2010. január 1-jén több olyan, külföldről igénybe vett és külföldre teljesített szolgáltatással kapcsolatos adóváltozás lépett hatályba, melyekkel kapcsolatban komoly adminisztratív teendők merülhetnek fel. Ezek közül kiemeljük a forrásadóval érintett jövedelmekkel, ellenőrzött külföldi társaságnak történő kifizetésekkel, és a külföldre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárási kérdéseket.
Forrásadóval érintett jövedelmek – illetőségigazolás beszerzése
A Tao tv. 2010. január 1-jétől hatályos módosítása alapján a külföldi társaságnak és külföldi magánszemélynek kifizetett kamatból, jogdíjból és bizonyos szolgáltatási díjakból (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az ügynöki tevékenység díja) 30% forrásadót kell levonnia a kifizetőnek. Megjegyezzük, hogy amennyiben a jövedelmet szerző külföldi illetősége szerinti állammal Magyarországnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, nem kell a forrásadó-szabályokat alkalmazni, azonban ehhez az illetőséget mindenképpen igazolni kell.
Az illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolás hiteles magyar fordításáról készült másolat szolgál. Az illetőségigazolást adóévenként kell megkérni, akkor is, ha a külföldi magánszemély vagy társaság illetősége nem változott. Az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját megelőzően köteles a külföldi a kifizetőnek átadni, de átmenetileg a kifizető elfogadhatja a külföldi nyilatkozatát is. Azonban, ha a külföldi az adóbevallás benyújtásáig nem adja át az illetőségigazolást, a kifizetőnek be kell vallania és meg kell fizetnie az adót.
Fontos tehát észben tartani, hogy bármennyire is kézenfekvőnek tűnik néhány szállítóval kapcsolatban az illetőség kérdése, annak megfelelő igazolása hiányában nem kerülhető el a 30%-os forrásadó-kötelezettség, amelynek elmulasztása akár bírsághoz és késedelmi pótlék megfizetéséhez is vezethet. (Természetesen a befizetett adó az illetőség utólagos igazolásával visszaigényelhető.)
Ellenőrzött külföldi társaságnak történő minősítés – külföldi partnerek nyilatkoztatása
A forrásadó kötelezettség mellett 2010. január 1-jétől az ellenőrzött külföldi társaság megváltozott definíciójára is érdemes több figyelmet fordítani. A Tao tv. alapján az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merül fel, nem vonható le a társasági adóalapból, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, ráfordítás a vállalkozási tevékenységét szolgálja. Mivel az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték vállalkozási tevékenység érdekében történő felmerülésével kapcsolatban a bizonyítási teher megfordul, így az adóhatóság egyszerűen megkérdőjelezheti az ilyen ráfordítások adóalapból történő levonását. A fentiek miatt érdemes a külföldre történő kifizetéseknél megvizsgálni (adott esetben nyilatkozat kitöltetésével), hogy a külföldi partner ellenőrzött külföldi társaságnak minősíthető-e, és ha igen, hogyan lehet alátámasztani azt, hogy az igénybe vett szolgáltatás, vagy vásárolt termék a vállalkozás tevékenységét szolgálja.
Külföldre nyújtott szolgáltatások – 0%-os áfa-kulcs alkalmazhatóságának bizonyítása
2010. január 1-jétől uniós szinten (így Magyarországon is) megváltoztak a szolgáltatások teljesítési helyével kapcsolatos áfa szabályok. Általános szabály szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó székhelyéről átkerült a szolgáltatás igénybevevőjének székhelyére, pontosabban arra a helyre, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett. (Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében továbbra is a szolgáltatás nyújtójának gazdasági célú letelepedése határozza meg a teljesítés helyét.) Tehát általános esetben egy külföldi adóalanynak történő szolgáltatást áfa nélkül lehet számlázni, míg nem adóalanynak (pl. külföldi magánszemélynek) történő szolgáltatásnyújtáson áfá-t kell felszámítani.
Mindenképpen fontos azonban odafigyelni a 0%-os áfa-kulcs alkalmazhatóságának dokumentálására. Egyrészt bizonyítani kell, hogy a szolgáltatásnyújtás adóalany részére történt. Másrészt – a gazdasági célú letelepedés definíciója miatt – szükséges megvizsgálni, hogy a vevő nem rendelkezik-e esetleg magyar telephellyel (pl. kereskedelmi képviselet is telephelynek minősül ilyen szempontból), amely közvetlenül érintett lehet az ügyletben, hiszen ez esetben mégis áfá-t kell felszámítani. Hangsúlyozzuk, hogy nem alkalmazható a 0%-os áfa-kulcs, ha a szolgáltatást az adóalany vevő saját vagy alkalmazottai magánhasználatára veszi igénybe. Az ügylettel legközvetlenebbül érintett telephellyel és a magánhasználat kizárásával kapcsolatban célszerű nyilatkozatot kérni a vevőtől.