A Kormány a napokban nyújtotta be az Országgyűlés elé jogszabály-módosítási javaslatait, amelyek számos adónemet érintenek. Az új jogszabályok néhány kivételtől eltekintve 2018. január 1-től lépnének hatályba. A mostani adócsomag mindössze egy leszűkített változata a szakmai körökben előzetesen megvitatott eredeti módosító javaslatnak, a benyújtott módosító indítványok túlnyomó többsége az adózás rendjéről szóló törvény korábban beharangozott változásaival van összefüggésben. Az előző évekhez képest tehát szokatlanul kevés egyéb változás várható, az érdekesebb javaslatokról az alábbiakban számolunk be részletesen.
TÁRSASÁGI ADÓK
Új fejlesztési adókedvezmények nagyvállalatok számára
A módosítás értelmében két új jogcímen lehetne igénybe venni fejlesztési adókedvezményt:
- jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, vagy
- jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtő beruházás esetén
Érdekessége, hogy az adókedvezmény – ellentétben az általános támogatási szabályokkal – kizárólag nagyvállalatok számára lenne elérhető, és csakis olyan ún. termék-diverzifikációt (az adott létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítést) vagy új eljárási innovációt (meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációját) eredményező induló beruházásra tekintettel, amelyeket a közép-magyarországi régió támogatható településein (a 86 érintett településből csak néhányat említve például Alsónémedi, Cegléd, Gödöllő, Dunaharaszti, Vác, Vecsés, stb.) valósítanak meg.
Fejlesztési adókedvezményt e két jogcímen kizárólag kérelem alapján, a Kormány határozatának birtokában lehetne igénybe venni, amely kiadásának alapvető feltétele, hogy a kedvezményt az Európai Bizottság is jóváhagyja. E jogcímek esetén is az adókedvezmény igénybevételének feltétele lenne a foglalkoztatottak számának növelése (legalább 50 fővel) vagy a bérfejlesztés (legalább a minimálbér 300-szorosával) az első igénybevételt követő négy adóévben.
Az új fejlesztési adókedvezményekre vonatkozó rendelkezések a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnének majd hatályba. A két új jogcímen elérhető adókedvezmény igénybevételének feltétele pedig az Európai Bizottság előzetes engedélye lenne és az egyedi támogatás Európai Bizottság számára történő hivatalos bejelentését követően megkezdett beruházások tekintetében lehetne alkalmazni.
Színház-, film- és sporttámogatást érintő változások
Néhány ponton módosításra kerülnének a színház, a film- és a sportok támogatásával kapcsolatos szabályok is:
- Adófizetési késedelem esetén az adóhatóság mégis teljesítené az adófelajánlás kiutalását, amennyiben az adóelőleg vagy adó összege maradéktalanul befizetésre kerül és a fizetési késedelem időtartama nem haladja meg az eredeti esedékességtől számított 15 napot. Ilyen esetben a kiutalás nem automatikus, az adózóknak kérelmezniük kell azt az adóhatóságtól a kiutalás megtagadásáról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül. E szabályt a hatálybalépését követően felajánlott adóval/adóelőleggel kapcsolatos eljárások esetén lehetne alkalmazni.
- Amennyiben az adózó a sporttámogatás keretében tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímén ajánlja fel adóját, az adóhatóság csak abban az esetben utalja át a felajánlott összeget, ha az adózó az adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Ez szigorítást jelentene abban a tekintetben, hogy a jelenlegi szabályok a kiutalás teljesítését csak az adó/adóelőleg megfizetéséhez kötötték függetlenül attól, hogy arra határidőben vagy esetlegesen csak később került sor.
Egyéb változások
Az adózás rendjének újrakodifikálásával összefüggésben több, eddig az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott eljárási szabály kerülne a társasági adóról szóló törvény rendelkezései közé. E rendelkezések a javaslatok alapján a korábbi eljárási szabályokban változást nem eredményeznének.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Személyi jövedelemadó bevallása
A benyújtott törvénymódosító javaslat kiterjesztené azon adózók körét, akiknek az adóhatóság elkészíti adóbevallási tervezetét. E szerint a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek részére is automatikusan készülne majd tervezet már a 2017-es év vonatkozásában is, tehát a jövőben az egyéni vállalkozókra szűkülne az az adózói kör, amelynek nem készít az adóhatóság bevallási tervezetet. Tekintve, hogy a mezőgazdasági őstermelőkre és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyekre vonatkozóan igen ritkán rendelkezik az adóhatóság teljes körű információval, így bevallási tervezetük – más magánszemélyekétől eltérően – nem minősülne automatikusan a magánszemély által benyújtott bevallásnak május 20-án. Más magánszemély adózók esetén ugyanis, ha nem kerül benyújtásra önállóan készített adóbevallás, vagy ha bevallási tervezetüket nem egészítik ki/javítják ki, a bevallási határidő lejártakor az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet automatikusan, tehát minden további lépés, formális elfogadás, jóváhagyás nélkül a magánszemély által jóváhagyott és benyújtott bevallásnak minősül. A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetén azonban nem működne ez az automatizmus, tehát részükről szükséges lenne a bevallási tervezet tényleges benyújtása. Emellett – természetesen, ahogy más magánszemélyeknek is – megmaradna a lehetőségük, hogy önállóan készített adóbevallást nyújtsanak be.
További könnyítést jelentene, hogy egyes jövedelemtípusok (pl. külföldön is adóztatható jövedelem, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vagy csereügyletből származó jövedelem) megszerzése vagy meghatározott adózói státuszok (pl. külföldi adóügyi illetőség) vagy adóelszámolási módok (pl. költségek elszámolása, kifizető által megállapított adó módosítása) 2018. január 1-jétől nem eredményeznék automatikusan azt, hogy a magánszemélynek saját magának kell elkészítenie és beadnia adóbevallását, hanem lehetősége lenne az adóhatóság által készített bevallási tervezetben a szükséges módosításokat, javításokat, kiegészítéseket megtenni.
A javaslat szabályozná továbbá, hogy a munkáltatói adómegállapítást már a 2017. évre vonatkozóan sem lehetne majd választani, mivel az adóhatóság által készített bevallási tervezet gyakorlatilag feleslegessé tette ezt a jogintézményt. Ez azt jelentené, hogy a magánszemély a 2017. évre vonatkozóan már csak a bevallási tervezet kijavításával/kiegészítésével, vagy bevallása önálló elkészítésével és benyújtásával teljesítheti adóbevallási kötelezettségét.
Végre úgy tűnik – a korábbi években bevezetett és sikertelennek mutatkozó bevallási módokkal ellentétben (pl.: egyszerűsített bevallás, adónyilatkozat bevezetése) –, hogy a bevallási tervezet valóban a személyi jövedelemadó bevallásának jelentős egyszerűsödéséhez vezet.
Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos új rendelkezés lenne, hogy a külföldi illetőségű magánszemély adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhatna arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel adókötelezettség nem terhelte. A nyilatkozat nyelvéről, formájáról nem esik szó a javaslatban. Valószínűsíthető, hogy amennyiben nem nyilatkozik a magánszemély, az adóhatóság ugyanúgy számukra is – április 30-ig – küldene értesítőt a fizetendő / visszaigényelhető adó összegéről, vagy a nyilvántartott adatokban jelentkező esetleges ellentmondásokról.
Egyéb
- Pontosításra kerülne, hogy a tartós befektetési számlán jóváírásra kerülő osztalék esetén az osztalékot juttató értékpapír kibocsátója – a hitelintézet, befektetési szolgáltató osztalékfizetést megelőző tájékoztatása alapján – nem csupán az adólevonási kötelezettség, hanem minden más adókötelezettség (pl. adatszolgáltatás) alól is mentesül.
- A Javaslat az adózás rendjének újrakodifikálásával összefüggésben több, eddig az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott eljárási rendelkezést ültetne át az Szja tv. rendelkezései közé, így lényegében változatlan tartalommal kerülnének át többek között a bevallási tervezettel kapcsolatos eljárás rendelkezései, az adókülönbözet elszámolásának részletszabályai, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai, az átalányadót- vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának a rendje.
Rendelkezés a személyi jövedelemadóról
A benyújtott javaslat jelentősen módosítaná az egyházak részére a személyi jövedelemadóból felajánlható 1%-ot érintő eljárásrendet. 2018. január 1-jét követően történő rendelkezés esetén ugyanis már nem kellene évente megadnunk, hogy mely egyház részére kívánjuk felajánlani az összevont adóalap után megfizetett adónk 1%-át, hanem az adónk 1%-a automatikusan elutalásra kerülne a kedvezményezett egyház részére minden évben mindaddig, amíg a nyilatkozatot vissza nem vonjuk (ha már nem kívánunk élni a felajánlás lehetőségével), vagy nem jelölünk meg új kedvezményezettet. Az új nyilatkozatra / visszavonásra évente egyszer, az adóévet követő május 20-áig lenne lehetőségünk. Ezzel összefüggésben 2019-től kezdődően az adóhatóság minden évben január 31-éig értesítést küldene a magánszemélyek részére, hogy ha a rendelkezés érvénytelen, vagy érvénytelen lenne az értesítés évében, így a magánszemélyeknek még időben lehetőségük lenne módosítani rendelkező nyilatkozatukat.
A civil szervezetekre vonatkozóan az eljárásrend nem változna, tehát részükre továbbra is évente kellene rendelkeznünk az adónkról.
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
A tervezet alapján azok az általános forgalmi adót érintő jogintézmények, amelyek a jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló törvényben („Art.”) találhatóak meg, 2018. január 1-jétől átkerülnének az általános forgalmi adótörvénybe („Áfa törvény”). Eszerint az „Art.”-ből változatlan tartalommal az Áfa-törvénybe kerülnének át többek között
- az áfakötelessé tétel választásának a szabályai,
- az adóraktár üzemeltető- és a közvetett vámjogi képviselő bejelentésével kapcsolatos rendelkezések,
- az egyes speciális adózási módok (pl. alanyi adómentesség, pénzforgalmi elszámolás) választásával-, megszűnésével kapcsolatos bejelentési- és nyilatkozattételi szabályok,
- a bejelentkezési kötelezettség alóli mentesülés egyes eseteit szabályozó rendelkezések,
- a közösségi adószám megállapításának a szabályai
- a távértékesítésre vonatkozó bejelentési szabályok
- a külföldi összesítő nyilatkozat-, valamint a belföldi összesítő jelentés szabályai.
A belföldi összesítő jelentés kapcsán fontos megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint az Art.-ben 2018. július 1-jétől lépett volna hatályba a számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettség 100 ezer forintra történő csökkenése, illetve bevezetésre került volna a számlázó programmal kibocsátott számlák elektronikus adatszolgáltatása is. Ezek a még nem hatályos rendelkezések –2018. július 1-jei hatállyal – szintén az Áfa-törvénybe kerülnének át, az alábbi módosításokkal:
- A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kiállított számláról, amelyben az áthárított áfa összege a(z)
- 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsátását követő 5 naptári napon belül,
- 500 ezer forintot eléri vagy azt meghaladja, a számla kibocsátását követő naptári napon belül
az adózó köteles lenne – az adóhatóság által biztosított elektronikus felületen – arról adatot szolgáltatni.
- Hasonlóképpen, amennyiben az adózó számlát módosít vagy érvénytelenít nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával, amelynek következtében a számla áfa tartalma eléri a 100 vagy 500 ezer forintot, az adózónak a fenti határidőkkel szintén adatot kellene szolgáltatni.
Tekintettel arra, hogy előreláthatóan 2018. január 1-jétől megszűnne az adószám-felfüggesztés jogintézménye, ezért az Áfa törvényből is kikerülnének az adószám-felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezések.
A tervezet bővítené az 5%-os, kedvezményes áfa-kulcs alá sorolt-, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök körét.
KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
Csökkenő ekho terhek
- A kifizetőnek nem kellene a jelenleg még 20%-os mértékű kifizetői ekhót megfizetnie a hivatásos sportoló részére e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. A rendelkezést már a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazni lehetne.
- Egy másik, még 2017. október 10-én benyújtott törvényjavaslat alapján a kifizetői ekho mértéke a jelenlegi 20%-ról 19,5%-ra csökkenne január 1-jétől.
KKV-adók
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Bővülő adóalanyi kör
- január 1-től már az ügyvédi irodák is választhatnák a KATA szerinti adózást.
Az ellátások alapjának növekedése
- január 1-től a főállású kisadózók által figyelembe vehető ellátási alap az adó- és járulékmértékek változásával összefüggésben növekedne. Az ellátások alapja havi 90 000 forintról havi 94 400 forintra, míg a magasabb összegű tételes adó fizetése esetében havi 150 000 forintról 158 400 forintra növekedne.
Technikai módosítások
- A törvényjavaslatban az új adózás rendjéről szóló törvény és az új adózási rendtartás bevezetésével kapcsolatos módosítások is helyet kaptak.
Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA mértékének csökkenése
- Emlékeztetőül: a KIVA mértéke a már korábban elfogadott módosítások értelmében 13%-ra csökken.
Az elhatárolt veszteségre és felhasználására vonatkozó részletszabályok pontosítása
Az elhatárolható veszteségre vonatkozó szabályokat pontosítanák. Egyértelművé válna, hogy az adóalapot csökkentheti a 2017-es adóévet megelőzően keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek a KIVA adóalap meghatározáskor még figyelembe nem vett része (vagyis a kisvállalati adóalanyiság alatt, a 2017-es adóévet megelőzően keletkezett korábbi veszteség). A javaslat lehetőséget adna továbbá arra, hogy a 2017-es adóévet megelőzően megvalósított beruházásokkal kapcsolatosan is csökkenhessen a 2017-es adóalap.
Technikai módosítások
Az új adózás rendjéről szóló törvényről és az új adózási rendtartás bevezetésével kapcsolatos módosításokról is rendelkezne a törvényjavaslat.
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Technikai módosítások
Az Art. újrakodifikálása miatt az eva-alanyok egyes közösségen belüli ügyleteire vonatkozó kötelezettségei a jövőben az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben szerepelnének oly módon, hogy a közösségi adószámra és az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések tekintetében az alanyi áfamentességet választókkal egy tekintet alá esőnek számítsanak. A T/17998. számú törvényjavaslat értelmében az eva-törvény 2018. január 1-től az eva-alany által kibocsátott számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat is tartalmazna.
EGYÉB ADÓK
Helyi adók
Sportvállalkozások iparűzési adókötelezettsége
2018. január 1-jétől adókönnyítést vezetnének be a sportvállalkozások számára (a sportról szóló törvény által definiált sportvállalkozások minősülnének iparűzési adó szempontból is sportvállalkozásnak):
- A sportvállalkozások által a sporttevékenységükkel összefüggésben elért árbevétel (például jegy- és bérletértékesítés bevétele, reklámközzétételből, szponzori tevékenységből származó bevétel) után iparűzési adókötelezettség nem merülne fel.
- Az adókönnyítés a sportvállalkozás választása szerint ’de minimis’ vagy a csoportmentességi rendelet szerinti sportlétesítményekre nyújtott támogatásnak minősülne.
Egyéb
A helyiadó-szabályok – többek között – az alábbiaknak megfelelően módosulnának 2018. január 1-jétől:
- január 1-jétől abban az esetben is be lehetne nyújtani elektronikusan a helyi adóhatósághoz a szükséges bevallásokat, ha ennek lehetőségéről az önkormányzat nem hozott rendeletet.
- A felmerülő gyakorlati problémák megoldása céljából a javaslat több ponton módosítaná az iparűzési adóalap megállapításának szabályait azon adózók esetében, akik az IFRS-ek szerint készítik el éves beszámolóikat. A módosítások elsősorban egy adott bevételtétel kettős adóztatásának elkerülését céloznák.
- A Javaslat egyértelműsítené, hogy határozott időre rögzített adómérték esetében az önkormányzat a határozott idő letelte előtt, de leghamarabb a határozott idő harmadik évétől abban az esetben is növelhetné az adó mértékét, ha az önkormányzati bevétel-visszaesés legalább 50%-os. A 2017. július 20-tól hatályos, jelenlegi szabályok ellentmondásosak abban a tekintetben, hogy 30%-os vagy 50%-os visszaesés esetén lehet a határozott időre megállapított adómértéket emelni.
- A Javaslat pontosítaná, hogy műemléképület felújításához kapcsolódó építményadó-mentességet kizárólag akkor lehetne igénybe venni, ha a felújítás a hatóság által is elismerten szabályszerűen történt.
- A Javaslat az adózás rendjének újrakodifikálásával összefüggésben több-, eddig az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott eljárási rendelkezést ültetne a helyi adókról szóló törvény rendelkezései közé. E rendelkezések a javaslat jelenlegi szövegezése alapján a korábbi eljárási szabályokban változást nem eredményeznének.
Népegészségügyi termékadó
- A társasági adó ún. kedvezményezett célra történő felajánlásához hasonlóan, a népegészségügyi termékadó tekintetében is bevezetésre kerülne az adófelajánlás intézménye 2018. január 1-jei hatállyal. A Javaslat alapján az adó alanya a fizetendő adójának maximum 10%-át az adóbevallásban tett rendelkező nyilatkozattal ajánlhatná fel az egészségügyi államigazgatási szerv (pl.: OGYÉI, NEFI) egészségmegőrző programjának finanszírozására.
- Az adó alanyainak a hatályos szabályok alapján is lehetőségük van arra, hogy a fent említett szervek egészségmegőrző programjainak támogatásával kapcsolatban felmerült költségeik, ráfordításaik összegével a fizetendő adójukat csökkentsék. A javaslat célja az adózók ezzel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb terheinek csökkentése azáltal, hogy a bevallásban felajánlott összeget az állami adóhatóság utalná át az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára, ha annak törvényi feltételei fennállnak (az adóalany adótartozása nem haladja meg a 100 ezer Ft-ot, az adóalany az adófizetési kötelezettségének határidőben eleget tett).
- Az adófelajánlás mellett megmaradna az egészségmegőrző programokkal (ideértve az adóalany által szervezett programokat is) összefüggésben felmerült költségekkel-, ráfordításokkal kapcsolatos adócsökkentési lehetőség is, azonban az adócsökkentés és az adófelajánlás együttes összege nem haladhatná meg az adott adó-megállapítási időszakban fizetendő adó összegének 10%-át.
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA
A Javaslat a kihirdetést követő naptól meghosszabbítaná a már bevallott bankadó terhére igénybe vehető sporttámogatás utólagos választásának határidejét szeptember 10. helyett december 10-ig, ugyanakkor megszűnne a sporttámogatás utólagos választásához kapcsolódó önellenőrzés pótlékmentességének lehetősége.
ILLETÉK
Enyhülnek a termőföldszerzés illetékmentességi feltételei
- A tervezet szerint a módosító javaslat hatálybalépésének másnapjától szélesednének az illetékmentes termőföldszerzés esetei. Akkor sem keletkezne illetékfizetési kötelezettség, ha a termőföldet szerző földműves nem saját műveléssel hasznosítaná a földet, hanem olyan mezőgazdasági termelőszervezet részére engedné át, amely az átruházás időpontjában és a vállalt művelési időszak egészében 25%-ban a tulajdonában áll.
- A tervezet átmeneti szabálya szerint a kedvezőbb szabályokat minden olyan ügyben is alkalmazni kellene, amelyben a művelési kötelezettség időtartama nem telt el, vagy eltelt, de az adóhatóság még nem állapított meg jogerősen pótilleték-fizetési kötelezettséget.
Illetékmentessé válna a pénzmosás elleni szabályzat jóváhagyása
A közigazgatási eljárási illeték alól mentes eljárások köre 2018. január 1-jétől kibővülne a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szabályzat jóváhagyására irányuló eljárással. Így tehát a pénzmosás elleni belső szabályzatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala szervezetében működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda által történő jóváhagyása illetékmentes eljárássá válna.
Eljárási szabályok, amelyek átkerülnének az Art.-ból az Itv.-be
- január 1-jétől az Itv.-be kerülnének át a hatálytalanná váló adózás rendjéről szóló törvény (Art.) egyes illetékspecifikus rendelkezései, így az illetékfizetési kötelezettség elévülésére, továbbá az ingatlanszerzéshez kapcsolódó illetékfizetésre vonatkozó eljárási szabályok.
- Ugyancsak jövő év elejétől az eddig az Art.-ben található rendelkezések helyett az Itv. szabályozná, hogy a bíróságnak vagy hatóságnak leletet kellene készítenie, ha feltárja, hogy az ügyfél nem tett eleget az eljárási illetékfizetési kötelezettségének. Szintén leletet kellene készítenie a közlekedési igazgatási és ingatlanügyi hatóságoknak, ha tudomásukra jutna, hogy a vagyonszerzést nem jelentették be.
A közigazgatási hatósági eljárás fogalma
Az Itv. 2018. január 1.-jétől olyan módon határozná meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát, hogy beletartozzanak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szerinti hatósági ügyek, az ún. „kivett”eljárások, vagyis a Ket. hatálya alá nem tartozó, de abban külön nevesített eljárások, mint például az adó- és vámigazgatási eljárás, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügyek, valamint a hatósági ügy fogalmába érthető minden további eljárás, így például a szabálysértési ügyek is.
SZÁMVITEL
Számviteli törvény
- A Javaslat kisebb módosításokkal megteremtené a Pénzmosás megelőzéséről szóló törvény és a Számviteli törvény összhangját, illetve szankciót vezetne be (engedély visszavonása és nyilvántartásból való törlés) a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában regisztrált szakemberek részére, amennyiben nem-, vagy nem megfelelően teljesítik a pénzmosást megelőző kötelezettségeiket
- Egy évvel elhalasztanák (2018-ról 2019-re) a Diákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export Import Bank Zrt. esetében az IFRS-ek kötelező alkalmazását
- Egyértelműsítenék az eladással teljesülő származékos ügyletek számvitelét
- Kisebb fogalmi pontosításokat vezetnének be