UPDATE 2020/01/30: Hírlevelünk megjelenése után a Parlament több olyan törvényjavaslatot is elfogadott, amelyek adózást érintő rendelkezéseket módosítottak. Ezekből a relevánsakkal kiegészítettük összefoglalónkat. Az új szakképzési törvényhez kapcsolódó, különböző adónemeket (kivéve szakképzési hozzájárulás) érintő változások végül nem 2020. szeptember 1-jétől, hanem már 2020. január 1-jétől hatályba léptek. Cikkünket frissítettük még a hatálybalépések időpontjával, amennyiben az a törvény kihirdetésének napjától függött.

Többszöri halasztás után 2019. december 3-án elfogadta az Országgyűlés az őszi 2020-as adócsomagot, bár rendhagyó módon még így sem a teljes csomagot, egyes részei más törvényekbe beágyazva továbbra is végszavazásra várnak és várhatóan 2019. december 11-én kerülnek megszavazásra (melyek közül legfontosabb az új TB járuléktörvényre vonatkozik). Az elmúlt pár év gyakorlata alapján ismét két adócsomagot terjesztett be a Kormány, egyet még a nyár folyamán és egy újabb módosítót most ősszel. Alábbi hírlevelünkben bemutatjuk a két adócsomagból, illetve a Parlament előtt lévő egyéb törvényjavaslatokból a legfontosabb módosításokat, amelyek általános szabály szerint 2020. január 1-jétől lépnek hatályba. A módosítások követhetősége végett a nyáron elfogadott változásokat dőlt betűvel jelöljük. Mint az az összefoglalóból is kiolvasható, a nyári adómódosítások jóval több adózót érintenek, illetve a változások is lényegesebbek voltak, az őszi módosítók már inkább csak finomítottak a szabályozáson.

Összességében ismét elmondható, hogy alapvetően az adózók helyzetének könnyítése és a gazdaság fehérítésének egyértelmű szándéka érhető tetten az elfogadott javaslatokban. Nagyon kevés kivételtől eltekintve a vállalkozások többsége 2020-ban arányaiban kevesebb adót fog fizetni, mint 2019-ben, továbbá az adózási digitalizáció és az ezzel kapcsolatos gazdaságfehérítés újabb jelentős hulláma érkezik az online számlaadat-szolgáltatás értékhatárának eltörlésével.

A leglényegesebb változások röviden:

  • Megszűnik a feltöltési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában, ugyanakkor nemszűnik meg a helyi iparűzési adóban.
  • Egyszerűsödtek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályai, mind a nagyvállalatok, mind a KKV-k esetében.
  • 2019. július 1-jétől 2% ponttal, 17,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó és a gazdasági folyamatok tükrében valószínűsíthető, hogy 2020-ban újabb, további 2% pontos évközi csökkenés jöhet.
  • 2020. július 1-jétől értékhatárra tekintet nélkül valós idejű (tehát online, azonnali) adatot kell majd szolgáltatni az adóalanyok felé kiállított számla tartalmáról az eddigi 100.000 Ft áfa tartalom feletti értékhatár helyett. Ez jelentős informatikai fejlesztést igényel majd mind az adózók, mind az adóhatóság oldalán.
  • Szintén 2020. július 1-jét követően az eddigi 15 napos számla-kiállítási határidő 8 napra csökken.
  • 2021. január 1-jétől pedig már minden számlát online módon jelenteni kell az adóhatóság felé, azokat is, amelyeket magánszemélyek vagy nem adóalany szervezetek felé állítottak ki. Mindez a kézzel kibocsátott, nyomtatványalapú számlák korszakának a végét is jelentheti egyben.
  • Négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében a munkaviszonyból vagy más hasonló, nem önálló tevékenységből származó jövedelem után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni (járulékokat azonban továbbra is igen).
  • A nyugdíjasok a jövőben a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatásuk esetén sem kell, hogy járulékot fizessenek, illetve a megbízónak sem lesz ezzel kapcsolatos szociális hozzájárulási adókötelezettsége.
  • Összevonásra kerülnek a magánszemélyek által fizetendő járulékok, így azok eddig esetenként eltérő alapjai is egységesednek.
  • Új jogintézményként megjelentek a magánalapítványok és emiatt azok adózását is pontosítani kellett, illetve ezzel kapcsolatban tovább bővültek a bizalmi vagyonkezelést érintő adó- és illetékkedvezmények.
  • Megszűnik az EVA, ezen adóalanyoknak év végéig választani kell más adózási formák közül.
  • A KIVA mértéke 13%-ról 12%-ra csökken.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adózás terén nem hozott jelentős változásokat az őszi adócsomag. A jogalkotói pontosítások – többek között – a bizalmi vagyonkezelés és a tőkekivonás adóztatását érintik. A sportcélú létesítmény-fejlesztéseknek új lendületet adhat a támogatási intenzitás felemelése, amely a társaságok támogatói kedvét is növelheti. A nyári adócsomaggal együttesen tekintve ugyanakkor több ponton változik 2020. január 1-jétől a cégek adózása, amelyek közül a jelentősebbek a feltöltési kötelezettség eltörlése, valamint a fejlesztési adókedvezmény létszám- és bérköltség növelési kritériumainak a könnyítése. A KKV szektor beruházásainak fejlesztési adókedvezményen keresztül történő támogatása is egyre nagyobb szerepet kap a beruházási küszöbértékek csökkentése által.

Feltöltési kötelezettség

Talán a vállalkozók számára az egyik legjelentősebb pozitív fejlemény, hogy megszűnik a feltöltési kötelezettség intézménye. Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még – választásuk szerint – külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést, amelyre akkor érdemes sort keríteni, ha a társaság a feltöltés keretében szeretné a filmalkotásokat vagy a látvány-csapatsportokat társasági adón keresztül támogatni és az ezzel kapcsolatos adójóváírást érvényesíteni.  Az adóelőlegekből, ill. év végi fizetendő adóból történő adófelajánlást a módosítás nem befolyásolja; illetve kedvező változás a korábbi tervezethez képest, hogy a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról annak 80%-ára emelkedik. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek mértéke arányaiban jóval elmaradt eddig a feltöltéskor tett felajánlásokhoz képest, vagyis ami a cégeknek öröm, az a sportszervezetek finanszírozása szempontjából meglehetősen hátrányos is lehet.

Csoportos adózás

  • A legjelentősebb tartalmi változás, hogy a megszűnik a csoporttagok közötti azonos pénznemre vonatkozó feltétel, vagyis a jövőben már nincs akadálya a csoport létrehozásának abban az esetben, ha az egyik adózó pl. euróban a másik pedig forintban vezeti könyveit.
  • A tevékenységét év közben megkezdő személy is kérelmezheti, hogy csoportos társasági adóalany tagja legyen. Adóhatósági engedély alapján az adózó csoportos társasági-adóalanyként kezdheti meg a tevékenységét és már nem szükséges megvárni a következő adóévet a csatlakozással.
  • Adminisztratív egyszerűsítés, hogy a módosítás szerint az egyedi adóalapokról nem szükséges a csoporttagoknak egyedileg nyilatkozni a hatóság felé, ugyanakkor a csoporttag továbbra is kötelezett marad a csoportképviselő részére történő bevallásokhoz szükséges nyilatkozattételre, ami alapján a csoportképviselő teljesíti az adatszolgáltatás az egyedi adóalapokról.
  • Az Art. Nyári módosításának értelmében változnak a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésének szabályai. 2019. augusztus 23-tól, ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a csoportos adóalanyiság törvényi feltételei, akkor az adóhatóság – a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozat visszavonása, azaz a csoportos adóalanyiság megszüntetése helyett – kizárólag az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg.
  • 2020. január 1-től az adózónak már létrejötte napjától lehetősége lesz csatlakozni a TAO csoporthoz, így nem kell majd az adóév utolsó előtti hónapjának első napjáig várni a TAO csoporthoz csatlakozási kérelem benyújtásával.

Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény tekintetében szintén jelentős könnyítéseket vezetett be a módosító törvény. A létszám és bérköltség növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás (ahol eddig releváns volt) helyett az új szabályozás létszám megtartási kötelezettséget vezet be az adókedvezmény igénybevételének adóéveire vonatkozóan a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz viszonyítva. Az új szabály kizárólag a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozik, a korábban megkezdett beruházásokat a változás nem érinti.

A KKV jogcím esetében évente csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási volumen értékhatára:

  • A 2019. július 24-én vagy azt követően megkezdett és bejelentett KKV beruházások esetében a beruházási minimum értékhatár a korábbi 500 millió forintról kisvállalkozások esetében 300 millió forintra, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra csökken.
  • 2021-től a beruházási minimum értékhatár kisvállalkozások esetében 200 millió forintra, középvállalkozások esetében 300 millió forintra csökken.
  • 2022-től az értékhatár 50 millió forintra módosul a kisvállalkozások esetén, 100 millió forintra a középvállalkozások esetében.

Adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok – hibrid struktúrák és tőkekivonási adó

A nyári törvény módosítás az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD), valamint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákra vonatkozó 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek implementációjával összefüggésben számos új szabályt vezet be.

Ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek:

A hibrid struktúrákból adódó adókikerülési gyakorlatok ellen új szabályozás kerül bevezetésre 2020. január 1-től. Amennyiben az adott kifizetés eltérő jogi minősítés szerinti korlátozás alá esik, az érintett adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó társasági adó rendelkezéseket, amennyiben a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta.

A hitelintézetek először 2023-tól alkalmazhatják az egyes hibrid struktúrákkal összefüggő rendelkezéseket.

Tőkekivonás megadóztatása

A módosító törvény értelmében az Európai Uniós szabályokkal összhangban bevezetésre kerül 2020. január 1-től az úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”). Az új szabályozás az alábbi eszköz- vagy tevékenység kivonási esetköröket jelöli meg adóztatandó tényállásként:

  • az üzletvezetési helyének külföldre helyezése, amely külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után;
  • egyes telephely és székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezéseket,
  • belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése külföldre.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettsége nem merülne fel.

A fizetendő adó esetében lehetőség lesz részletfizetés választására, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg. A kivonással párhuzamosan ugyanakkor a szabály arra az esetkörre is kitér, amikor az eszközök, üzleti tevékenység áthelyezése az Európai Unió tagállamából belföldre történik. Ebben az esetben az érintett eszközök bekerülési értéke alapesetben az eszköz piaci értéke.

Az őszi csomagban pontosításra került, hogy amennyiben az adózónak tőkekivonásra tekintettel keletkezik adókötelezettsége („exit tax”), melyre halasztott adófizetést alkalmaz, a teljes adófizetési kötelezettség egy összegben esedékessé válik abban az esetben is, ha az áthelyezés helye szerinti tagállamban csődeljárásnak, felszámolási vagy végelszámolási eljárásnak vagy kényszertörlési eljárásnak megfeleltethető eljárást kezdeményeztek ellene.

Bizalmi vagyonkezelés

Kedvező változás a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelői alapítvány intézményében, hogy a társasági adómentességet élvező tevékenységek köre – bizonyos feltételek fennállása esetén – mostantól kiterjed a pénzeszközök átvételére is.

Sporttámogatás

Az országos sportági szakszövetségek, amatőr sportszervezetek, valamint látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok számára kedvező változás, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a létesítmény-fejlesztések – a jelenlegi maximum 70 százalékos támogatási intenzitás helyett, – 100 százalékos támogatási intenzitás mellett lesznek megvalósíthatóak.

A több ütemben kivitelezett beruházások megvalósulásának érdekében az üzembe helyezési kötelezettségnek az adott beruházásra vonatkozó első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított negyedik támogatási időszak vége helyett, a hatodik támogatási időszak végéig kell eleget tenni.

Rendelkezés az adóról

A késedelmesen megfizetett adóelőleggel kapcsolatban újra lehet kimentési kérelemmel élni.

Egyéb módosítások

  • Az egyes tulajdonosi tőketranzakciós ügyletek kapcsán az új szabály előírja, hogy 2020. január 1-jét követően akkor is szükséges a transzferár szabályokat alkalmazni, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, viszont az apport ügylet révén többségi befolyást szerez. A módosítás továbbá a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár szabályok alkalmazását
  • Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatási maximum szabály. A látvány-csapatsport rendszerben működő sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása esetén a támogatás igénybevételének alapját a módosítás szerint nem a működési veszteség adja, hanem a látvány-csapatsport támogatási rendszer többi jogcíméhez hasonlóan támogatási intenzitás kerül meghatározásra (az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 600 millió forint).
  • Új társasági adóalanyként jelenik meg a vagyonkezelői alapítvány. A vagyonkezelő alapítvány társasági adókötelezettségeire a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések alkalmazandóak.
  • A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesül a társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól. E szabályozás már a 2019. adóévtől alkalmazható a feltételeknek megfelelő adóalanyok esetében.
  • A reklámadó átmeneti megszűnésének időszakára a módosítás kizárja a nem elismert költségre vonatkozó rendelkezés alkalmazandóságát.
  • szeptember 1-jei hatálybalépéssel a szakképzéshez kapcsolódó társasági adóalap csökkentési lehetőség az új szakképzési rendszerben adható juttatások köréhez igazodik.

K+F ösztönzők (a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása)

A módosítás a K+F szereplők számára értelmezést segítő változásokat tartalmaz a kutatás-fejlesztés és az innovációval kapcsolatos fogalomrendszer tekintetében.

Az egyes adóösztönzők igénybevételéhez szükséges K+F minősítést végző szervezet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala („SZTNH”) feladatköreinek, eljárásainak finomhangolása történik annak érdekében, hogy az SZTNH szakértői tevékenységét szélesebb ügyfélkör vehesse igénybe – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – és a közvetlen és a közvetett K+F ösztönzők felhasználását az SZTNH jobban tudja támogatni.

Az alapfogalmak változása és az SZTNH szakértői tevékenységére vonatkozó szabályok kiegészítése hatással lehet a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kapcsán érvényesíthető K+F kedvezményekre is.

HELYI ADÓ

Iparűzési adófeltöltési kötelezettség

A helyi adókról szóló törvény korábbi szabálya szerint az iparűzési adóelőleget annak a vállalkozónak kellett kiegészítenie, aki a társasági adóban is adóelőleg-kiegészítésre volt kötelezett. A 2019 nyarán elfogadott módosítás alapján a társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnt, ugyanakkor az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében a helyi iparűzési adó vonatkozásában megmaradt ez a kötelezettség. A helyi adókról szóló törvény 2019. július 24-i hatállyal explicit módon tartalmazza az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalanyi kört.

A feltöltést a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ideértve a külföldi vállalkozót is) köteles teljesíteni.

A 2019. évi őszi adócsomagban benyújtott átmeneti szabályozás szerint azon szervezetek, amelyek 2019. előtt a társasági adóban alanyi jogon mentesültek az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség alól (pl. MRP, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy), és ennélfogva az iparűzési adóban sem vonatkozott rájuk e kötelezettség, a 2019-es évben kezdődő adóévben és a továbbiakban is mentesülnek az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség alól iparűzési adóban.

Az átmeneti rendelkezés a módosító törvény kihirdetését követő napon (2019. december 13.) lép hatályba.

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

Az adóadatok NAV általi továbbítása

2019. július 1-jétől – főszabály szerint – már nincs szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

2019. január 1-jétől a törvény ezt az adminisztrációs tehercsökkentő intézkedést kiterjeszti a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó helyi adókról szóló törvényben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is. A telephelyek állami adóhatósághoz történő bejelentése az adózónak nem kötelezettsége, mindössze egy lehetőség, amely csökkenti az adminisztrációs terheit.

A fentiek mellett – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak 2020. január 1-jétől lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.

Alapítványok adómentessége

A hatályos előírás értelmében az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes helyi adómentességet élveznek (a mentesség akkor jár, ha az alapítványnak az adóévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége). A 2019 nyarán elfogadott módosításhoz kapcsolódó indokolás alapján ugyanakkor nem indokolt, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra.

Ennek következményeként a törvénymódosítás fogalom-meghatározással rögzítette, hogy a helyi adókról szóló törvény alkalmazásában 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnek helyi adómentességben. Ezzel együtt a törvény átmeneti rendelkezésben feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosít a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, amennyiben azok vállalják, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek.

Sportvállalkozások iparűzési adóelőnyével kapcsolatos adatszolgáltatás

2018. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a sportvállalkozásokat adóelőny illeti meg a helyi iparűzési adóban (a nettó árbevételüket csökkenthetik például a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, származó árbevétellel).

Az európai uniós versenyjogi szabályok értelemben az adózó által érvényesített kedvezmény formájában megvalósuló támogatási programokról az állami adóhatóságnak kell adatot szolgáltatnia a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás információ és hatáskör hiánya okán jelenleg nem teljesíthető.

A 2019 nyarán elfogadott törvénymódosítás ezt a hiányosságot orvosolta azáltal, hogy 2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatják be az iparűzési adóbevallásukat. Ezáltal az állami adóhatóság az adóbevallásban feltüntetett adatokból ki tudja nyerni a kedvezményre vonatkozó adatokat. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a fenti módosítást már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is alkalmazni kell a naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozások esetén.

Személyi hatály

Az állami felsőoktatási intézmények jellemzően költségvetési szerv formájában működnek, és így nem terjed ki rájuk a helyi adókról szóló törvény személyi hatálya. A jogszabályok alapján ugyanakkor létezhet olyan, állami érdekkörbe tartozó felsőoktatási intézmény is, amely nem költségvetési szerv, hanem az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervként működik. A 2019. évi őszi módosítások következményeként 2020. január 1-jétől ezek a felsőoktatási intézmények sem tartoznak a helyi adókról szóló törvény hatálya alá.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Magánalapítvány fogalmának bevezetése

  • Új fogalomként jelenik meg az Szja törvényben a magánalapítvány, amelyhez kapcsolódó adózási rendelkezések számos tekintetben hasonlóságot mutatnak a bizalmi vagyonkezeléssel.
  • Magánalapítványnak minősül i) az alapító, a csatlakozó, illetőleg az előbbiek hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a ii) nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is.
  • Mindkét típusú alapítvány esetben feltétel azonban, hogy a magánalapítvány kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodhat.
  • Osztaléknak minősül a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Amennyiben viszont a kedvezményezett magánszemély ezt a jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, az nem minősül majd osztaléknak, hanem a tevékenységre tekintettel kell minősíteni. Kiemelendő, hogy ha az alapítványi vagyon és a hozamok nem elkülöníthetőek, a magánszemély által megszerzett teljes vagyoni érték osztalékként adóköteles.
  • Hasonlóan a bizalmi vagyonkezeléshez adómentes a magánalapítvány vagyona terhére (ide nem értve annak hozamait) a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (kivéve, ha a kedvezményezett a bevételét valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá, ha a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól).
  • Az új szabályok 2019. augusztus 23-án léptek hatályba.

Tartós befektetési szerződés

  • 2019. január 1-jétől nem csak magánszemélyek, hanem akár magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is köthetnek tartós befektetési szerződést (TBSZ).
  • A magánalapítványok a kedvezményezett magánszemély javára történő vagyoni juttatás céljából, míg a bizalmi vagyonkezelők a vagyonrendelő magánszeméllyel a kedvezményezett magánszemély javára megkötött bizalmi vagyonkezelés teljesítése céljából köthetnek TBSZ-t.
  • A TBSZ-en kezelt vagyon hozamának adókötelezettségét úgy kell megállapítani, mintha a vagyon eredeti tulajdonosa kötne TBSZ-t (vagyis 3 év elteltével csak 10% az adókötelezettség, 5 év elteltével pedig adómentessé válik a hozam). A hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére.
  • Ezzel párhuzamosan nem kell osztalékjövedelemként figyelembe venni a bizalmi vagyonkezelő által a kezelt vagyon, illetve a magánalapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezettnek juttatott vagyoni értékből azt a részt, melynek forrása a TBSZ-ből származó hozam.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

  • A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-től új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
  • Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.
  • A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.
  • A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény.
  • A kifizető által benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettség tartalma 2020-tól kiegészül annak érdekében, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye is érvényesíthető legyen az adóhatóság által készített bevallástervezetben.

Kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatások

  • A törvénymódosítás több adómentes tételt is meghatároz a nemzetközi sportszövetségek által, valamint a kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatásokkal kapcsolatban. Így például a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA vagy annak tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek részére adott bizonyos juttatások adómentesek lesznek.
  • Adómentesnek minősül majd továbbá a Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás, illetve ajándék, valamint az ilyen sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére adott napidíj. Szintén adómentes a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj.
  • A 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA-val, az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély részére adott juttatások adómentesek lesznek;
  • A kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseményhez kapcsolódó bizonyos juttatások is adómentességet élveznek majd.

Termőföld átruházása

  • Adómentesnek minősül a jövőben a termőföldek átruházása keretében az az eset, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

Szállásadói tevékenység

A hatályos Szja. törvény az „egyéb szálláshely” fogalmából kiindulva tartalmaz kedvező adózási szabályokat a rövid időtartamú tartózkodás céljára nem egyéni vállalkozóként szállásadói tevékenységet folytató adószámos magánszemélyek számára (mint pl. az értékcsökkenési leírás elszámolásának vagy a tételes átalányadózás választásának lehetőségét).

2019. június 28-ától módosult a vonatozó kormányrendelet, ezzel az egyéb szálláshely és a kapcsolódó fogalmak tartalma lényegesen megváltozott. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság (nem természetes személy vagy egyéni vállalkozó) üzemeltethet.

Erre tekintettel, a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos új fogalmi meghatározások az adószabályozásban is 2019. július 28-ától alkalmazhatóak, visszamenőleges hatállyal (így ettől az időponttól az “egyéb szálláshely” megnevezés helyébe a “magánszálláshely” megnevezés lép).

Adómentességet érintő rendelkezések

  • Mégis megmarad az adómentessége a korábbi ágazati (erdőgazdálkodás, bányászat, villamosenergia-ipar) juttatásoknak, kedvezményeknek. Amennyiben a fenti magánszemélyek az említett kedvezményekre 2019. december 31-ig jogosultságot szereztek, 2019. december 31-ét követően is adómentesen kapják meg azokat.
  • Az újrakodifikált szakképzésről szóló törvényben jelentősen átalakult a tanulók, illetve a képzésben részt vevők számára biztosítható ösztöndíjak, juttatások és támogatások köre. Ezzel összhangban az adómentesen adható juttatások köre újraszabályozásra került 2020. január 1-jei hatállyal.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Évközi adókulcsváltozás

A 2016-ban elfogadott bérmegállapodással összhangban 2019. július 1-jétől 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. A csökkentés várható volt, tekintettel arra, hogy a tavaly megvalósult reálbér-növekedés, melyhez a szociális hozzájárulási adó csökkentését kötötték, meghaladta a 6 százalékpontot. A módosítás nem tartalmaz átmeneti rendelkezést az év közben juttatott, szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmek kezelésére vonatkozóan, így az általános szabályok szerint a megváltozott adómértéket először a 2019. július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre kellett alkalmazni.

Brexithez kapcsolódó rendelkezések

A társadalombiztosításra vonatkozó korábban elfogadott módosításokkal összhangban (melyről itt írtunk bővebben) a Szocho tv.-be is átültetésre kerültek a Magyarországon dolgozó brit állampolgárokra vonatkozó átmeneti szabályok. Ennek megfelelően a brexitet megelőzően megkezdett, jelenleg is folyamatban lévő kiküldetések esetében a kiküldetés végéig, de legfeljebb 2020. december 31-ig az EU-ban érvényben lévő szabályok alkalmazandók, azaz a kiküldött személyek A1 igazolással mentesülhetnek a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.

Azok a brit állampolgárok, akik a brexitet követően kezdik meg magyarországi kiküldetésüket, harmadik országbeliként mentesülhetnek a magyarországi társadalombiztosítási kötelezettségek alól abban az esetben is, ha az elmúlt három évben már dolgoztak Magyarországon. Ez a megelőző kiküldetésekre vonatkozó átmeneti mentesítő szabály 2020. december 31-ig marad érvényben, amikorra a tervek szerint megszülethet az Egyesült Királyság és Magyarország közötti bilaterális szociális biztonsági egyezmény.

Egyéb változások

  • A nyári törvénymódosítás a 2019 előtt érvényben lévő szociális hozzájárulási adó szabályaival összhangban mentesíti a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyeket a szociális hozzájárulási adó alól. A szabály emiatt visszamenőleges hatállyal, 2019. január 1-jétől alkalmazandó.
  • A mezőgazdasági őstermelők számára jelentősebb módosítás az éves adómegállapítási időszak bevezetése a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség esetében a mezőgazdaságra jellemző szezonalitás miatt. Az adóelőleg-fizetésre kötelezett őstermelőknek negyedévente adóelőleget kell fizetniük, a befizetett adóelőlegekkel az éves személyijövedelemadó-bevallásukban kell elszámolniuk. Az adóelőleg megállapítására nem kötelezett őstermelőknek az éves személyijövedelemadó-bevallásukban kell számot adniuk az őket terhelő szociális hozzájárulási adóról. A szabályokat már a 2019-es adóév vonatkozásában is alkalmazni kell.
  • A szakképzési szabályok 2019. év végi átalakításának következtében módosulnak a tanulószerződések alapján történő kifizetésekre vonatkozó szabályok is. A törvénymódosítás ugyanis 2020. január 1-jétől szocho-mentességet biztosít a szakirányú oktatásban részt vevő tanuló számára a korábbi tanulószerződést felváltó szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokra. Ezek a juttatások korábban adókötelesek voltak.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Társadalombiztosítás

2020. július 1-jétől a jelenleg hatályos Tbj. törvény és annak végrehajtási rendelete összeolvadásával új járuléktörvény lép életbe, amely több lényeges módosítást, kiegészítést tartalmaz a korábban hatályban lévő szabályokhoz képest.

Járulékkötelezettségek összevonása

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos járulék kerül bevezetésre. A biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulék általános mértéke nem változik, 18,5% marad.

Ugyanakkor a 10%-os nyugdíjjárulék továbbra is külön nevesítésre kerül, mivel bizonyos speciális ellátások (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás stb.) után a jövőben is csak nyugdíjjárulékot kell majd fizetni.

Az egységes járulékkulcs következményei

A megbízási jogviszonyban dolgozók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerő-piaci járulék mértékével, 17%-ról 18,5%-ra nő. Ugyanakkor 2020. július 1-je után ezen személyek álláskeresési ellátásokra jogosultságot is szereznek.

Járulékfizetési alsó határ

Járulékalap minimum kerül bevezetésre a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek díjazása vonatkozásában is, azaz a társadalombiztosítási járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni (akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme ezt az összeghatárt nem éri el). Azon naptári napokat nem szükséges figyelembe venni a minimum járulékalap számításakor, amelyen a munkavállaló táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy valamilyen ok miatt szünetel a biztosítása (pl.: fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét időtartama). A rendelkezést nem kell továbbá alkalmazni bizonyos személyek foglalkoztatására vonatkozóan (pl.: nappali rendszerű képzésen részt vevő hallgatók, valamint gyermekgondozási díjban, ápolási díjban részesülő személyek).

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályokat a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alapjának meghatározásakor is alkalmazni kell, azonban a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától részmunkaidőben foglalkoztatott személyek esetén.

Enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok társas és egyéni vállalkozók esetében, azaz megszűnnek a különböző mértékű járulékalap korrekciók. Így a jövőben a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér/bérminimum után kell megfizetni. Azaz míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér/bérminimum 150%-a után kell megfizetni, 2020. július 1-jétől a minimum-járulékalap egyéni vagy társas vállalkozók esetében a minimálbérrel/bérminimummal fog megegyezi . Az érintett személyek után fizetendő szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség minimuma ugyanakkor nem változik, annak alapja továbbra is a minimálbér/bérminimum 112,5%-val megegyező összeg lesz.

Nyugdíjasokra vonatkozó szabályok

Általános járulékmentesség illeti meg a saját jogú nyugdíjasokat, függetlenül a foglalkoztatás formájától. A járulékmentesség tehát a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás keretében) munkát végzőkre is vonatkozik. Következésképpen a nyugdíjasoknak önálló vagy nem önálló tevékenységre tekintettel juttatott kifizetést általános jelleggel csak a 15% mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ezzel összhangban már nem csak a munkáltatók, hanem a saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztató kifizetők is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az e jogviszonyra tekintettel adott kifizetés után.

Új kedvező szabályként került rögzítésre, hogy a nyugellátás megállapítása során az adózásban általános öt éves elévülési időn túl is lehetőség lesz a nyugdíjjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés), vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére.

A családi járulékkedvezmény alapja

Növekszik a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthető lesz. A 2020. június 30-a előtt hatályos szabályok alapján 17% járulékkal szemben lehet érvényesíteni a családi járulékkedvezményt, tekintve hogy az a 1,5%-os munkaerő-piaci járulékkal szemben nem érvényesíthető.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 

A nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 500 forintról (napi 250 forint) 7 710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesznek kötelezettek, melynek mértéke – a nyáron elfogadott törvénymódosítással összhangban – havi 7.710 (napi 257) forint lesz.

Új eljárási szabályok kerültek rögzítésre, mely szerint az adóhatóság 8 napon belül értesíti a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezne. Amennyiben a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladja annak három havi összegét, akkor a magánszemély TAJ kártyája érvénytelenné válik és ezáltal a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen nem veheti igénybe. Amennyiben visszamenőlegesen rendezésre kerül a hátralék az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele előtt, az ellátás térítésmentesen igénybe vehető.

Amennyiben egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles személy (így különösen az EGT másik tagállamában biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján venne igénybe tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lesz az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

A 2019-ben hatályos szabályozással összhangban továbbra is lehetőség lesz megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra (ilyen a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás).

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötött megállapodás esetén a minimálbér alapján fizetendő nyugdíjjárulék kulcsa 24%-ról 22%-ra mérséklődik.

Egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás esetében egy megelőző állapotfelmérésre irányuló eljárás került beiktatásra, melynek értelmében e megállapodás megkötésére csak úgy van mód, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

2021. január 1-jei hatállyal az új szakképzési törvény újraszabályozza a szakképzési hozzájárulás szabályait, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény ezzel egy időben hatályát veszti.

Az új szabályozás a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – legyen szakképzési hozzájárulásra kötelezett.

  • A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségének mértékét csökkentheti a szakirányú oktatásban, illetve a duális képzésben való részvételéhez kapcsolódóan a törvényben meghatározott formában és mértékben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt meghaladó részét az állami adóhatóság számára kell megfizetni, illetve a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget meghaladó csökkentés összegét az állami adóhatóságtól visszaigényelni.
  • A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulás alapjával, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka.
  • A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év február huszonötödikéig maga állapítja meg és vallja be a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettségét, a figyelembe vehető csökkentő tétel összegét, valamint a nettó kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

Az új szabályozás lényegi változást nem hoz a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban.

ÁFA

Online adatszolgáltatás

Talán a legnagyobb horderejű változások egyike, hogy minden további átmenet nélkül 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjed majd minden olyan számlára, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsátanak ki. Megszűnik tehát az áfa összegére vonatkozó 100 000 forintos értékhatár, sőt adatot kell szolgáltatni az áthárított adót nem tartalmazó (például adómentes vagy belföldi fordított adózás alá eső ügyletekről kibocsátott) számlákról is. Az értékhatár teljes eltörlése azért meglepő, mivel ez rendkívül jelentős informatikai fejlesztést igényel nemcsak az adózók, de az adóhatóság oldalán is, ennek fényében pedig elég ambiciózusnak tűnik a 2020. július 1-jei bevezetés. A jogszabályváltozás célja egyébként nem pusztán az, hogy az adóhatóság már valóban minden az Áfa törvény hatálya alá tartozó tranzakcióról tudást szerezzen, hanem hogy a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan bevallási tervezeteket készítsen és ezzel is segítse a (főleg kisebb méretű) adózók munkáját.

2021. január 1-jétől aztán még tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák köre, ettől kezdve minden olyan számlát is jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak és nem csak azokat, amelyeket adóalanyok felé bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól adatot kell szolgáltatni például a magánszemélyek, nem adóalany szervezetek (pl. egyesületek) felé teljesített ügyletekről vagy a Közösségen belüli termékértékesítésről, harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról is. De adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek majd azok a számlák is, amelyeket EU-n kívül teljesülő vagy Magyarországon letelepedett adózó által másik tagállamban teljesített, fordított adózás alá eső ügyletekről bocsátanak ki, sőt azok a számlák is, amelyekre csak az önszámlázás miatt kell a magyar számlázási szabályokat alkalmazni (azaz például ha egy másik tagállamban letelepedett adóalany Magyarországon teljesülő, fordítottan adózó  szolgáltatásáról a magyar vevő bocsátja ki a számlát önszámlázás keretében). Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor nem vonatkozik azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye egy másik tagállamban van, és amelyek kapcsán felmerülő adófizetési kötelezettségét az adóalany a MOSS rendszer keretében teljesíti.

A nyomdai úton előállított számlák esetében a magánszemély vevők nevét, címét nem kell megadni az adatszolgáltatás során.

További változás, hogy az 500 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó nyomdai úton előállított (számlatömbös) számlákra vonatkozó adatszolgáltatás határideje öt napról négy napra csökken. Ha a teljesítés előtt előleget fizetnek, akkor a végszámlát illetően az előleggel csökkentett összegről kell adatot szolgáltatni.

Átmeneti rendelkezések is beiktatásra kerültek mind a 2020. július 1-jétől, mind a 2021. január 1-jétől bevezetni kívánt szabályok alkalmazását illetően.

Belföldi összesítő jelentés

2020. július 1-jétől változnak a belföldi összesítő jelentésre vonatkozó szabályok is: ez esetben is megszűnik a 100 000 forintos értékhatár, így minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell majd, amely alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. A módosító, érvénytelenítő számlákról is értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni.

Azt is rögzítik az új szabályok, hogy ha az adóalany előleget fizetett a teljesítést megelőzően, akkor a végszámlára vonatkozóan az előleggel csökkentett összeget kell majd jelenteni.

Az új szabályok azokra a számlákra még nem lesznek alkalmazandók, amelyek alapján az adóalany a 2020. júniust magában foglaló adómegállapítási időszakában gyakorol áfa levonási jogot (illetve azokra a módosító, érvénytelenítő számlákra sem, amelyek hatását ekkor veszi figyelembe).

Számla kötelező adattartalma

Összhangban az adatszolgáltatásra vonatkozó változásokkal, 2020. július 1-jétől az adó összegétől függetlenül kötelező lesz a vevő adószámát szerepeltetni a számlán, hiszen csak ezen a módon biztosítható, hogy az adóhatóság el tudja készíteni az adóbevallási tervezeteket.

Átmeneti szabály rögzíti, hogy az adólevonási jog az olyan, kevesebb, mint 100 000 forint áfát tartalmazó számlák alapján is gyakorolható lesz, amelyeken nem tüntették fel a vevő adószámát és teljesítési időpontjuk 2020. június 30. utánra esik, feltéve, ha a számla kibocsátása még 2020. július 1. előtt megtörténik.

Számlakibocsátás határideje

2020. július 1-jétől a számla kibocsátására vonatkozó 15 napos határidő 8 napra módosul. (A változás nem érinti a közösségen belüli termékértékesítésről, vagy a külföldön teljesülő fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, ezekre a határidő továbbra is a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja marad.) Valószínűsíthetően erre a szigorításra is a bevallási tervezetek elkészítésének időigénye miatt van szükség, ugyanakkor ez komoly adminisztratív kihívások elé állíthatja a vállalkozásokat, illetve sok esetben egyszerűen életszerűtlen elvárást jelent.

Számlaadási kötelezettség

Ugyancsak 2020. július 1-jétől egyes tárgyi adómentesség alá eső szolgáltatásnyújtásokról, termékértékesítésekről kötelező számlát adni (nem lesz már elegendő másfajta számviteli bizonylat). A számlaadási kötelezettség érinti a humán egészségügyi szolgáltatásokat, a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzők szolgáltatásait, az együttműködő közösség által a tagjai részére, a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatásokat, továbbá a beépített és beépítetlen ingatlanok értékesítését. Az egyéb oktatás körébe tartozó adómentes szolgáltatásokról (amelyeket egyébként egy még nem elfogadott törvényjavaslat szerint 2020. szeptember 1-jétől újradefiniálna az áfa törvény) is számlát kell majd kiállítani.

Vevői készlettel kapcsolatos változások

A vevői készlet alapvetően egy áfa-adminisztrációs egyszerűsítés, amelynek alkalmazása esetén nem kell a közösségen belüli sajátáru mozgatás szabályait alkalmazni, azaz az adózónak nem kell abban a tagállamban bejelentkeznie, ahova a terméke – anélkül, hogy azt értékesítette volna – elszállításra került.

2018-ban az Európai Unió Tanácsa módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be a vevői készletekre vonatkozóan, ez a módosítás került átültetésre a hazai jogrendbe.

A hazai áfa-szabályozás eddig is lehetővé tette a vevői készletre vonatkozó szabályok alkalmazását, azonban a módosító irányelvhez képest kevésbé részletezett módon.

A vevői készletre vonatkozó új rendelkezések – hatásukat tekintve – a jelenlegi szabályokkal teljesen azonos adminisztrációs egyszerűsítést tesznek majd lehetővé az e konstrukciót alkalmazó adóalanyok részére (vagyis az adózóknak nem kell majd abban a tagállamban bejelentkezniük, ahova a termék – vevői készlet céljára – elszállításra került).

A módosítás alapján a vevői készlet alkalmazásához több olyan feltételt is teljesíteni kell (pl. a vevői készletbe adott terméket 12 hónapon belül értékesíteni kell), amelyet a jelenlegi szabályozás nem követel meg.

A vevői készletre vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-től kell majd először alkalmazni. A 2020. január 1-je előtt vevői készletbe továbbított termékek elszámolására speciális átmeneti rendelkezések kerültek meghatározásra.

Behajthatatlan követelés, mint az áfa-alap utólagos csökkentésének egyik jogcíme

Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lesz – önellenőrzés keretében – az áfa-alap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.

Az Áfa törvényben meghatározott új definíció értelmében behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kell majd érteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesül:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Behajthatatlan követelés jogcímen ugyanakkor csak akkor csökkenthető majd utólagosan az áfa-alap, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére és együttesen teljesülnek az Áfa törvény által megkövetelt rendkívül szigorú feltételek.

Az új szabályozás azt is rendezi, amikor a behajthatatlan követelés miatt történt áfa-alap csökkentést követően a tartozás (vagy annak egy része) mégis megtérül: ilyenkor ismét korrigálni kell az adóalapot (önellenőrzés útján).

A módosítás 2020. január 1-től lép hatályba. Az átmeneti rendelkezés értelmében az áfa alapjának behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentése ugyanakkor visszamenőleges hatályú lesz és azokban az esetekben is alkalmazható lesz, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik. Ezzel kapcsolatban azonban még további szakmai viták és akár egy újabb EUB ítélet is várható, hiszen semmivel sem indokolható, hogy a visszamenőlegességet miért nem legalább az elévülési időn belül teremtették meg, illetve miért várt a jogalkotó további fél évet a hatálybaléptetéssel, ha a változás oka egyébként az irányelvvel való összeegyeztethetetlenség volt.

Egyéb oktatás adómentessége

A szakképzési, felnőttképzési rendszer átszervezésével összhangban az áfa törvényben is – több más oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó fogalom pontosítása mellett – új definícióban kerül meghatározásra az adómentes egyéb oktatásnak vagy képzésnek minősülő szolgáltatások köre. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe. A 2020. január 1-jét megelőzően szervezett, felnőttképzés keretébe tartozó képzések a jelenleg hatályos szabályok alapján mentesülnek továbbra is az adó alól.

Kijavítási kérelem

Az eddiginél többféle esetben lesz lehetősége az adóalanyoknak kijavítási kérelem útján pótolni vagy megváltoztatni az egyes adózási módokra vonatkozó választásukat (így a speciális státuszú beszerzői kör Közösségen belüli beszerzéseihez, a távolsági értékesítéshez, a távolról is nyújtható szolgáltatásokhoz, vagy az MNB, EKB árfolyam alkalmazásához kapcsolódó választásokat is módosítani lehet majd kijavítási kérelemmel). Kijavítási kérelem benyújtására továbbra is csak az elévülési időn belül, a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően lesz lehetőség, és azzal a feltétellel, hogy a módosítás nem érinti az adóalany által bevallott adóalap, fizetendő adó és levonható adó összegét.

A módosítás 2019. december 13-án lépett hatályba.

Egyéb rendelkezések

A láncértékesítés szabályainak az alkalmazása kapcsán rögzítésre került, hogy a közbenső szereplő akkor döntheti meg azon vélelmet, hogy a láncban vevői pozícióban jár el, ha közli azon tagállambeli adószámát a terméket a részére értékesítő féllel, amely tagállamból a terméket elfuvarozzák. A rendelkezés 2020. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy ezen új szabályt először akkor kell majd alkalmazni, amikor a sorban első értékesítő által teljesített termékértékesítés 2019. december 31-ét követi.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján az Áfa törvény a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérelmezhesse az őt terhelő előzetesen felszámított áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg (ilyen eset például, hogy az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a tévesen megfizetett adó összegének a partnertől történő visszatéríttetésére nincs lehetőség). E lehetőséggel 2020. január 1-től élhetnek majd először az adózók.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás a jövőben a korábbi 18% helyett az 5%-os adókulcs alá esik. Az 5%-os kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben kell majd először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az áfa-mentes közösségen belüli termékértékesítés feltétele lesz, hogy a terméket beszerző adóalany vagy áfa-fizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy adószámmal rendelkezzen a termék feladási helyétől eltérő tagállamban, és ezt az adószámot közölje az értékesítővel. A mentesség további feltétele, hogy az értékesítő az ügyletről összesítő nyilatkozatot nyújtson be. A rendelkezés 2020. január 1-től lép hatályba.

Csak akkor alkalmazható az adómentesség az olyan szolgáltatások nyújtása esetén, amelyek ellenértéke beépül az importált termék adóalapjába, ha az adott szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtják. Hasonló szigorítás került bevezetésre a speciális vámeljárások (átmeneti megőrzés, vámraktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal, külső vagy belső árutovábbítási eljárás) alatt álló/alá kerülő termékek értékesítéséhez, közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan is: az ilyen szolgáltatások is csak akkor lehetnek áfa mentesek, ha azokat közvetlenül a terméket értékesítő vagy beszerző személy részére nyújtják. Ezek a módosítások a folytatását jelentik a korábban hatályba lépett szigorító intézkedéseknek, amelyek alapján korlátozásra került az import/export ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások adómentessége.  E módosítások 2019. augusztus 23-tól érvényesek.

A szakképzési és felnőttképzési rendszer felépítésének megváltozása következtében módosul az egyéb oktatásnak minősülő szolgáltatások köre. Ehhez igazodva kerül meghatározásra a mentes egyéb oktatások és képzések köre 2020. január 1-jétől az Áfa tv-ben.

2020. január 1-jétől az egyéb oktatás vagy képzés körébe tartozik és így adómentes:

– a szakképzési törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

– a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy engedély birtokában szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

– a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint

– a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

A 2020. január 1-jét megelőzően szervezett, felnőttképzés keretébe tartozó képzések a jelenleg hatályos szabályok alapján mentesülnek továbbra is az adó alól.

KISADÓK

Kisvállalati adó (KIVA)

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke is 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jei hatállyal.

2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalék-bevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ide értve a kezelt vagyont is) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Ezzel összhangban az adóelőleg megállapításának szabályai is változnak.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében 2020. január 1-től megszüntetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó.

Az EVA tv. hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódóan számos egyéb törvény is módosításra került.

Áfa következmények

Az őszi adócsomag rendezi az EVA-s vállalkozók helyzetét, mely szerint az EVA-alanyok áfa-alannyá válnak, így 2020. január 15-ig nyilatkozniuk kell az áfa törvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról. Ha nem tesznek nyilatkozatot a megjelölt határidőig, akkor az áfa törvény általános szabályai vonatkoznak rájuk. (A módosítás 2019. december 13-án lépett hatályba).

Iparűzési adó következmények

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2020. január 1-jével történő megszűnéséhez kapcsolódóan módosul azon vállalkozások köre, amelyek az adó alapjának egyszerűsített meghatározását választhatják. 

Az átmeneti szabályozás értelmében azonban az EVA alanyainak a 2019-ben kezdődő adóévre még van lehetőségük a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására. Az ő esetükben tehát a helyi iparűzési adóalap a 2019-es adóévben is az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50%-a lehet. Erre az egyszerűsített adómegállapításra a 2019. december 31-én hatályos szabályok szerinti határidőig, azaz 2020. május 31-ig van lehetőségük. Az egyszerűsített adómegállapítás választásáról a 2019. évről szóló, 2020-ban benyújtandó bevallásban kell nyilatkozni.

Szocho következmények

Az őszi törvénymódosítás értelmében nem terheli adó az evás társaságok által a tagjaiknak juttatott osztalékjövedelmet. Az átmeneti rendelkezések értelmében a szabály már a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. A szocho-mentesség megteremtésével összhangba kerül az osztalékra vonatkozó szja és szocho-szabályozás, ugyanis az eva törvény 2019. december 31-én hatályos szövege alapján az osztalékot nem terheli szja.

Az eva megszűnésének következtében az egyéni vállalkozók által fizetendő adó alapjára vonatkozó szabályok jelentősen leegyszerűsödnek. 2020. január 1-jétől a szocho-alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja általános esetben már csak a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem lehet.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban 2019. július 1-jei hatállyal az EKHO mértéke is 17,5%-ra csökkent.

A nyugdíjasokra vonatkozó általános járulékmentesség alapján a nyugdíjas személyeket nem terhelné a 15%-os mértékű ekho-ból a társadalombiztosítási járuléknak megfelelő rész, tehát a jelenlegi 11,1% helyett összesen csak 9,5% lenne az ekho mértéke. Továbbá a kifizető által a saját jogú nyugdíjas után fizetendő 17,5%-os mértékű kifizetői ekho-t sem kellene megfizetni a nyugdíjasok után.

Az őszi adócsomag az EKHO törvényből is kivezeti a megszűnő EVA-t érintő szabályokat.

EGYÉB ADÓK

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg megszűnik, azzal, hogy az elfogadott módosítás szerint 0%-ra csökken a reklámadó mértéke mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

A 2019. nyarán elfogadott módosítás átmeneti szabályként előírja, hogy a 0%-os adómértéket az adóévi adóalap időarányos (2019. július 1-től az adóév végig eltelt napok száma és a teljes adóév naptári napjai száma szerint arányított) részére vagy – amennyiben az adózó úgy dönt – a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kell alkalmazni a 2019. július 1-jét magában foglaló adóévben.

Az előbbiek mellett a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni, mégpedig az adózóra irányadó két előlegfizetési időpont közül abban, amelyet az adózó választ. Ezzel együtt a módosítás kizárja az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, azzal, hogy az nem áll fenn a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban.

A módosítás a reklámadó 0%-ra történő változtatásával az egyéb kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését (pl. nyilatkozattétel; adófizetési, adóelőleg-fizetési és előleg-kiegészítési kötelezettség; bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazása; vélelmezett adó megállapítása) is felfüggeszti a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszak tekintetében.

A fenti módosítások 2019. július 24-én léptek hatályba. A törvénymódosítás a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok számára is lehetővé teszi ezen módosítások alkalmazását a hatálybalépéssel egyidejűleg (főszabály szerint ezen adózóknak az üzleti évük első napján hatályos szabályokat kellene alkalmazniuk).

Fontos kiemelni, hogy a fenti módosítások kapcsán a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti átmeneti időszakban a reklámköltések a társasági adóban automatikusan elszámolhatóak minden további adminisztratív feltétel teljesítése nélkül (pl. reklámadó alanya által kiállított nyilatkozat megléte).

Turisztikai hozzájárulás

A nyári módosítás értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. (Ezt az indokolja, hogy 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa mértéke is 5%-ra csökken.) A hozzájárulás számítására vonatkozó szabályok nem változnak, így a hozzájárulás alapja a szálláshely szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, a hozzájárulás mértéke pedig 4%.

Vám

A módosítás a vámeljárás során biztosítékként használt garanciavállaló nyilatkozat érvényességi idejével kapcsolatosan tartalmaz pontosítást: a módosítás értelmében az érvényességi idő a kötelezettségvállalás kezdeti és végső időpontja közötti időszakot jelöli. Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás Magyarország területére szól és tárgyi hatálya az árutovábbítási eljárásra nem terjed ki, akkor a garanciavállaló nyilatkozatnak a kezdő időpont mellett tartalmaznia kell a végső és a lejárati időpontot is.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény ezen módosítása 2020. január 1-től lép életbe.

Az Ákr. módosításaihoz igazodva az adatok vámigazgatás keretében történő kezelésére vonatkozó szabályok is módosulnak 2020. január 1-től.

A Vámkódex 158. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbra is lehetséges – különösen üzemszünet esetén van ennek jelentősége – a vám-árunyilatkozat papír alapú benyújtása, akár az egységes vámokmánytól eltérő formátumban is. Ehhez továbbra is a Vámhatóság előzetes engedélye szükséges, az engedély számát a nyilatkozaton rögzíteni kell.

A nyári törvénymódosítás értelmében lehetséges továbbá az árunyilatkozatot számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon (xml formátumban) rögzítve is benyújtani, az ily módon benyújtott adatoknak azonban joghatásuk a módosítás értelmében nem lesz. A nyilatkozatokat tehát ebben az esetben is be kell nyújtani papír alapon is.  Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény ezen módosítása 2019. július 24-án lépett hatályba.

ILLETÉK

Alapítvány

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta azt, hogy az magyar illetékszabályozás kizárólag a Magyarországon bejegyzett, tartósan közérdekű célra alapított alapítványokat minősíti alapítványnak. A további jogviták elkerülése érdekében szükségessé vált tehát az alapítvány fogalmának átalakítása.

A törvény újragondolt definíciója szerint az illetékek szempontjából alapítványnak minősül a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítvány, amely a Civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény) szerint közhasznú jogállással bír, valamint bármely EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, amely igazolni tudja, hogy teljesíti a Civil törvény közhasznúságra vonatkozó feltételeit (kivéve természetesen a magyarországi nyilvántartásba vételt).

Mivel a módosított meghatározás már nem tartalmazza a tartós működésre vonatkozó feltételt, az újonnan alapuló Magyarországon bejegyzett szervezeteknek illetékmentesség biztosításához igazolniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig közhasznú jogállást szereztek. A külföldi alapítványoknak pedig vállalniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig eleget tesznek a közhasznú jogállás feltételeinek. Amennyiben e feltételeket az adott alapítványok nem teljesítik, az illetékfizetési kötelezettségük utólagosan, késedelmi pótlékkal növelten áll be az elfogadott törvénymódosítás szerint.

A definíció módosításával tehát az alapítványokra vonatkozó illetékmentesség kiterjesztésre kerül a külföldi alapítványokra is, amennyiben azok megfelelnek a Civil törvény megadott feltételeinek. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lesz alkalmazandó. Az illetékmentesség további feltétele lesz azonban az is, hogy az adott külföldi alapítványnak az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

Az elfogadott módosítás szerinti rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

Vagyonkezelő alapítvány

Egy új fogalom kerül be az Illetéktörvénybe a 2019. év végén elfogadott módosítások alapján. A vagyonkezelő alapítvány 2019 márciusában jelent meg a magyar jogrendszerben, mint új jogintézmény, ennek kapcsán szükséges volt tehát az illetéktörvényt is módosítani.

Vagyonkezelő alapítványnak minősül illeték szempontból a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény (2019. évi XIII. törvény) szerinti vagyonkezelői alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartott alapítvány, amennyiben igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény vagyonkezelő alapítvány alapítására és működésére vonatkozó feltételeit.

Annak köszönhetően, hogy a törvényben foglalt vagyonkezelő alapítvány fogalma jelentős mértékű hasonlóságot mutat a bizalmi vagyonkezeléssel mind felépítését, mind rendeltetését tekintve, az elfogadott módosítás kiegészíti az Illetéktörvény szabályozását azzal, hogy azonos illetékjogi megítélés alá helyezi a vagyonkezelő alapítványt és a bizalmi vagyonkezelést.

A változások 2020. január 1-jétől lépnek hatályba.

Belterületbe vont ingatlan és belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság

Új elemként a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya lett a belterületbe vont ingatlan, vagy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása.

Az új szabályozás célja az, hogy visszaszorítsa az olyan spekulációs ügyleteket, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával törekednek magas haszon realizálására. Amennyiben belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétei kerülnek átruházásra, az illeték-fizetési kötelezettség ugyanúgy beáll, mint az ingatlanértékesítés esetében.

Az Illetéktörvény előírásai értelmében a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté (ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg). Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság pedig az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.

Az illetékfizetési-kötelezettség az átruházónál keletkezik. Az illeték alapja az értékesíteni kívánt ingatlan megszerzéskori forgalmi értéke és az átruházáskori forgalmi értéke közötti különbözetként kerül meghatározásra, tehát gyakorlatilag az ügyleten realizált haszon után kell megfizetni az illetéket. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés visszterhes átruházása esetén az illeték alapját a forgalmi érték-különbözetből az átruházott vagyoni betét mértékével arányosan kell megállapítani. Az illeték mértéke az illeték alapjának 90%-a.

A rendelkezést a 2020. február 1-je után belterületbe vont ingatlanok esetében kell alkalmazni.

ADÓZÁS RENDJE

EKAER szabályokban bekövetkező változások

A korábbi szabályozástól eltérően a módosítás értelmében 2020-tól a hibásan vagy hiányosan felvitt adatokat tartalmazó EKAER bejelentés egyszeri módosítására lesz lehetősége az adózóknak. A korrekciót az EKAER bejelentés lezárását követő 3 munkanapon belül, a bejelentésekre rendszeresített felületen lehet majd megtenni. A bejelentés módosítása pótlékkötelezettséget von maga után, melynek összege módosított adatonként ötezer forint lesz.

Az EKAER bejelentés elmulasztásáért vagy hibás megtett bejelentésért kiszabható mulasztási bírság szabályai a módosítás értelmében –már a törvény kihirdetését követő 31. naptól – úgy módosulnak, hogy mulasztási bírság kiszabásának nem lesz helye a jövőben, ha az adózó igazolni tudja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel, az EKAER szám lezárását követő módosítását érintő szabályozást 2020. március 1-től kell majd először alkalmazni.

Hosszabb iratmegőrzési kötelezettség az egyezmények hatálya alá eső jövedelmek esetén

A módosítás az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget ír elő a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében. E rendelkezések már a törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépnének.

Elévülés nemzetközi vitarendezési eljárásnál

2019. július 24-e óta a nemzetközi vitarendezési eljárás iránti kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülés idején túl is benyújtható, amennyiben az eljárás a 2018. január 1-jét követő adómegállapítási időszakot érinti. Az ezt megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő eljárás megindításának feltétele azonban, hogy a kérelem az elévülési időn belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

A módosítás szerint az eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket, valamint az eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot akkor is végre kell hajtani, ha a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában az elévülési idő már eltelt.

Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről

Jelenleg, ha az adóhatóság vélelmezi az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését, akkor az érintett tudomására hozza a jogszabálysértést. 2020. január 1-től az adóhatóság csak akkor fogja közölni az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését az érintettel, ha azt jogerősen (véglegesen) megállapította.

Ugyanezen időponttól kezdődően az adóhatóság azon foglalkoztatottat is tájékoztatni fogja, akinek a foglalkoztatója az adótörvényben foglalt rendelkezéseket megkerülte és e tényt az adóhatóság jogerősen (véglegesen) megállapította. E tényt az adóhatóság akkor is a foglalkoztatott tudomására fogja hozni, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában.

Számvitel

Tőkeemelés számviteli elszámolásnak időpontja

A Cégtörvény 2019. október 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi, hogy a cég a változásbejegyzési kérelmében egyes cégadat változásának időpontját maga határozza meg. Ilyennek minősül a tőkeemelés időpontja is.

A törvénymódosítás ennek megfelelően kiegészíti a Számviteli törvényt azzal, hogy amennyiben a tőkeemelés időpontja a változásbejegyzési kérelemben foglaltaknak megfelelően eltér annak bejegyzésének időpontjától, akkor a vállalkozónál az alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon vagy egyéb társasági részesedés felemelését a változás (cég által választott) időpontjával szükséges a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól (2019. december 13.) alkalmazandó.

Vagyonméreg-tervezetek és vagyonleltár terveztek könyvvizsgálati kötelezettsége

Az Átalakulási törvény 2019. október 1-jétől hatályos módosítása értelmében nem kötelező az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek vonatkozásában a könyvvizsgálat akkor, ha a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló könyvvizsgálatára sem kötelezettek az átalakulásban résztvevő társaságok. Amennyiben azonban az egyesüléssel érintett társaságok egyike a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett, akkor az összes vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

A törvénymódosítás átvezeti az Átalakulási törvény módosítását a Számviteli törvényen is, azaz az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek vonatkozásában a könyvvizsgálat csak akkor kötelező, amennyiben azt az Átalakulási törvény előírja.

A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt továbbra is könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni minden esetben.

A változás a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól (2019. december 13.) alkalmazandó.

Pótbefizetésről történő lemondás számviteli kezelése

A törvénymódosítás hiánypótló előírást tartalmaz a vállalkozás tulajdonosai által teljesített, a veszteség ellentételezéséhez fel nem használt pótbefizetés későbbi végleges elengedésének számviteli kezelésére vonatkozóan. A Számviteli törvény új előírása alapján az elengedett pótbefizetést a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, az elengedéssel egy időben.

A módosítást elsőként a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban alkalmazása a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.

Egyösszegű értékcsökkenési leírás

A törvénymódosítás 200.000 forintra növeli a tárgyi eszközök, egyes nem anyagi javak beszerzése, előállítása esetén alkalmazható egyösszegű értékcsökkenés értékhatárát. A módosítást a törvényalkotók az adminisztráció csökkentésével, illetve a valorizáció igényével indokolják.

A módosítást elsőként a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Több üzleti évet érintő projektek számviteli elszámolása

A módosítás kezeli a több üzleti évben teljesített szerződésekhez kapcsolódó bevételek elszámolásának problémáját. A számviteli eredményt ugyanis torzíthatja például egy több évig készülő tárgyi eszköz egy összegben, a munka végeztével történő kiszámlázása, hiszen költségek az adott munkával kapcsolatban folyamatosan, minden üzleti évben felmerülnek.

A fentiekből kifolyólag a módosítás az IFRS, illetve egyéb nemzetközi számviteli rendszerek szabályaihoz igazítja a több üzleti éven átnyúló projektek elszámolásának szabályait, lehetővé téve a bevételek felmerült költségekhez igazított elszámolását időbeli elhatárolások alkalmazásával.  Ehhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a szerződés elszámolási egysége fogalmát, illetve a teljesítési és készültségi fokot.

A módosításokat már a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra, illetve a 2020. január 1-jét megelőzően kötött szerződésekre is lehet alkalmazni, azonban ebben az esetben az egymáshoz kapcsolódó törvénymódosítások mindegyikét alkalmazni kell.