,5%-os szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető ugyanekkora mértékű bruttó bér után.
  • Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy az azt követően foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint bruttó bér után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe.
  •  A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya tartósan álláskereső vagy anyasági ellátások folyósítása alatt álló személy esetén a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentse.

Áfa

A kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítése érdekében bevezetésre kerülne a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetősége (melyről részletesebben itt olvashatnak), másrészt 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedne az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár.

Számviteli és társasági törvény változások

  • A törvényjavaslat megszüntetné azt a tulajdonosi kötelezettséget, miszerint a saját tőke jelentős vesztesége esetén 3 hónapon belül kötelezően pótolni kell a saját tőkét, amennyiben annak mértéke beavatkozás nélkül is helyreállna. Ennek alátámasztására közbenső mérleget kell készíteni, ha a külön intézkedésre okot adó körülmény már nem áll fenn.
  • A számviteli beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek a devizában fennálló tételek év végi átértékelési kötelezettsége miatt jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és maguk után vonják a tőkerendezési kötelezettséget. 2014. május 31-ig a rendkívüli árfolyamingadozások saját tőkére gyakorolt hatását figyelmen kívül lehetne hagyni a tőkerendezés kérdésében, így már a 2012. évi beszámoló készítésekor is.
  • A törvényjavaslat bevezetné a forgóeszköz hitelek kapcsán keletkező árfolyamveszteségek elhatárolását, így beruházási hitelekhez hasonlóan céltartalék képzésre is lehetőség nyílna a 2012-es üzleti év beszámolójában.
  • 2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozásokkészpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozó korlát, azonban a jelentős adminisztráció miatt a szabályozást teljes egészében meg kívánja szüntetni a törvényjavaslat.

A törvényjavaslatot a bizottsági és plenáris vitákat követően előreláthatólag ősszel bocsáthatják szavazásra.