A tervezett változások közül kiemelhető, hogy a települési önkormányzatoknak lehetőségük lenne, hogy az illetékességi területükön új típusú adókat, ún. települési adókat vezessenek be. A pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán a módosító javaslat a kártyás (pl. bankkártya) fizetések illetékfizetési kötelezettségét alakítaná át. Továbbá, pontosításra kerülnének a reklámadóval kapcsolatos szabályok is. 

HELYI ADÓK

Települési adók

A helyi adókról szóló törvény tervezett módosítása lehetőséget biztosítana a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön új típusú adókat, ún. települési adókat vezessenek be.

A törvénytervezetben foglaltak szerint a települési adó lehetne bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, illetve olyan adótárgyra lenne kivethető, amelyet törvényben szabályozott – így akár központi, akár helyi – közteher nem terhel. A törvényjavaslat alapján a települési adók alanya kizárólag magánszemély lehetne (vagyis szervezet, valamint vállalkozó nem).

Iparűzési adó alapja

A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a helyi iparűzési adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétel és eladott áruk beszerzési értéke („ELÁBÉ”) adatainak teljes összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn.

A törvényjavaslat (a Reklámadó törvény azonos tartalmú módosítási javaslatához hasonlóan) rendezni igyekszik ezt az aránytalan helyzetet azzal, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó nettó árbevétel és ELÁBÉ értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kellene figyelembe venni.

ILLETÉK

Bizalmi vagyonkezelés

A hatályos előírások alapján – speciális szabályozás hiányában – a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettjének illetékkötelezettsége a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés megkötésének napján keletkezne. Ebben az időpontban azonban a ténylegesen megszerzett vagyonelemek és azok értéke nem ismert.

A törvényjavaslat ezt a helyzetet azzal kívánja orvosolni, hogy a kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség a vagyon tényleges megszerzésének napjához kapcsolódna.

Lakástulajdon adás-vétele

A hatályos szabályozás alapján azok a magánszemélyek, akik a meglévő lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így ezek a magánszemélyek a cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag – a meglévő lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően – érvényesíthetik.

A törvénytervezet a fenti esettel kapcsolatban kedvezőbb szabályt vezetne be. Az adóhatóság ugyanis ezekben az esetekben a magánszemély nyilatkozata alapján az illeték-kiszabási eljárást a meglévő lakástulajdon értékesítéséig, de legkésőbb a másik lakástulajdon megvásárlásától számított egy évig felfüggesztené. Amennyiben a magánszemély a meglévő lakástulajdon értékesítésének tényét a rendelkezésre álló időn belül nem igazolná, úgy a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke utáni illetéket, valamint pótlékilletéket lenne köteles fizetni.

Illeték megfizetése

Évtizedes elmaradást pótolva a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárások esetén az illeték illetékbélyeggel történő megfizetése mellett főszabályként lehetővé tenné az illeték banki átutalással történő megfizetését is (kivéve a speciális közigazgatási eljárási illetékfizetési eseteket).

A közigazgatási hatósági eljárások mellett egyes esetekben a bírósági eljárások során is lehetőség nyílna az illeték banki átutalással történő megfizetésére. A bírósági eljárások esetén a banki átutalás feltétele az lenne, hogy a keresetindítási határidőnek legalább 31 napnak kell lennie, valamint hogy a bírósági eljárás kezdeményezésekor a fizetendő illeték összege meghaladja az 500 ezer forintot.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Az adókijátszásra irányuló gyakorlat visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definícióján is változtatna. A tervezett módosítás alapján annak megállapításakor, hogy egy társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e, a társaság mérlegében kimutatott eszközök közül nem csak a hatályos szabályozás által meghatározott mérlegtételeket, azaz a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket, hanem az aktív időbeli elhatárolások és az adott kölcsönök összegét is figyelmen kívül kellene hagyni.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK

A módosító javaslat a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán a kártyás (pl. bankkártya) fizetések illetékfizetési kötelezettségét alakítaná át.

A tervezett módosítás alapján a pénzügyi tranzakciós illeték alapjára vonatkozó felsorolásban külön pontban kerülne megnevezésre, hogy a fizető fél (pl. magánszemély) által a kedvezményezett (pl. élelmiszerbolt) útján kezdeményezett fizetés esetén az illeték alapja – az általános szabálytól eltérően – a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártya) lebonyolított előző naptári évi fizetési műveleteinek összessége lenne.

Az előbbiek szerint meghatározott egyetlen műveletnek tekintendő tranzakciók pénzügyi tranzakciós illetékének mértéke általános esetben éves szinten 800 forint lenne. Azonban ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz érintés nélküli fizetési funkcióval (PayPass) rendelkezik és ezt a funkciót a fizető fél legalább egyszer használja is, akkor az illeték mértéke 500 forint lenne.

A törvényjavaslat alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak (mint az illetékfizetésre kötelezett személynek) a kártyás fizetési műveletre vonatkozó illetékkötelezettséget — egy alkalommal — a naptári év első hónapjának 20. napjáig kellene megállapítania, bevallania és megfizetnie.

REKLÁMADÓ

Tört adóév adókötelezettsége

A Reklámadó törvény hatályos szabályozása nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi a teendő akkor, ha a reklám-közzétevő adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb.

Ezt a hiányt pótolandó a törvénymódosítás erre az esetre előírná, hogy az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesítenie kellene, majd erre az évesített összegre kellene kiszámítania a sávos adózás alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A reklám-közzétevő adóalany által fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része lenne.

A reklám-közzététellel kapcsolatos adóalap

A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a reklám-közzététellel kapcsolatos adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok adóalapjának teljes adóévi összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn.

A törvényjavaslat (a Helyi adókról szóló törvény azonos tartalmú módosítási javaslatához hasonlóan) rendezni igyekszik ezt az aránytalan helyzetet azzal, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalap összegét kellene figyelembe venni.

Eltérő üzleti éves adózók adókötelezettsége

A jelenleg hatályos előírások nem adnak szabályt arra, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó reklám-közzétevő adóalanyok esetében a 2014. évben kezdődő üzleti év 2015. január 1-jétől a 2014. évben kezdődő üzleti éve utolsó napjáig terjedő időszakra miként kell az adókötelezettséget teljesíteni, mit kell ezen időszakban adóalapnak tekinteni.

A törvénytervezet ezt a hiányt azzal a módosítással pótolná, miszerint a kérdéses időszakot egy sajátos átmeneti adóévnek kellene tekinteni a reklám-közzétevő, naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyoknál. A módosító javaslat erre az időszakra írná elő az adó és az adóelőleg összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját.

FIGYELMEZTETÉS: Jelen hírlevelünkben csak a legfontosabb várható változásokat mutattuk be, a törvényjavaslat egyéb javaslatokat is tartalmaz.