Ambiciózus cselekvési tervet vetít előre az Európai Bizottság múlt héten publikált közleménye a technológiai alapú, nemzetközi vállalkozásokat érintő, tervezett adóreformról. Nem csak Magyarországon, de az Unió egészében téma ugyanis, hogy a nagy technológiai cégek, mint pl. a Google, a Facebook vagy a Microsoft csak elenyésző mértékben fizetnek adót azokban az országokban ahonnan egyébként bevételeik jelentős része származik.

Az Európai Bizottság 2015-ben kiemelt prioritássá tette a digitális egységes piac létrehozását, amely várhatóan közel 415 milliárd euróval növelné a közösség gazdasági teljesítményét. A jelenlegi észt elnökség egyik kiemelt célja az ennek megteremtéséhez szükséges szabályok kidolgozása. A digitális piaci stratégia egyik legfontosabb lépése az egységes adórendszer megteremtése, hogy mielőbb létrejöjjön egy közösségi szinten harmonizált, igazságos és versenyképes adórendszer.

A jelenlegi adókörnyezet a túlnyomórészt fizikai jelenléttel bíró vállalatokra lett szabva. Jó példa erre a telephely létrejöttének harmonizált szabályozása: egy vállalkozás akkor tekinthető jelenlévőnek egy tagállamban, ha ott egy földrajzilag körülhatárolt területen rendelkezik a tartós gazdasági tevékenység folytatásához szükséges személyi és eszközállománnyal.

A technológiai fejlődése nyomán azonban olyan üzleti modellek váltak uralkodóvá a digitális piacon, amelyek nem illeszkednek ebbe a keretrendszerbe: egy Írországban letelepedett online reklám-szolgáltató (ilyen például a Google vagy a Facebook) anélkül tud a közösség minden tagállamában szolgáltatni, hogy bármely más tagállamban jelen lenne. A technológiai vállaltok megfelelő adótervezéssel minden országból csak a számukra kedvező feltételeket veszik igénybe, így a fizikai jelenléttel bíró vállalatokkal szemben diszkriminatív adóelőnyben részesülnek.

Ennek a piaci elégtelenségnek a megszüntetését célozza a most kijelölt jogalkotási irány. A közzétett tervezet szerint az adóreform két fázisban valósulna meg: első fázisban egy rövid távú intézkedési csomag, a későbbiekben pedig egy átfogóbb közösségi adóreform kerülne bevezetésre. A rövid távú intézkedések lehetséges irányai:

  • a digitális vállalatokra az árbevétel függvényében kivetett árkiegyenlítési adó,
  • digitális tranzakciókra kivetett forrásadó, illetve
  • a digitális illetve reklámszolgáltatásokra kivetett illeték.

A hosszú távú javaslatcsomag legfontosabb jogintézménye a közös konszolidált társaságiadó-alap lehet, amely koncepció javaslat szintjén már 2016-ban felmerült. A konszolidált társaságiadó-alap részletszabályain túlmenően a legfontosabb szakmai kérdés az új adószabályok tárgyi és területi hatálya, amely jelenleg is kidolgozás alatt áll.

A reformok valóban szükségszerűnek tűnnek, azonban már a Bizottság is úgy véli, hogy a közösségi piac versenyképességének fenntartása érdekében nem érdemes egyoldalúan, csak a hatékonyság növelését célként kitűzni. A javaslatcsomag mindkét fázisával kapcsolatban elvárás az igazságosság és hatékonyság mellett az Európai Unió versenyképességének növelése és a digitális piac terjeszkedési ütemének fenntarthatósága.

A tagállamok vezetői a 2017. szeptember 29-én, Tallinban megrendezésre kerülő a Digital Summit keretében vitatják meg a lehetséges szabályozási irányokat.