ADÓZÁS RENDJE
Az adózás rendjéről szóló törvényt számos ponton, kisebb-nagyobb mértékben módosítaná a Kormány által beterjesztett törvényjavaslat. A módosítások közül két területet érdemes kiemelni: jelentősen változnának a feltételes adómegállapítás szabályai, az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében pedig egész intézkedéscsomagot tartalmaz a javaslat.
Feltételes adómegállapítási eljárást érintő módosítások
A javaslat a feltételes adómegállapításról hozott határozatok tekintetében érvényességi időt vezetne be, amelynek értelmében a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tartana. A javaslat lehetőséget biztosítana ugyanakkor az adózó részére, hogy az öt év leteltét követően a feltételes adómegállapítási határozat kötőerejének egyszeri, két évvel történő meghosszabbítását kérelmezze.
Az öt éves érvényességi időt nem csupán a 2015. január 1-jén vagy azt követően kiadott határozatokra, hanem az ezt megelőzően kiadmányozott határozatokra is alkalmazni kellene azzal, hogy az öt éves érvényességi időt ezen határozatok esetében 2015. január 1-jétől kellene számítani.
A javaslat egyértelművé tenné, hogy a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát nem csupán az adómegállapítást érintő tényállás- vagy jogszabályváltozás, hanem nemzetközi jogi kötelezettség-változás bekövetkezése is megszüntetheti. Megszűnne továbbá az a 2013-ban bevezetett lehetőség, amely alapján jelenleg az adózó kérelmére a feltételes adómegállapítási határozat a kiadmányozáskor már kihirdetett, azonban hatályba nem lépett nemzetközi szerződés alapján is kiadható.
További korlátozás, hogy a folyamatos teljesítésű ügyletek esetében a jövőben csak az általános forgalmi adónem tekintetében lenne kérhető feltételes adómegállapítás.
A módosítás rendelkezik arról is, hogy az adózó a jövőben kérhetné az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó, az adózó által kidolgozott saját módszer megfelelőségének megállapítását.
A tartós feltételes adómegállapítást érintő változás, hogy az adózót választási lehetőség illetné meg az adómegállapítás érvényességi idejét illetően: a határozat érvényessége az adózó választása szerint a kérelem benyújtásának adóévére és az azt követő két adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre terjedhetne ki.
Módosulnának az eljárási határidők is. A jövőben a feltételes adómegállapítási eljárásban a határozat meghozatalára 75 nap helyett 90 nap (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 90 nap, amely egyszer 60 nappal meghosszabbítható), sürgősségi eljárásban pedig 45 nap helyett 60 nap (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap, amely egyszer 30 nappal meghosszabbítható) állna a minisztérium rendelkezésére.
A kérelem benyújtása előtti személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra nőne.
Az áfacsalások visszaszorítása érdekében tervezett módosítások
A módosítás értelmében jövőre útdíjköteles gépjárművel az Európai Unióból Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unió területére, illetve belföldön nem végfelhasználó részére közúti fuvarozással járó termék behozatalt, illetve termékértékesítést csak olyan adózó folytathatna, aki az adott fuvarozás tekintetében rendelkezik érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal. Az EKAER számot az adóhatóság adná ki az adózó részére, aki köteles lenne az adott termékmozgatáshoz kapcsolódó részletes adatokat (többek között feladó, címzett neve és címe, felrakodás és átvétel címe, termékek megnevezése, súlya, a fuvarozás célja) az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a nem útdíjköteles gépjárművel végzett kockázatos termékek szállítására is kiterjedne.
A bejelentési kötelezettség megsértése esetén a termék igazolatlan eredetűnek minősülne, és az adóhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40%-áig terjedő (felső határ nélküli) mulasztási bírságot szabhatna ki.
A javaslat alapján emellett kereskedelmi mennyiségű terméket csak a termék eredetét igazoló dokumentummal (különösen fuvarlevél vagy számla birtokában) lehetne fuvarozni. Az adóhatóság kötelezhetné az árufuvarozást végző személyt a fuvarozáshoz kapcsolódó adatok megadására, a nyilatkozattétel elmaradása vagy más gyanús körülmény esetén pedig hatósági zárat is alkalmazhatna.
Szintén az adócsalási láncolatok ellen irányuló módosítás, hogy az adóhatóság a több adózót érintően feltárt, az adótörvények megkerülésének vélelmezésére okot adó tény, körülmény észlelése esetén azt a jövőben minden érintett adózó tudomására hozhatná – annak ellenére, hogy főszabály szerint az adóhatóság az adózóra vonatkozó információt más adózó részére nem adhat ki. A javaslat célja vélhetően az, hogy az adóhatósági értesítést követően a láncolat egyetlen résztvevője se hivatkozhasson alappal arra, hogy nem tudott arról, hogy a láncolat adócsalásra irányul.
A belföldi összesítő jelentés tekintetében eddig alkalmazott 2 millió forintos értékhatár 1 millió forintra csökkenne a javaslat alapján. Az értékhatárt el nem érő ügyleteket az adózó – ilyen irányú választása esetén – feltüntethetné a belföldi összesítő jelentésben.
A jogelőd nélkül alakult adózó havi általános forgalmi adó bevallásra lenne kötelezett a bejelentkezés évében és az azt követő adóévben. A javaslat célja a fiktív cégek mielőbbi kiszűrésének lehetővé tétele.
Nem lenne jogosult éves áfa-bevallás benyújtására az az adózó, amely éves szinten 50 millió forintot meghaladó összegben teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást.
A jövő évtől a negyedéves áfa-bevallónak a Közösségi összesítő nyilatkozat tekintetében negyedévesről havi benyújtásra kellene áttérni abban az esetben is, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés negyedévre vonatkozó ellenértéke haladja meg az 50 ezer eurónak megfelelő forintösszeget (a hatályos szabály szerint csak a Közösségen belüli termékértékesítés tekintetében kell erre az összeghatárra tekintettel lenni).
További, jelentősebb módosítások
- A kapcsolt vállalkozás definíciója a társasági adóról szóló törvény tervezett változásaival összhangban kibővülne az ügyvezetés egyezőségére vonatkozó kitétellel. Mivel számos adótörvény nem tartalmaz kapcsolt vállalkozásra saját definíciót és ezekre az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt definíció az irányadó, a változás számos más adójogszabályt is érintene.
- A javaslat értelmében alapelvi szinten kerülne kimondásra, hogy nemzetközi szerződéssel érintett jogviszony esetén a szerződő államok által alkalmazott eltérő jogi minősítés nem vezethet az adóztatás kettős elmaradásához. Azt, hogy az érintett államok által alkalmazott eltérő jogi minősítés nem vezetett az adóztatás kettős elmaradásához, az adózó lenne köteles bizonyítani.
- Visszakerülne az alapelvek közé a korábban hatályát vesztett 130. §, mely szerint az adóhatóság nem minősíthetett egy jogviszonyt adózónként eltérően. A régi-új szabály ugyanakkor kiegészülne azzal a kitétellel, hogy az eltérő minősítés tilalma csak akkor áll fenn, ha a korábbi ellenőrzés a jogviszonyt vizsgálta és minősítette is. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által nem kifogásolt ügyletek ellenőrzéssel történő érintettségét meglehetősen nehéz bizonyítani, az adózók mozgásterét a kiegészítés a 2013 előtti szabályozáshoz képest jelentősen csökkentené.
- A javaslat alapján az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodna azokban az esetekben, amikor a másodfokú eljárás, felügyeleti intézkedés vagy bírósági felülvizsgálat eredményeképpen új eljárás lefolytatására kerül sor.
SZÁMVITEL
A számviteli szabályokat érintő legfontosabb törvényjavaslatok egyrészt az új Ptk-hoz kapcsolódó módosítások, illetve szövegpontosítások. A tervezett változások közül kiemelhető az exporthoz kötődő fuvarozási költségek számviteli elszámolásának változása.
- A hatályos szabályozás szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke. A törvényjavaslat ezt szabályt eltörölné, így egyrészt egyszerűsödik a számviteli elszámolás, másrészt azonban a helyi iparűzési adóalap növekedhet emiatt. A hatályon kívül helyezett szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra sem kellene alkalmazni.
- Amennyiben szerződések, megállapodások utólagos módosításaibeszámolóval már lezárt üzleti évet, éveket érintenek, a számviteli elszámolásokra az ellenőrzés megállapításaira vonatkozó szabályok lennének alkalmazandóak. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.
- A számviteli törvény jelenleg a Ptk-ra hivatkozva adja meg a pénzügyi lízing fogalmát. 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet (ide értve azt is, ha az anyavállalat és a leányvállalat között jön létre) tekintené a számviteli törvény pénzügyi lízingnek, megkönnyítve a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolását számviteli szempontból is. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.
- Meghatározásra kerülne, hogy a számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor azoknak a társaságoknak, amelyekdevizában vezetik a könyveiket az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kellene alkalmazniuk. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.
- Az új Ptk. több esetben hivatkozik a beszámoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére. A számviteli törvény módosítása értelmében abeszámolót, közbenső mérleget – eltérő rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehetne figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.
- Habár hatósági jogértelmezés ezt korábban megerősítette, a számviteli törvény szövegének pontosításával egyértelművé válna, hogytőketartalékba csak az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet eszközöket, pénzeszközt juttatni, a jegyzett tőke emelése mellett.
- A számviteli törvény előírná, hogy az Áfa tv. szerinti üzletág-átruházáskor a kapott ellenértéknek az átadott eszközök-kötelezettségek piaci értéket meghaladó részét (amelyet a vevő egyébként üzleti vagy cégértékként mutathat ki könyveiben) az értékesítő félnél értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.
- Az Áfa tv. szerinti pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény (áfá-val csökkentett összegét) egyéb bevételként, illetve a juttató félnél egyéb ráfordításként kellene elszámolni, és nem minősülne az ügylet végleges pénzeszköz átadásnak. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.
FIGYELMEZTETÉS: Jelen hírlevelünkben csak a legfontosabb várható változásokat mutattuk be, a törvényjavaslat egyéb javaslatokat is tartalmaz.