Nagy várakozás előzte meg a szeptember utolsó hetében közzétett amerikai adóreform csomagot, amely – legalábbis az ígéretek szerint – alapjaiban szabná újra az Egyesült Államok lényegében évtizedek óta változatlan adórendszerét. A reform az új elnök egyik legfontosabb kampányígérete volt, a reform részletei ugyanakkor nehézkesen és talán a vártnál lassabban formálódtak az utóbbi hónapokban. A most közzétett dokumentum pedig még mindig messze van a végleges jogszabály-tervezettől, az inkább csak a várható reformok koncepcióját mutatja be.

A koncepció egy „Amerika-barát”, igazságos és egységes adórendszer vízióját vetíti előre. Magyar szemmel olvasva a tervezett változásokat, különösen érdekes a párhuzam a most bejelentett tervek és az elmúlt években Magyarországon már részben megvalósult adóváltozások között. Két legfontosabb ígérete az amerikai gazdaság versenyképességének erősítése a nemzetközi piacokon és az amerikai középosztály adóterheinek csökkentése. Ennek érdekében az adórendszer az adókulcsok csökkentése és az adóalap szélesítése irányába mozdulna, miközben a vállalatok világszintű jövedelmének adóztatását („world-wide tax system”) felváltaná az Egyesült Államok területén szerzett jövedelem adóztatása („territorial system”).

Az adóreform koncepciójának főbb elemeiről az alábbi részletek ismertek.

Vonzó társasági adórendszer a nagyvállalatok számára

  • A vállalatok adóterhe az Egyesült Államokban jelenleg a világon az egyik legmagasabb, amely erősen ösztönzi az amerikai rendszert kikerülő adóstruktúrák létrehozását. A koncepció kimondott célja ennek megszüntetése és az amerikai multinacionális vállalatok által termelt profit visszacsatornázása az Egyesült Államokba.
  • A javaslat a jelenlegi 35%-ról az iparosodott országok átlagos 22,5%-os adókulcsánál is alacsonyabb mértékre, 20%-ra csökkentené a társaságokat terhelő jövedelemadó kulcsát. Az amerikai kormányzat célja ezzel olyan kedvező adókörnyezetet teremteni az amerikai és nemzetközi nagyvállalatok számára, amely lehetőleg véget vet az amerikai adóalap eróziójára irányuló gyakorlatoknak és amerikai befektetések, beruházások megvalósítására ösztönöz.
  • A tervezett adócsökkentés jelentős pénzeszközöket hagyna a jelenleg is virágzó amerikai vállalkozásoknál, az adócsökkenésből származó szabad források pedig a várakozások szerint felgyorsítanák az amerikai beruházások ütemét, illetve egyúttal akár komolyabb felvásárlási hullámhoz is vezethetnek.
  • A koncepció átalakítaná az amerikai vállalatok külföldről származó jövedelmének, osztalékbevételeinek amerikai adóztatását is. A koncepció három szabályozási irányt határoz meg e tekintetben:
    • A koncepció nem a külföldön megfizetett adó beszámításával, hanem a sokkal kedvezőbb adómentesítéses rendszerrel tervez, azaz az amerikai vállalatok külföldről származó osztalékbevételeit a jövőben mentesítené az amerikai adóztatás alól.
    • A koncepció ugyanakkor megnehezítené a jövedelmek kiemelkedően alacsony adókulcsú, „offshore” országokba történő kimenekítését. Ennek érdekében az offshore-nak minősülő országokban keletkezett jövedelemre a mentesítés nem lenne alkalmazható, azt hozzá kellene számítani az amerikai adóalaphoz. Az alkalmazni tervezett adókulcs mértéke egyelőre nem ismert, így elképzelhető, hogy a társasági adó mértékénél alacsonyabb adókulcsot alkalmazna majd az amerikai jogalkotó.
    • A koncepció harmadik elemként az amerikai vállalatok által külföldön megtermelt és jelenleg külföldön tartott profittal és pénzeszközökkel kapcsolatos, hazai szóhasználattal élve adóamnesztia-szabályok bevezetésére tesz javaslatot. Eszerint a külföldön parkoltatott, Amerikában még nem adózott profit esetén a vállalatok egy kedvezményes adókulcs alkalmazásával rendezhetnék adófizetési kötelezettségüket és további adófizetési kötelezettség nélkül külföldről Amerikába utalhatnák ezen összegeket. A kedvezményes adókulcs mértéke egyelőre nem ismert.
    • Az amerikai vállalatok külföldről származó osztalékbevételének adómentessé tétele, illetve az amerikai vállalatok által jelenleg külföldön tartott, Amerikában még nem adózott, szinte felfoghatatlan összegű pénzeszközök kedvezményes adókulccsal történő adóztatása megszüntetné a külföldi jövedelmek visszaáramlásának egyik legjelentősebb gátját, egyúttal újabb jelentős többletet kapna az amerikai vállalatok likviditása.
    • Az offshore szabályokkal kapcsolatban egyelőre nyitott kérdés, hogy vajon csak az Egyesült Államokkal kettős adóztatást elkerülő egyezményt nem kötő államok (pl. Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek) minősülnének offshore államoknak, vagy olyan adóegyezményt kötő, de kiemelkedően alacsony kulcsú államok is, mint Magyarország vagy Írország.
  • A koncepció a fentiek mellett átalakítaná a kamatköltségek levonásának lehetőségével kapcsolatos szabályokat, megszüntetne számos jelenleg hatályos adókedvezményt. A koncepció szerint mindössze a kutatás-fejlesztési tevékenység és az alacsony jövedelmű családok számára elérhető lakhatás biztosítására irányuló ingatlanberuházások részére biztosítana az állam kedvezményeket.
  • A koncepció utal arra, hogy az egyes iparágak esetében jelenleg alkalmazott speciális adózási szabályokat és kulcsokat átalakítaná, így várhatóan az adóreform is tartalmazni fog szektorális adókat, speciális szabályokat egyes iparágak, várhatóan az olaj- és gázipar, a bányászat, a bank- és biztosítási szektor, valamint az ingatlanszektor vonatkozásában.
  • A koncepció nem tesz említést a számos európai országban, így hazánkban is érvényesülő jogdíj-kedvezményekről („Patent Box” regime), amely akár a későbbiekben egy lehetséges adótervezési szempont is lehet az amerikai vállalatok számára.

Kedvezőbb adókörnyezet a kis- és középvállalkozások számára

  • A koncepció szerint csökkennének a kis- és családi vállalkozások adókulcsai, a javaslat a sávos adókulcsok közül a legmagasabbat 39,5%-ról 25%-ra csökkentené.
  • Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy pontosan milyen szabályok alapján minősülne egy vállalkozás kis- és családi vállalkozásnak, így a javaslat tényleges adóhatása csak a részletszabályok ismeretében lesz pontosan megjósolható.

Egyszerűsödő személyi jövedelemadó

  • A koncepció a nemzetközi trendekkel összhangban enyhítené a magánszemélyek adóadminisztrációs terheit, és minél szélesebb körben elérhetővé tenné az egyszerűsített adóbevallást („postcard tax filing”).
  • A tervezet másik alappillére a személyi jövedelemadó rendszer egyszerűsítése: a jelenlegi hét helyett mindössze három adókulcs (12%, 25%, 35%) kerülne bevezetésre. Az egyszerűsítés célja a magánszemélyeket effektíve terhelő jövedelemadó mértékének csökkentése, ugyanakkor egyelőre nem egyértelmű, hogy a gyakorlatban ez az adókulcsok átalakítása mellett hogyan valósul majd meg, hiszen egyelőre az adóalap megállapításának szabályai, valamint az esetleges kedvezmények köre nem ismert.
  • Figyelemre méltó a személyi jövedelemadó felső sávjában alkalmazandó 35%-os, és a vállalatok esetében alkalmazandó maximum 20%-os adómérték közötti különbség. Érdekes jogalkotói kihívás lesz annak megelőzése, hogy a kiemelkedő jövedelmű magánszemélyek a jövedelmüket vállalkozási nyereségként tüntessék fel.

Mivel a közzétett koncepció jelenleg csak irányt szab a későbbi jogalkotás számára, így a részletszabályok ismeretének hiányában az adóreformok tényleges hatását egyelőre nehéz felmérni.

A territoriális adóztatási rendszerre történő átállás akár önmagában is a jelenleg működtetett vállalati struktúrák felülvizsgálatának, esetleg átalakításának szükségességét eredményezheti. Az amerikai társaságok által külföldön felhalmozott profittal kapcsolatos adóamnesztia és a csökkenő társaságiadó-kulcs továbbá olyan likviditási többletet biztosíthatnak majd az amerikai nagyvállalatoknak, amelyekből beruházások és akvizíciók is megvalósíthatók lehetnek.

Érdemes lesz figyelemmel követni az amerikai adóreformmal kapcsolatos vitákat és a jogalkotás menetét, hiszen már a koncepció ismeretében is kétségtelen, hogy ha ilyen formában valósulna meg az amerikai adórendszer reformja, az komoly változásokat hozhat az amerikai hátterű vagy az amerikai piacon aktív nagyvállalatok életében akár közvetlen hatást gyakorolva a magyar gazdaság egyes szereplőire is.

A koncepció teljes szövege itt érhető el.

Hírlevelünk elkészítése során nagyban támaszkodtunk a több, mint 25 éves amerikai adószakértői tapasztalattal rendelkező Chuck Merriman elemzésére.