UPDATE: Az Országgyűlés mai nappal, 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az elfogadott módosítások az eredeti javaslatokat pár helyen pontosították.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb adótörvény változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

 A társasági adót érintő módosítások

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a törvény az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítja a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek.

Nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli (eddig csak a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő alapoknak nem keletkezett telephelye a magyarországi tevékenységük okán).

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan idén el is fogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást, mely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv. (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lesz. A korábbi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehetett alkalmazni, és így az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75%-ával csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • 2019. január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84%-a után kell adóznia.
  • 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • 2019. január 1-jétől kibővítik az értékpapír fogalmát, amely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A biztosításokkal kapcsolatos szabályok több helyen pontosításra, módosításra kerülnek.

Társadalombiztosítási járulék

  • A törvénymódosítás túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
  • A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő törvénynek a szociális hozzájárulási adóról („hatályos Szocho tv.”) és az Eho tv. rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, amelyet az új törvényben ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővül az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a jogszabály szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is ki fog terjedni.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednek az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását. Bár az eredeti javaslatban még nem volt benne, az elfogadott törvénybe változatlan tartalommal bekerült a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető, valamint a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezmény.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • a kutatók;
  • a közfoglalkoztatottak után; valamint
  • a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag tartalmaz még a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosításokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv. módosítása többek között egyértelműsíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó módosítás szerint a kihirdetést követő 31. naptól pontosításra kerül, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre került, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhet egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerültek.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre került.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A törvény ezen módosító irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendszerbe.

A jogszabály értelmében az ÁFA törvény kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnek elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározza az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a jogszabály szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsíti a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „távolról is nyújtható szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a távolról is nyújthatószolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a törvény rögzíti, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítások

A törvény hiánypótló jelleggel rögzíti, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül. A jogszabály 2019. január 1-jével lép hatályba.

Így tehát az a helyzet rendeződik, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó adóalany július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a jogszabály értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások

A jogszabály – az Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkíti a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A törvény értelmében 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerül az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennáll, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lesz alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

A törvény értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (a korábbi szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).

Az ESL és UHT tejeket a törvény 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolja.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintette a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad, és nem változott a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
  • A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott. A jogszabály értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővült, és részletes szabályozásra került a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A törvény emellett pontosítja, hogy az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A törvény ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lesz, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – továbbvihető a következő évekre. A jogszabály alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban. Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nincs szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válik az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer fogja értesíteni a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesíti az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölik a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően 2019. január 1-jei hatállyal a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kiveszi a kivételek közül és adóköteles termékekké teszi azokat.

Az elfogadott módosítás a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növeli (a növelés mértékét 5 forintra-, 10 forintra kerekítve határozza meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nő (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosul, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kell megfizetni). Az adómértékkel kapcsolatos változások 2019. január 1-jétől hatályosak.

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A törvény szerint 2019. január 1.-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A törvény szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatják meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

2018. január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli. A 2018-ban már kifizetett, különadó hatálya alá tartozó végkielégítések esetén a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felül levont különadó összegét a magánszemélyek részére visszafizetni.

Innovációs járulék

Újra beemelték az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnt – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kell a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadásával az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnak. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A törvénymódosítás értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lesz adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” van szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik.

Emellett az adó mértéke is csökken 2019. január 1-jétől: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű lesz (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

Az eredetileg javasolt jogszabály-változáshoz képest a végleges módosítás az átmeneti szabályokról is rendelkezik. Ennek megfelelően azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, az új előírásokat kell alkalmazni. A folyamatban lévő biztosítások esetében 2019. december 31-ig a 2018. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, míg 2020. január 1-jétől az új előírásokat.

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az elfogadott jogszabály-módosítás értelmében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozik, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lép hatályba.

További módosítás (ezt az eredeti javaslat még nem tartalmazta), hogy 2018. december 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedik.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezik meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változik. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kell először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a megemelése méltánytalan helyzetbe hozná a jövőben önellenőrizni szándékozó adózókat), a jogszabály értelmében az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodik.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathat ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okoz abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A törvény nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kell majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a törvény nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Így ez az ellentmondás esetlegesen elszámolási, illetve értelmezési kérdéseket vethet fel a társaságoknál a jövőben.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehet először kimutatni. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz,  kérdéses számunkra, hogy az egyesülés mely fázisában tartó társaságok alkalmazhatják majd ezt a szabályt először. .

Egyéb

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatják.

Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.