2010. október 16-án beterjesztette a Kormány az idei immár második, 2011-re vonatkozó adótörvény javaslatait. A nyári ülésszakon elfogadott, leginkább a társasági adókulcs csökkentésével és a bankadó bevezetésével ismertté vált csomagot hasonló horderejű további reformok követik, ezúttal a személyi jövedelemadó egykulcsossá válásával és további iparági adók beépítésével. Utóbbi javaslatot külön törvényjavaslat formájában tárgyalja az Országgyűlés és várhatóan gyorsított ügymenet mellett nagyon hamar elfogadásra is kerül.
UPDATE: 2011. ÉVI ADÓTÖRVÉNYEK TELJES ÖSSZEFOGLALÓJA (KATTINTSON!)
Egyik korábbi, az egykulcsos adóval foglalkozó cikkünkben azt írtuk, hogy nem lottózunk, de tippelni szeretünk. Lehet, hogy mégis kéne lottóznunk, mert minden tippünk pontosan bejött. Az iparági különadókkal viszont már csak szavazórovatunkban mertünk mi is foglalkozni, itt valószínűleg azoknak lesz igaza, akik a banki különadó nagyságrendjéhez hasonló adóelvonást vizionáltak. A jelentősebb változások között említendő még, hogy eltörölnék a sok vitát kiváltó tevékenységre jellemző kereset szerinti adózást, illetve 2013-tól általánosan 10%-ra csökkenne minden cég számára a társasági adó. Elbúcsúzhatunk továbbá az APEH-től is, 2011-től jön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rövidített nevén a NAV. Nincs viszont egyelőre a változások között a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának márbeharangozott reformja, valószínűleg az elhúzódó szakmai egyeztetések miatt azt külön törvényjavaslati formában fogják a közeljövőben szintén benyújtani.
Hírlevelünk korlátozott terjedelme miatt értelemszerűen nincs lehetőség arra, hogy a 83 oldalnyi új jogszabályt és ehhez tartozó 50 oldalnyi indokolást részletesen is bemutassuk, ezért kizárólag a cégek és magánszemélyek számára legfontosabbnak tartott elemeket foglaljuk össze az alábbiakban. Amennyiben a részletekkel kapcsolatosan további kérdéseik lennének, kérjük keressék tanácsadóinkat.
Személyi jövedelemadó
Tényleg egykulcsos az egykulcsos
Minden jövedelemtípusra általános, 16%-os egykulcsos adó kerülne bevezetésre, egyes jövedelmek adómentessége mellett. Így a munkabérek mellett a tőke- és vegyes jövedelmek (pl. ingatlan, kamat, osztalék, árfolyamnyereség, stb.) adókötelezettsége is jelentősen csökkenne.
Marad a szuperbruttó 2012-ig
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében az adó alapja továbbra is azok járulékokkal növelt, úgynevezett szuperbruttó összege maradna, vagyis bérjövedelmek esetén 2011-ben még a jövedelem 127%-a után kellene a 16%-os adókulcsot alkalmazni. A szuperbruttósítás ugyanakkor fokozatosan megszűnne, 2012-ben már csak a munkáltatói járulékterhek 50%-át, 2013-tól pedig 0%-át kellene adóalap kiegészítésként a bruttó jövedelemhez hozzáadni. Amennyiben tehát a munkáltatói járulékok 2012-ben is 27%-on maradnának, akkor az SZJA alapja a bruttó bérjövedelem 113.5%-a lenne, 2013-tól pedig már csak 100%-a. Fontos megjegyezni, hogy a szuperbruttósítás nem csak a munkabérekre, de minden, az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vonatkozik. Ebbe a körbe kerülne 2011-től átsorolásra az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve számos a természetbeni juttatások köréből kikerült jövedelem is (pl. iskolarendszerű képzés támogatása). Természetesen ez egyúttal azt is jelentené, hogy ezen jövedelmek után is érvényesíthető lenne adójóváírás és adókedvezmény.
Megszűnő definíciók, egyszerűsödő rendszer
Az egykulcsos jövedelemadó koncepciójának megfelelően számos eddig használt jogintézmény megszűnne vagy leegyszerűsödne. Eltűnne például az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, helyette annak elemei (pl. nyugdíj, családi pótlék, munkáltató által adott lakáscélú támogatás, stb.) adómentes jövedelemmé válnának, illetve jelentősen egyszerűsödne az adóelőleg megállapításának módja.
Csökkenő, de megmaradó adójóváírás
Továbbra is megmaradna az adójóváírás, de mértéke valamelyest csökkenne, a korábbi havi 15.100 Ft-ról 12.100 Ft-ra, illetve a jogosultsági jövedelemhatár 4.698.000 Ft-ról 3.960.000 Ft-ra. A korábbi bejelentésekben előrebocsátott, a későbbi évekre vonatkozó további csökkentés azonban egyelőre nem szerepel a csomagban.
Lesz új családi adókedvezmény
Az egykulcsos adózás mellett kiugróan gáláns családi adókedvezmény bevezetését is szorgalmazza a javaslat. Eszerint egy vagy két gyermek esetén gyermekenként havi 10 ezer Ft, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként havi 33 ezer Ft adókedvezmény lenne igénybe vehető (három gyermek esetén tehát már megközelítőleg 100 ezer Ft lenne a havi adókedvezmény). A kedvezmény továbbá már a terhesség idejére is járna amelyet visszamenőlegesen (akár önellenőrzéssel) is érvényesíteni lehetne. Természetesen az adókedvezmény legfeljebb az adókötelezettség erejéig lenne igényelhető.
Egyszerűsödne az adóbevallás
A munkáltatói adómegállapítás mellett az adózóknak a jövőben további három lehetőségük lenne az adó bevallására: 1) adónyilatkozat tétele, 2) adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás, 3) normál adóbevallás. Az adónyilatkozat lényegében a miniszterelnök által korábban vizionált „söralátét” intézményesített eszköze lenne, minimális adattartalommal és kitöltendő információval. Alkalmazására akkor lenne lehetőség, ha az adózó jövedelmét kizárólag egyazon munkáltatótól szerezte, vagy olyan más kifizetőktől, akik az adóelőleget előzetesen levonták és az így szerzett jövedelem kifizetésenként nem érte el a 100 ezer Ft-ot, továbbá ahol a munkáltató és más kifizetők által előlegként levont adó és a tényleges kötelezettség közötti különbség kevesebb, mint 1.000 Ft. Az egyszerűsített bevallás pedig lényegében az adóhatósági adómegállapítás új formája lenne, amely már adókedvezmények utólagos alkalmazására, illetve adó visszaigénylésére is alkalmas lenne. Ugyan az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás tartalma még nem ismert, de feltételezhetően már a 2010-es jövedelmek bevallására is alkalmazhatók lennének.
Nincs többé természetben juttatás
Van helyette viszont béren kívüli juttatás, mint új fogalom. Nem teljesen világos, hogy miért van szükség egy 20 éve bejáratott fogalom cseréjére, mindenesetre a változás annyiban nem csak formai, hogy az e körbe tartozó juttatások köre némileg le is szűkülne. Nem tartozna a jövőben a béren kívüli juttatások körébe például az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató általi átvállalása.
Béren kívüli juttatások adója
Az egykulcsos adó bevezetésének köszönhetően a béren kívüli juttatások adója is jelentősen csökkenne, a korábbi 54%-ról egészen 16%-ra, azzal, hogy az adót a juttatás értékének 119%-ára vetítve kellene megállapítani, továbbá azt nem normál járulék, hanem 27%-os EHO fogja terhelné, amelyet szintén a 119%-os alapra kellene majd kiszámítani. Összességében tehát 100 egység juttatásra jutó adóterhelés a mostani 95,6%-ról 51,2%-ra csökkenne, ezáltal az éppen megegyezne 100 egység nettó bérjövedelem teljes adóterhelésével 16%-os egykulcsos adó és 27%-os járulékteher mellett.
Kedvezményesen adózó juttatások – jön a „megújulási kártya”
Továbbra is megmaradna egy külön kategória az általánostól eltérő, kedvezményesen adózó juttatásokra. A kedvezmény azonban a jövőben már csak a járulékterheket jelentené, a személyi jövedelemadó mértéke ugyanaz lenne. Ami a kedvezményes kört illeti, kikerülne a már említett iskolarendszerű képzés támogatása, viszont beemelnék ide az internet-kedvezményt, ami eddig teljesen adómentes juttatásnak számított. A korábbi sláger elemek, mint üdülési csekk, melegétkezési utalvány, utazási bérlet, iskolakezdési támogatás szintén megmaradna, illetve kiegészülne egy új kategóriával, a megújulási kártya-számlára utalható juttatással. Ez lényegében egy speciális bankkártya lenne, amelyre évi legfeljebb 300 ezer Ft juttatás lenne utalható és azt külön kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások és termékek beszerzésére lehetne fordítani.
Tőkejövedelmek adózása is egységesedik
Amint azt a bevezetőben már említettük, az egykulcsos adó a tőkejövedelmeket is érintené, ez általában adócsökkentést fog jelenteni, kivéve osztalék esetben, ahol a tőzsdei részvények osztaléka a mostani 10%-ról szintén 16%-ra változik. A tartós befektetéseket kedvelőknek jó hír, hogy a 3 éves lekötési idő előtt megszüntetett befektetés utáni hozam adója 20%-ról szintén 16%-ra csökken, maga a jogintézmény pedig – némi pontosítással – továbbra is megmarad. 16% lesz továbbá az adó a kamat, az árfolyamnyereség, az ingó és ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és az értékpapírok formájában megszerzett vagyoni érték után is. A nyeremények utáni 16%-os adó ugyanakkor a béren kívüli juttatásokhoz hasonlóan, 119%-os bázison számítódna.
Nincs többé tevékenységre jellemző kereset
Végezetül jó hír az egyéni és társas vállalkozóknak, a rengeteg vitát és jogértelmezési zavart kiváltó, sokak meglepetésére még az alkotmányosság próbáját is kiálló szabályozást teljesen megszűntetnék, már 2010-re is.
Társasági adó
2013-tól mindenki 10%-kal adózik
Az előzetesen várthoz képest 1 évvel későbbre, 2013-ra tolnák ki a 10%-os társasági adókulcs általános alkalmazását, addig marad a hatályos rendszer, miszerint 500 millió ft adóalapig 10%, felette 19% a társasági adókulcs
Megszűnő forrásadók / alacsony adókulcsú állam
A javaslat az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszüntetné a külföldi szervezetek adóztatását, ami lényegében a Magyarországgal kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménnyel nem rendelkező államokba történő kamat, jogdíj és egyes szolgáltatások ellenértékének kifizetése esetében állapít meg 30%-os forrásadó kötelezettséget. Külföldi cégekkel kapcsolatos az a módosítás is, miszerint az ellenőrzött külföldi társaságok hátrányos adóztatását a jelenlegi magyar társasági adókulcs kétharmada helyett a 10%-nál alacsonyabb társasági adókulcsot alkalmazó államokban letelepedett cégekre érvényesítené.
Bővülő transzferár megállapítási módszerek
Az OECD irányelveinek megfelelően a magyar szabályozásban is bevezetnék az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer vagy a nyereségmegosztásos módszer alkalmazásának általános lehetőségét, kiegészítve ezzel a mára már igencsak elavult, kizárólag a klasszikus árképzési módszerek alkalmazását előnyben részesítő szabályrendszert.
Iparági különadók
Bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaipar
Külön törvényjavaslat formájában és ezért valószínűsíthetően rohamtempóban kerül majd elfogadásra a bolti kiskereskedelmet, a távközlést és az energiaszektort érintő különadókról szóló törvény. Az adót az említett tevékenységeket végző társaságok, érintett tevékenységükből származó bevétele alapján, az alábbi táblázatban meghatározott kulcsok alapján kellene, hogy megfizessék:
| Tevékenység | Adó mértéke a bevétel százalékában | Költségvetés által remélt bevétel 2010-re |
| Bolti kiskereskedelem | 0 – 500 millió Ft 0%
500 M Ft – 30 milliárd Ft 0,1% 30 Md Ft – 100 Md Ft 0,4% 100 Md Ft felett 2,5% |
30 milliárd Ft |
| Távközlés | 0 – 500 millió Ft 2%
500 M Ft – 5 Md Ft 4% 5 Md Ft felett 6,5 % |
61 milliárd Ft |
| Energiaipar | 1,05% | 70 milliárd Ft |
Az adót tehát nem a nyereség, hanem a bevételek alapján kell megállapítani és azt költségként a beszámolóban el lehet számolni. Kapcsolt társaságok esetén a bevételeket összesítetten kell vizsgálni, vagyis az adót a cégek rájuk eső bevételi hányada alapján, az összesített bevétel után kell, hogy megállapítsák.
A banki különadóval való szoros hasonlóságot nem csak a nagyságrend, hanem a kivetés módja is mutatja. Eszerint az adót már 2010-ben is érvényesítenék minden, 2010. október 1-jén ilyen tevékenységet végző társaságra vonatkozóan, a 2009-es lezárt beszámolók adatai alapján. Ahogy azt a banki különadónál is említettük, komoly alkotmányossági aggályok merülhetnek fel ezzel az intézkedéssel szemben, hiszen az adót visszamenőlegesen állapítanák meg és hiába a 45 napos felkészülési idő, az adó alól az adózó akkor se mentesülhetne, ha tevékenységét még a törvény hatályba lépését megelőzően meg is szüntetné. Szintén a banki különadóhoz hasonlóan, az adót csak ideiglenesen, a tervek szerint három évre vetnék ki.
Banki különadó előlegek 2011-re
A jövő évi banki különadó fizetendő előlegeit a 2010. évi kötelezettség alapulvételével a naptári negyedévek utolsó hónapjának 10. napjáig, összesen négy részletben kellene megfizetni. A 2010-ben alakult adóalanyok ugyanakkor az adóelőleget csak 2010. szeptember 10. és december 10-ei esedékességgel kell, hogy megfizessék, két egyenlő részben.
Általános forgalmi adó
Változik a teljesítés időpontja időszakos elszámolás esetén
Ismét kezdhetik a cégek átállítani számlázási és áfa elszámolási rendszereiket, mert megint módosul a határozott idejű elszámolások teljesítési időpontja. A jelenlegi szabály szerint amennyiben a felek részletfizetésben, vagy határozott idejű elszámolásban állapodnak meg, a teljesítés időpontját az ellenérték megfizetésének esedékessége szerint kell megállapítani. Az új szabály egyrészt a részletfizetést teljesen kivenné ebből a körből (az indokolásban nincs erre utaló magyarázat), másrészt a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napjára módosulna, azzal, hogy a fizetendő adót csak a fizetési határidő esedékességét, de legkésőbb a teljesítés napját követő 30 nappal kellene megállapítani és bevallani. A számlában feltűntetett „teljesítés időpontja” ezért értelemszerűen nem a tényleges teljesítési időpontot lesz, hanem a számla esedékessége vagy legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap. A tényleges teljesítési időpontot csak a külföldről beszerzett szolgáltatások esetében kellene majd alkalmazni, amikor az adófizetésre a szolgáltatást megrendelő magyarországi adóalany köteles.
Nem lesz adóköteles a külföldre nyújtott filmgyártás
A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások a jelenleg hatályos szabályok szerint a tevékenység végzésének helye szerint adóznak. Ebbe a körbe tartoznak tipikusan a koncertek, szakmai konferenciák vagy sporttal kapcsolatos események / rendezvények megszervezésével kapcsolatos szolgáltatások, illetve a magyar adóhatósági értelmezés szerint a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatások is. A jövőben azonban az e körbe tartozó szolgáltatások köre leszűkül az ezen események belépésére jogosító szolgáltatásokra, amibe a filmgyártás szervezése minden bizonnyal már nem fér bele. Utóbbira ezért minden bizonnyal 2011-től a főszabály lesz érvényes, vagyis a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye dönti el az adókötelezettség helyét, ha pedig az külföldi, akkor nem kell Magyarországon áfát felszámítani. Nem adóalanynak (tehát pl. magánszemélynek, nem áfa-alany szervezetnek vagy EU-n kívüli személynek) nyújtott szolgáltatások esetében azonban továbbra is megmarad a korábbi szabály, vagyis a tevékenység végzésének helye dönti el az adókötelezettséget.
Egyéb változások
Emelkedő jövedéki adók
Részben az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelve, részben a költségvetési bevételek növelése érdekében jelentősen emelkedik a cigaretta és fogyasztási dohányáruk adótétele, előbbi esetében 4,5%-kal, utóbbi esetében 8%-kal.
Egyszerűsödő illetékszabályok
A bürokrácia csökkentését és az egyszerűbb jogalkalmazást segítené elvileg számos, az illeték törvény módosítását szolgáló javaslat. Ezek egyike sem érintené azonban a vagyonátruházási illetékek mértékével, az adó alapjával, vagy az adófizetésre kötelezettek személyével kapcsolatos lényegi szabályokat.
Változó TB szabályok
Főként a személyi jövedelemadózás egykulcsossá tétele, illetve a tevékenységre jellemző kereset kategóriájának megszüntetése miatt a TB szabályok is megváltoznak. emellett számos új és magyarázó szabályt építene be a jogalkotó a biztosítási jogviszony kezdetének megállapítása és ezzel kapcsolatos nyilvántartási és eljárási szabályok rendezése érdekében.