2016.05.12.

Az alábbiakban a helyi adók, gépjárműadó, cégautó, reklámadó, népegészségügyi termékadó, illetékek, pénzügyi tranzakciós illeték, és a különadó tervezett változásait gyűjtöttük össze.

HELYI ADÓK 

Helyi iparűzési adó

A jogdíjból származó árbevétel iparűzési adómentessége 

• Fontos változás lenne, hogy a társasági adót érintő módosításokhoz kapcsolódóan a helyi adókról szóló törvény önálló jogdíj fogalmat tartalmazna már 2016. július 1-jétől alkalmazandóan. A módosítás alapján jogdíjnak minősülne minden olyan bevétel (azaz nem eredmény, mint a javaslat társasági adót érintő módosításaiban), amely szabadalom, használatiminta-oltalom, növényfajta oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, és szerzői jogvédelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, és ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből, valamint e jogok kizárólagos értékesítéséből származna. A javaslat alapján tehát a társasági adó szabályainak tervezett módosításával összhangban jelentősen szűkülne a jogdíjként figyelembe vehető és iparűzésiadó-mentességet élvező bevételek köre.
• Átmeneti rendelkezés biztosítaná, hogy az adózók a 2016. június 30-án hatályos jogdíj fogalomnak megfelelő bevétellel csökkentsék a nettó árbevételüket a helyi iparűzési adóalapjuk megállapítása során, feltéve, hogy a jogdíj-bevétellel összefüggésben a társasági adóalapjukat is csökkentették (ideértve azt az esetet is, ha a társasági adóalap csökkentésére kizárólag nulla vagy negatív adózás előtti eredmény miatt nincs lehetőség). Az átmeneti szabály alkalmazására az iparűzési adó tekintetében is 5 évig, azaz legutoljára 2021. június 30-ig lezáruló adóévben lenne lehetőség.

 Kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó iparűzési adóalap-kedvezmény 

• 2017. január 1-jétől a helyi iparűzési adó alapját ugyanazokkal a K+F közvetlen költségekkel lehetne csökkenteni, mint amelyek társasági adóalap-csökkentő tételként is figyelembe vehetők. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis elviekben olyan tételekkel is csökkenthető az iparűzési adó alapja, amelyekkel egyébként a társasági adó alapja nem csökkenthető (pl. belföldi adóalanytól vásárolt K+F költsége).

 Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó iparűzési adóalap-mentesség 

• A foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó iparűzési adóalap-mentességgel 2017. január 1-jétől nem csak azok az adóalanyok élhetnének, akik iparűzési adóalapjukat az általános szabályok szerint állapítják meg, hanem minden állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző adóalany számára (ideértve például az adóalapot egyszerűsített módon megállapító adóalanyokat is) elérhető lenne ez a kedvezmény.
• Az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló létszámot a 2015. január 1-jén érvényes KSH munkaügy-statisztikai kiadványa alapján kellene meghatározni szemben a jelenlegi szabállyal, amely a 2009. január 1-jén érvényes KSH kiadványra hivatkozik.

 Az iparűzési adó bevallása 

• Pontosításra kerülne a helyi adókról szóló törvény 2017. január 1-jétől hatályos, az iparűzési adóbevallás állami adóhatósághoz történő elektronikus benyújtását lehetővé tevő rendelkezése azzal, hogy az önellenőrzés vagy adózói javítás esetére is a bevallásra irányadó szabályok válnának alkalmazhatóvá.
• A papíralapú továbbítást lehetővé tevő, már elfogadott szabályokkal ellentétben, a Javaslat szerint az adózók által benyújtott iparűzésiadó-bevallásokat a tartalmi vizsgálatot egyáltalán nem végző állami adóhatóság kizárólag elektronikus úton továbbíthatná az önkormányzat részére.

 KATA alanyok bejelentési kötelezettsége 

• 2017. január 1-jétől a KATA alanyoknak, amennyiben a továbbiakban nem a tételes iparűzési adóalap (2,5 millió Ft) után kívánnak iparűzési adókötelezettségüket teljesíteni, az adott adóév február 15-ig kellene e döntésüket bejelenteniük az önkormányzati adóhatósághoz. A jelenlegi szabályok az adott adóéven belül nem tartalmaznak konkrét határidőt e bejelentésre vonatkozóan.

 Egyéb helyi adókat módosító rendelkezések 

• A javaslat korlátozná az önkormányzatok adómegállapítási jogát oly módon, hogy a jelenleg vagyon típusú adók, kommunális jellegű adók, illetve helyi iparűzési adó bevezetését lehetővé tévő jogát a törvényben megnevezetett adónemek körére szűkítené le.
• Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jog valamely adómentességben részesülő, tipikusan nonprofit szervezet javára történő alapítása révén történő visszaélések megszüntetése céljából 2017. január 1-jétől szigorodnának az e szervezetek részére biztosított telekadó- és építményadó-mentesség feltételei. A mentesség kizárólag azon épület (rész) és/vagy telek után járna, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége végzésére használ.
• Tekintettel arra, a mezőgazdasági művelés alá csak formálisan bevont belterületen fekvő, legfeljebb 1 hektáros területekre egyre gyakrabban igénybe vett telekadó-mentesség szigorúbb szabályozása értelmében 2017. január 1-jétől külön definiálásra kerülne a mentességben részesülő mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalma. A mentesség alkalmazásához számos – például művelési ágra, helyszíni szemléhez kötött hatósági igazolásra, a szomszédos telek közműellátottságára vonatkozó – feltételnek kellene az adóalanyoknak, illetve magának teleknek megfelelniük.

GÉPJÁRMŰADÓ 

• A gépjárműadó szabályainak tervezett módosítása adminisztratív jellegű pontosításokat tartalmazna, valamint a mozgáskorlátozott személyeket érintő adómentesség körét bővítené, illetőleg pontosítaná.

CÉGAUTÓADÓ 

• A jelenleg hatályos szabályozás szerint tartós bérletbe adott autók esetén a cégautóadó alanya nem a gépjármű tulajdonosa, hanem a tartós bérletbe vevő. Adómentességet élvez ugyanakkor az olyan magánszemély részére tartós bérletbe adott gépjármű, amely után a tartós bérletbe vevő magánszemély csak értékcsökkenést számol el, és más költséget nem érvényesít.
• A tapasztalatok szerint ez a szabályozás a gyakorlatban számos visszaélésre adott lehetőséget, ezért a cégautó adó szabályainak tervezett módosítása szerint a 2017. január 1-jétől tartós bérletbe adott személygépkocsik esetén nem a tartós bérletbe vevő lenne az cégautóadó alanya, hanem a személygépkocsi tulajdonosa. A javaslat ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezné a tartós bérletre vonatkozó egyéb rendelkezéseket is a cégautóadó vonatkozásában.

REKLÁMADÓ

Mulasztási bírság 

• A javaslat értelmében azon reklám-közzétevő adóalanynak, akit nem vettek még nyilvántartásba adózóként Magyarországon, a reklámadó-köteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kellene jelentkeznie az adóhatósághoz. Ha az adóalany ezt a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesítené, akkor az adóhatóság első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szabna ki. További mulasztás esetén a mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosával egyezne meg. Ugyanakkor, ha az adóalany az első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesítené, akkor az adóhatóság a mulasztási bírságot korlátlanul enyhíthetné. Az exponenciálisan növekvő bírsággal a jogalkotó a Magyarországon hirdetési tevékenységet végző globális cégeket (pl. Google, Facebook) célozná meg.
• Abban az esetben, ha a reklámot közzétevő nem tenne eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének (és nem szerepel a reklám-közzétevők adóhatósági nyilvántartásában), akkor az adóhatóság 8 napos határidővel felhívná a nyilatkozat pótlására (az adóalanynak ezt a nyilatkozatot már az adóhatóság számára kellene megküldenie). A nyilatkozat pótlásának elmulasztása esetén az adóhatóság 500 ezer forint mulasztási bírságot szabna ki a reklám-közzétevő adóalany terhére. Ha az adóalany ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztaná kiállítani a nyilatkozatot, akkor ez alkalommal a mulasztási bírság mértéke 10 millió forint lenne. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén a mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosával egyezne meg.
• A javaslat 1 milliárd forintban maximálná az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét.
• A mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba.

 Vélelmezett adómegállapítás 

• A javaslat 2017. január 1-jei hatállyal bevezetné a vélelmezett adómegállapítás jogintézményét. Ez alapján abban az estben, ha a reklám-közzétevő adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítené, akkor az adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapítana meg.
• Az adóalanynak 30 napja lenne arra, hogy a vélelmezett adómegállapítással szemben ellenbizonyítással éljen. Ha az adóalany a 30 napos határidőt elmulasztaná, akkor a vélelmezett adót tartalmazó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válna, és ellene bírósági felülvizsgálatnak sem lenne helye.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ 

• A módosító javaslat pontosítaná az adalékanyag és a gyógynövénydefinícióját, valamint a korábbi jogalkalmazási nehézségek miatt új definícióként meghatározná a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital fogalmát.
• A javaslat szerint nemcsak az ingyenes, hanem a magánszemélyenként legfeljebb 500 forint térítés ellenében igénybe vehető egészségmegőrző programok költségei is levonhatóvá válnának az adóból, az egyébként fizetendő adó 10%-áig.
• Az adóelkerülés megakadályozását célozza az a módosító javaslat, amely szerint nemcsak a cukrozott, hanem az édesítőszerrel édesített alkoholos italok is alkoholos frissítőnek minősülnének, és így adókötelesek lennének.
• A javaslat az alkoholos frissítőkhöz hasonlóan az ízesített sörök termékkörét is kiterjesztené a részben vagy egészben édesítőszerrel édesített termékekre.
• A javaslat szerint a módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba.

ILLETÉKEK 

• A hatályos szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betétszerzés után kizárólag akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, továbbá az említettek önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a fentiekkel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A jelenlegi szabályozás az összeszámításnál a kapcsolt vállalkozói viszonyt leszűkíti a gazdálkodó szervezetekre. A javaslat viszont 2017. január 1-jétől a kapcsolt viszonyt kiterjesztené valamennyi személyre.
• Pontosításra kerülne az a szabály, hogy a közvetett lakáscseréhez kapcsolódó illetékkedvezmény alkalmazása során egy éven belül kell a másik lakást értékesíteni, az értékesítés tényét pedig a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig kell igazolni az állami adóhatóság felé.
• Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedésének intézménye az év elejével megszűnt, az ehhez kapcsolódó speciális illetékmértéket törli a javaslat.
• Az Art. 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseivel összhangban a javaslat egyértelművé teszi, hogy az adó, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is illetékmentesek.
• Az Illetéktörvény több rendelkezése (pl. illetékmentességi szabályok) hivatkozik a használatbavételi engedélyre. A javaslat szerintmeghatározásra kerülne a használatbavételi engedély fogalma, ennek minősül majd az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti használatbavételi engedély mellett az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány is, összhangban a vonatkozó építésügyi szabályok változásával.
• A javaslat szerint a közigazgatási hatósági, illetve a bírósági eljárás kezdeményezője nem csak az elektronikus úton kezdeményezett, hanem a papír alapon előterjesztett kérelme/keresete után is választhatja az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő illetékfizetést.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK 

• A javaslat szerint 2017. január 1-jétől kiterjesztenék a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek körét a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre. Ezen intézmények esetén a készpénzben történő kölcsöntörlesztés képezné a pénzügyi tranzakciós illeték alapját.
• Továbbá, a tervek szerint pontosításra kerül, hogy ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla esetén a magánszemély és saját egyéni vállalkozása közötti számlaforgalom sem képezi alapját a pénzügyi tranzakciós illetéknek.

KÜLÖNADÓ

• A lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai kedvezmények bevezetése miatt a hitelintézetek járadéka 2017. január 1-jével megszűnne (a hitelintézeteket jelenleg az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállományuk alapján, az adóévi kamat és kamatjellegű bevétel után 5%-os járadékkötelezettség terheli).
• A módosító javaslat alapján a pénzügyi szervezetek különadójának mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után a jelenlegi 0,24%-ról 2017-ben és 2018-ban 0,21%-ra csökkenne.
• Az adómérték módosulása mellett a hitelintézetek különadó alapjánakmeghatározása is változna a tervezet szerint. A javaslat elfogadása esetén 2017. január 1-jétől a hitelintézeteknek már nem a 2009. évi, hanem az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján kellene meghatározni az adóalapot (az egyéb pénzügyi szervezetek különadó alapjának meghatározása változatlan maradna).
• További fontos módosítás lenne, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának személyi hatálya a jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezetek esetében egységesítésre kerülne. A módosítás elfogadása esetén ugyanis a 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött összes pénzügyi szervezetet (azaz a hitelintézeteket és az egyéb pénzügyi szervezeteket) különadó kötelezettség terhelné (a jelenleg hatályos szabályok alapján a 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet és a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet tartozik a különadó hatálya alá). A javaslat értelmében ezt a módosítást már a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazni kellene.