Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága kedden beterjesztette a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát, amely több helyen is lényeges módosításokat javasol az eredeti törvényjavaslatban.

A Kormány által beterjesztett adótörvény-módosítási csomagról korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk. Jelen hírlevelünkben az újabb módosítási javaslatok közül a legfontosabbakat foglaltuk össze.

 Személyi jövedelemadó

  • A javaslat a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet adómentességét – bizonyos változtatásokkal – fenntartaná. A jelenleg hatályos szabályokhoz képest annyi változás történne, hogy egy adóévben személyenként legfeljebb a minimálbér összegéig lehetne adómentesen ilyen juttatást adni (jelenleg nincs értékbeli korlát). Szintén adómentes maradna a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, illetve könyvtári beiratkozási díj szintén a minimálbér összegéig (jelenleg 50 eFt az értékbeli korlát). Az adómentes juttatásnak további feltétele lenne, hogy a belépőjegy, bérlet ne legyen visszaváltható. Nem adómentes azonban az ilyen juttatásokra szóló utalvány.
  • 10 millió forintos értékbeli korlát (a folyósítás évét megelőző négy évben összesen) vonatkozna arra a lakáscélú hitelre vonatkozóan, amellyel összefüggésben a munkáltatónak (meghatározott feltételek fennállása esetén) nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania. A javaslat törli a feltételrendszerből a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelményét is, valamint módosítja a lakószoba fogalmát.
  • Pontosításra kerülne, hogy a szállodában történő elhelyezés nem minősülhet munkásszálláson történő elhelyezésnek, és nem lehet adómentes.
  • Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag javára utalt támogatói adományt a magánszemély olyan jövedelmeként kellene figyelembe venni, amilyen jogviszonyra tekintettel azt kapja (jellemzően munkaviszony), nem pedig egyéb jövedelemként. Továbbá, a javaslat egyértelművé tenné, hogy a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás nem lehet adómentes juttatás.
  • Új elem lenne, hogy a felsőoktatási és köznevelési intézményekben lebonyolított rendezvényeken nyújtott szolgáltatás és a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás révén nem keletkezne adóköteles jövedelem akkor sem, ha a rendezvényen nemcsak az intézmény tanárai és diákjai, hanem más személyek is részt vesznek

Társasági adó

  • Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest is jelentősen módosulna az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. A módosításhoz fűzött indokolás szerint az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapításakor azt kellene majd megvizsgálni, hogy az érintett külföldi személy, illetve a külföldi telephely végrehajtott-e „nem valódi jogügyletet”. Nem valódi jogügyletnek az a jogügylet (vagy azok sorozata) minősülne, amelyet elsődlegesen adóelőny céljából hajtották végre, és a külföldi személyt/külföldi telephelyet belföldi adózó irányítja.
  • Kivételt jelentene az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés alól, ha a külföldi személy vagy telephely adózás előtti nyeresége nem haladja meg a 234.952.500 forint összeghatárt vagy a nem kereskedelmi tevékenységből származó nyeresége nem haladja meg a 23.495.250 forint összeghatárt, vagy az adózás előtti nyeresége nem haladja meg az adott adómegállapítási időszakra elszámolt működési költségek 10 százalékát.
  • A bizottsági módosító csomag – ahogyan az egyébként várható volt – 2019. január 1-jével megszüntetné az előadó-művészeti támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményt. Az átmeneti szabályok értelmében az adókedvezmény vagy jóváírás azonban megilletné a támogatót, ha a támogatásnyújtás, felajánlás 2018. december 31-ig megtörténik.
  • A módosítási javaslat pontosítaná az eredeti törvénytervezetben meghatározott EBIDTA fogalmát. Ennek értelmében a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény az adózási értelemben – és nem a számviteli értelemben – vett kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményt takarná.
  • A csoportos adóalanyisággal kapcsolatban a javaslat több pontosítást is tartalmaz, ilyen például, hogy a K+F adóalap-kedvezmény, a megrendelt K+F szolgáltatás kedvezménye, a műemlék adóalap-kedvezmény a csoporttagok között nem adható át, de a nem csoporttag kapcsolt vállalkozási körben igen.

Adóigazgatás

  • Az adózás rendjéről szóló törvényben kerülnének elhelyezésre a csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adóadminisztrációs szabályok. Így az Art-ben kerülne szabályosára
    • a csoportos társasági adóalanyiság létrehozásával
    • a csatlakozással, a kilépéssel és a jogutódlással,
    • a megszűnéssel,
    • a csoportazonosító szám megállapításával
    • a felelősséggel és a pénzforgalmi számlával

összefüggésben felmerülő egyes kérdések.

  • A módosító javaslat felhatalmazó rendelkezése alapján a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó eljárási részletszabályokat külön Kormányrendelet tartalmazná.
  • A tervezet szerint a NAV egy elektronikus felületet működtetne, amelyen keresztül bizonyos adózók benyújthatnák a meghatalmazásokat. A jövőben elektronikus úton meghatalmazást az alábbi módokon lehetne tenni:
    • természetes személy és egyéni vállalkozó esetében a rendelkezési nyilvántartáson keresztül, vagy a NAV által biztosított elektronikus felületén,
    • jogi személyek esetében a NAV által biztosított elektronikus felületen, vagy
    • a polgári perrendtartás szabályai alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva lehetne tenni.

Egyéb módosítások

  • A javaslat szerint megszűnne a KIVA adóalanyiság, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot. A rendelkezéseket első alkalommal a 2019. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
  • A jelenlegi javaslat még nem tartalmazza, de várhatóan az adócsomaghoz kapcsolódó módosító indítványként kerül majd benyújtásra a kormány azon javaslata, hogy 2023. december 31-ig továbbra is 5%-os áfakulcs legyen alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építés engedéllyel rendelkeztek.