Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács első őszi ülése után tartott sajtókonferencián – többek között – a szociális hozzájárulási adó („SZOCHO”) és az egészségügyi hozzájárulás („EHO”) további csökkentését helyezte kilátásba.

 

A testület ülésén a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között 2016-ban létrejött hosszú távú bérmegállapodás gazdasági hatásait tekintették át. Ahogyan decemberi hírlevelünkben is írtuk, a tavalyi év során beharangozott munkáltatói adóterhek csökkentését célzó törvényjavaslatok elfogadása következtében a SZOCHO és az EHO mértéke 2017. január 1-jétől 22%-ra mérséklődött, 2018. január 1-jétől pedig további 2 százalékponttal csökken majd.

A megállapodás tartalmazta továbbá, hogy amennyiben 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jétől a SZOCHO/EHO mértéke 2 százalékpont helyett 2,5 százalékponttal csökkenjen. Varga Mihály kiemelte, hogy a jelenlegi adatok alapján jó esély van a további fél százalékpontos csökkentésre.

A – többek között a SZOCHO-t is kiváltó – kisvállalati adó (KIVA) versenyképességének megtartása érdekében 2017-től a KIVA mértékét is lecsökkentették 16-ról 14%-ra, a jövő évtől pedig 13%-os lesz az adókulcs.

Egyelőre még nem történt ilyen irányú javaslattétel, azonban kérdésként merülhet fel, hogy vajon a KIVA mértéke is csökken-e a fenti okra hivatkozva, valamint hogy a munkáltatói terhek általános csökkentése kiterjed-e majd az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) mértékére is. Az EKHO kifizetőt terhelő mértéke ugyanis jelenleg 20% (mely teljes egészében SZOCHO-nak minősül), így a tervek szerint az általános szabályok szerinti adózás esetén a kifizetői adóteher (SZOCHO/EHO) a 19,5%-os mértékkel a kifizetői EKHO alá csökken. Bízunk benne, hogy a jogalkotók figyelmét sem kerülik el a fentiek, és csökken a kifizetői EKHO kulcsa is, mely egyébként már az EKHO bevezetése, azaz 2006 óta változatlanul 20%. Mindazonáltal az EKHO szerinti adózás még így is igen kedvező, ugyanis a magánszemélyt terhelő EKHO mértéke 15%, szemben a hagyományos bérjövedelemmel, amiből 33,5%-os adót/járulékokat von a munkáltató.