Transzferár ellenőrzések – gyakorlati tapasztalatok

Az OrienTax Zrt. a NAV szakembereinek közreműködésével 2018. április 25-én rendezett konferenciát az elmúlt év legfontosabb transzferár ellenőrzésekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatairól, a szabályokkal és a felkészüléssel kapcsolatos kérdésekről, valamint a várható szigorú ellenőrzésekről.

A kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak ellenőrzése az elmúlt években is az adóhatósági vizsgálatok fókuszában állt. Az előző évben azonban a NAV-on belül létrejött egy különálló szervezeti egység, a Transzferár Ellenőrzési Osztály. Ettől a szervezeti átalakítástól az várható, hogy a transzferár tartalmú vizsgálatok száma megnövekedik, valamint az ellenőrzések is egyre specifikusabbak és átfogóbbak lesznek. A Transzferár Ellenőrzési Osztály munkáját segíti az országonkénti jelentéssel kapcsolatos előírások bevezetése, valamint a transzferár dokumentációs szabályok módosítása is.

Csikós-Bouzoraa Katalin, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Transzferár Főosztály főosztályvezető-helyettese a szokásos piaci ár megállapítás (APA) eljárási folyamatáról azt mondta, igyekeznek a folyamatot felgyorsítani és népszerűsíteni. Arra buzdítják az adózókat, hogy nagyobb volumenű ügyletek esetén kérjenek az adóhatóságtól APA-t. A nemzetközi ügyletek esetén pedig a bilaterális és multilaterális kérelmek benyújtását kérik az adózóktól annak érdekében, hogy az ügyletek mindkét vagy minden oldala megerősítést nyerjen transzferár szempontból.

Elmondása szerint szóban és írásban is folyamatosan egyeztetnek – elsősorban V6 országokkal – külföldi adóhatóságokkal, azonban figyelik más adóhatóságok honlapjait is. A brit, az ausztrál, a holland, a francia, az olasz és a német adóhatóságok a honlapjukon publikálnak olyan cikkeket, állásfoglalásokat, melyek a nemzetközi transzferár kérdésekben releváns információkat hordoznak.

Nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy az adózók számára egy ügyfélorientált adóhatóságot biztosítsanak.

Kiss Tamás, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának osztályvezetője elmondta, hogy erősíteni szeretnék a jogkövető adózókkal az együttműködést. Készítettek egy transzferár kérdőívet, ezt egyelőre az adóellenőrzések során adják az adózóknak és kérik meg őket, hogy töltsék ki. A transzferár kérdőív a kapcsolt felek adataira, az ügyletekre, az alkalmazott módszerekre, adatbázis kutatásra és a piaci árra vonatkozóan tesz fel kérdéseket. A kérdőív egyelőre még nem nyilvános, de a hosszú távú cél az, hogy nyilvánossá tegyék.

Kiss Tamás is megerősítette, hogy az adóhatóság is igyekszik majd a jövőben transzparensen állni az adózók ügyeihez és szeretne egységes szakmai képviseletet jelenteni az adózók számára.

Kiss Péter, az OrienTax Zrt. direktora előadásában a 2018-as évtől alkalmazandó új transzferár dokumentációs kötelezettségekről adott átfogó képet. Bemutatta a transzferár nyilvántartás részét képező fődokumentum és helyi dokumentum főbb tartalmi elemeit, gyakorlati példákat és a felmerülő kérdéseket is megemlítve. Felhívta a figyelmet az új típusú dokumentáció elkészítésével kapcsolatos teendőkre és kihívásokra, valamint a bizonytalanságokra is rámutatott.

Jekkel Krisztina menedzser az országonkénti jelentéssel összefüggő kötelezettségekről, valamint a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eddigi gyakorlati tapasztalatokról és felmerült kérdésekről tartott előadást. Emellett egy szemléletes példán keresztül bemutatta, hogy az adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztás / kockázatelemzés során az országonkénti jelentésben feltüntetett adatokból milyen információkat nyerhet ki, illetve milyen következtetések vonhat le.