A járványügyi veszélyhelyzet a vállalkozások mellett a sportszervezeteket is nagyon komoly válságba sodorta. Az elmúlt tíz év során a bőkezű állami szerepvállalás következtében a sportszervezetek nagytöbbsége (részben kényszerből, részben kényelmi okokból) kizárólag, vagy túlnyomórészt a TAO forrásokból tartotta fenn működését. Ugyanakkor a járvány okozta válság most duplán sújtja őket: egyrészt bizonytalan, hogy az állam a következő időszakra is fenntartja az eddig valóban nagyvonalú adakozást, másrészt a finanszírozást biztosító cégek társasági adókötelezettsége is drámaian visszaeshet, így a még megítélt támogatás lehívása is meglehetősen nehézzé válik.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a kormány most ezt a helyzetet próbálja némileg orvosolni azáltal, hogy a már lehívott támogatások felhasználását rugalmasabb szabályokhoz köti, illetve a hitelintézetekre múlt héten kivetett extra bankadó is részben (legfeljebb a rendkívüli adókötelezettség 50%-áig) felajánlható lesz az erre jogosult sportszervezetek részére.

Az április 15-én megjelent rendelet (116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet) szerint a nem hivatásos sportszervezetek önrész nélkül használhatják fel a támogatásokat, illetve forrásaikat a járvány elleni védekezésre is felhasználhatják. Némileg árnyalja a képet, hogy a szabályok azonban nem rendelkeznek pontosan a támogatások 100%-os felhasználhatóságának időbeli hatályáról. Így az elszámolás kapcsán bizonytalanságok merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy 100%-os felhasználhatóság csak a rendelet hatálybalépését követő támogatásokra vonatkozik-e vagy a már megkapott összegekre is. További kérdésként merül fel, hogy a vészhelyzet megszűnte után visszaáll-e a kötelező önerő biztosítása a költségekkel kapcsolatban, és amennyiben igen, az az éppen folyamatban lévő beszerzésekre mily módon vonatkozik majd.

A legfontosabb tudnivalók a következők:

  1. A veszélyhelyzetre tekintettel az alábbi sportszervezetek önrész nélkül is felhasználhatják a TAO támogatásokat:
    • az országos sportági szakszövetségeknek;
    • a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezetek és a szakszövetség tagjaként működő sportiskolák;
    • a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok.

A módosítás tehát nem vonatkozik hivatásos sportoló alkalmazására.

  1. Ingatlan-fejlesztést érintő tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetében, amennyiben a projekt a járvány miatti helyzetben késedelmet szenved, a sportszervezet a (rész)elszámolás benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti a sportfejlesztési program további egy támogatási időszakkal történő meghosszabbítását.
  1. Az alapvetően működési célt szolgáló támogatások esetében a támogatott szervezet – amennyiben a támogatási igazolások alapján lehívott támogatások összértéke meghaladja a támogatási időszak során ténylegesen felmerült költségekre, ráfordításokra igénybe vehető támogatások együttes összegét – az elszámolás benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti a sportfejlesztési program további egy támogatási időszakkal történő meghosszabbítását. Működési célt szolgáló támogatásnak az alábbiak számítanak:
    • személyi jellegű ráfordítások támogatása,
    • képzéssel összefüggő feladatok támogatása,
    • tárgyi eszköz beruházásnak, felújításának támogatása,
    • utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatása,
    • versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása,
    • sportcélú ingatlan üzemeltetése költségeinek támogatása.
  1. A támogatás összegének felhasználásáról szóló elszámolásnak a benyújtására rendelkezésre álló határidő – a veszélyhelyzetre figyelemmel – egyszeri alkalommal, kérelemre vagy hivatalból legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható.
  1. A veszélyhelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek a sportfejlesztési program módosítása nélkül elszámolhatóak, ha a támogatott szervezet az erre vonatkozó egyedi igényét írásban előzetesen bejelenti a jóváhagyást végző szervezet részére.