2018. június 19-én nyújtotta be a kormány a most már szokásosnak mondható nyári adócsomagot. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozásoknak. Bár messze még a végleges adótörvény kihirdetése, adóváltozásokból várhatóan a 2019-es évben sem lesz hiány. Összeszedtük a legfontosabbakat.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adót érintő módosítási javaslatok

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a javaslat az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A javaslat a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a jelenleginél kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatnák egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővülne, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők lennének. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek lennének.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a javaslat úgy módosítaná a szabályozást, hogy a jelenleg alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként lenne alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedne, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A javaslat szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei a jövőben elismert költségnek minősülnének 2019-től.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A tervezett változtatások közül a leglényegesebb, hogy tovább folytatódna a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvényjavaslat alapján ebben a tekintetben az alábbi változásokra lehet számítani 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhatna a munkáltató (az értékhatárok nem változnának). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekedne, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatná. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosulna.
  • Megszűnne a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatná a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátoznák, kikerülne ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznának.

Korlátozott formában megmaradna a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősülne például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehetne juttatni (jelenleg erre évente három alkalommal van lehetőség).

2019. január 1-től eltörlésre kerülne több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítás átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig);
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan a tavalyi évhez hasonlóan idén is felmerült a javaslat, hogy a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen megtéríthesse  a kifizető, ha az erről szóló számla a magánszemély nevére szól és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére. Adminisztrációs könnyebbséget jelentene, ha idén el is fogadnák ezt a módosítást.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is készítene adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódna ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítaná. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kellene figyelembe venni az adóelőleg megállapítás során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • A jelenleg hatályos szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazza a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradnak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kell számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). A tavalyi évhez hasonlóan újra bekerült a módosító javaslatba az a nyilvántartás egyszerűsítését célzó rendelkezés (ami aztán tavaly mégsem került elfogadásra), hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősülne bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kellene szerepeltetni. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A tavalyi évhez hasonlóan az idén is bekerült az adócsomagba az a javaslat, miszerint a jövőben nem kellene a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől lenne alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnének azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lenne. A jelenlegi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehet alkalmazni, és így az ingatlan értékesítésből származó bevételt annak 75%-ával lehet csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nőne az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem elszámolható költségként nevesítésre kerülne az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a jelenleg hatályban levő szabályok szerint sem elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni.
  • A javaslat 2019. január 1-jei hatállyal rögzítené, hogy a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • január 1-jétől kibővítenék az értékpapír fogalmát, mely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más, hasonló törvényben meghatározott vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősülne, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítaná, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A tervezet több helyen pontosítja, módosítja a biztosításokkal kapcsolatos szabályokat.

Társadalombiztosítási járulék

  • A módosító javaslat túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terhei csökkentésére tesz javaslatot. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősülne biztosítottnak munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terhelné, de ellátásra sem szerezne jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • A javaslat szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) növekedne.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődne a javaslat szerint (a járulék mértéke 34% helyett 24% lenne).

Szakképzési hozzájárulás

A törvényjavaslat értelmében 2019. január 1-től mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól az arra kötelezett, ha öregségi nyugdíjban részesülő személyt a Mtv. szerinti munkaviszony keretében foglalkoztat. A javaslatból nem teljesen világos, hogy ez alól a kötelezettség alól már akár egyetlen nyugdíjas foglalkoztatásával is mentesülni lehet, vagy csak a nyugdíjas munkavállalónak fizetett bér erejéig.

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

A javaslat szerint 2019. január 1-jétől összevonásra kerülne a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény születne a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a mostani „hatályos Szocho tv.” és „Eho tv.” rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más-más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, melyet az új törvényjavaslatban ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezne a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség állna fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A tervezet egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nőne.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A javaslat szerint a korlát úgy módosulna, hogy addig kellene csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedne. Ugyanakkor amennyiben szochó mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővülne az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a tervezet szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is kiterjedne.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednének az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új javaslat több kedvezményt eltörölne, így például

  • a kutatók foglalkoztatása után igénybe vehető,
  • a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezményt, valamint
  • a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét.

Viszont bevezetne újakat is, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehetne igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerülne több adókedvezmény kategória. Például bevezetnék a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát lefednének, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítanák, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • valamint a közfoglalkoztatottak után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökkenne.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre kerülne, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag még azért tartalmaz a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosítási javaslatokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv-re vonatkozó módosító javaslat többek között egyértelműsítené, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 30. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó javaslat szerint a kihirdetést követő 30. naptól pontosításra kerülne, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kellene egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre kerülne, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhetne egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerülnének.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerülne a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre kerül.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A Javaslat ezen módosító irányelv rendelkezéseit ültetné át a hazai jogrendszerbe.

A javaslat értelmében az ÁFA törvény kiegészülne egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnének elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározná az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kellene érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionálna és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel lenne tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tenne az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes továbbértékesítése (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első értékesítést is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezne
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és továbbértékesítésekor nem, csak annak beváltásakor keletkezne adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a javaslat szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnének, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kellene fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnének hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kellene először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsítené a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „elektronikus szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az elektronikus szolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az áfát az igénybevevő szerinti tagállamában kell bevallani és megfizetni egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül az illetősége szerinti tagállam adóhatóságánál.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a javaslat rögzítené, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben az elektronikus szolgáltatásnyújtások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) az elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) az elektronikus szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor az elektronikus szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában maradna (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kellene teljesíteni).

A javaslat lehetővé tenné, hogy az adóalanynak a 10.000 eurós küszöbérték alatt is legyen lehetősége választani a főszabály szerinti adózási módot, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. A tervek szerint azonban ezen választásától a választását követő második naptári év végéig nem térhetne el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnének hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítási javaslatok

A javaslat hiánypótló jelleggel rögzítené, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítést megelőzően szűnne meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősülne. A módosító javaslat 2019. január 1-jével lépne hatályba.

A javaslat tehát azt a helyzet rendezné, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a javaslat értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esne, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítási javaslatok

A javaslat – Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkítené a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózna fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A javaslat alapján 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerülne az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővülne azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennállna, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lenne alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

  • A javaslat értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kellene irányadónak tekinteni (a jelenleg hatályos szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).
  • Az ESL és UHT tejeket a javaslat 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolná.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintené a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint maradna, és nem változna a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővülne azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A módosítás értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedne. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedne az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnne.
  • A szociális hozzájárulási adó tervezett változásaival összhangban változna a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészülne a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény jelenleg csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmaz. A javaslat értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővülne, és részletes szabályozásra kerülne a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A javaslat emellett pontosítaná, hogy az adózó a külföldről kapott, forrásadózás alá eső osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a forrásadótól mentes osztalék mértékével csökkenthetné az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnne a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A tervezet szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig lenne választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lesz lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnának, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további tervezett változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnne az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A Javaslat ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lenne, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – tovább lenne vihető a következő évekre. A Javaslat alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

A Javaslat alapján megszűnne a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban.  Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nem lenne szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válna az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer értesítené a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesítené az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A javaslat indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölnék a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lenne lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A javaslat ennek megfelelően a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kivenné a kivételek közül és adóköteles termékekké tenné azokat.

A javaslat a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növelné (a javaslat a mértékeket 5 forintra, 10 forintra kerekítve határozná meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nőne (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosulna, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kellene megfizetni).

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A Javaslat szerint 2019. január 1.-jétől megszűnne a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A Javaslat szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatnák meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

A Javaslat szerint 2019. január 1-jétől megszűnne a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli.

Innovációs járulék

A Javaslat újra beemelné az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnő – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kellene a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadása esetén az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnának. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A javaslat alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lenne adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” lenne szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnne a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válna.

Emellett az adó mértéke is csökkenne: általános esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a lenne, azonban személygépkocsik és motorkerékpárok esetén az adó mértéke 20% lenne (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

A javaslat tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalást mentesítene a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozna, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lépne hatályba.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

A javaslat értelmében 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lenne a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedne.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezne meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változna. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lenne a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kellene először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a tervezett megemelése méltánytalan helyzetbe hozná az önellenőrizni szándékozó adózókat),  a javaslat szerint az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodna.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lenne.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások  felmerülése évében el lehetne számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehetne.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathatna ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okozna abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A Javaslat nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kellene majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a Javaslat nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Ez az ellentmondás a végleges javaslatban mindenképpen rendezésre vár.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehetne először kimutatni. Nem tisztázza azonban a Javaslat, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz, ez a kérdés véleményünk szerint szintén tisztázásra szorul.

Egyéb

  • A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatnák.
  • Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnének a számviteli törvény hatálya alól.