A transzferár az adóhatóság fókuszában

A hazai és nemzetközi szabályozási környezet fejlődésével egyre nagyobb hangsúly kerül a gazdasági társaságok átlátható, prudens működésére. Egyes elemzők szerint a globalizációnak köszönhetően a világkereskedelem több mint 60 százaléka kapcsolt vállalkozások között zajlik. A jelenlegi, meglehetősen globalizált gazdaságban, ahol a multinacionális vállalkozások kiemelkedő szerepet töltenek be, a transzferárazás kulcsfontosságú kérdés az OECD és az Európai Unió napirendjén is. A vállalatcsoportok számára ebből adódóan elengedhetetlenné vált, hogy a rájuk vonatkozó transzferár szabályokat is körültekintően alkalmazzák.

Gyakran jelenthet azonban kihívást a csoporton belüli ügyletek árazása, annak a feltérképezése, hogy mely tranzakciókat szükséges évről-évre dokumentálni A 2023-ban hatályba lépett törvénymódosítás fontos változásokat tartalmaz a transzferárazással kapcsolatban. A tapasztalat az, hogy az új adatszolgáltatási kötelezettség alapján több és célzottabb adóellenőrzéseket indít az adóhatóság.

Mi az a transzferár?

Az az ár, amelyet ugyanazon cégcsoportba tartozó – kapcsolt – vállalatok egymás között végrehajtott ügyleteik vonatkozásában alkalmaznak. A független felek között, hasonló körülmények esetén alkalmazandó / alkalmazott ár a szokásos piaci ár. A szokásos piaci ár elve azt a követelményt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell az áraikat kialakítaniuk, mintha függetlenek lennének egymástól.

Mi a transzferárazás jelentősége?

A nemzetközi vállalatcsoportok tagjai különböző országokban eltérő mértékű adóterheket kötelesek teljesíteni. A köztük megvalósuló tranzakciók árazása ezért adóalap módosításra, valamint az adófizetési kötelezettség mesterséges átcsoportosítására adhat lehetőséget.

Az adóhatóságok számára ezért kiemelt jelentőségű a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak, a tranzakciók nyilvántartásának, dokumentációinak folyamatos ellenőrzése. A magyar szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályrendszerével, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott transzferár iránymutatásokkal is.

Mikor tekintendő két vállalat egymással kapcsoltnak?

A hatályos jogszabályok értelmében akkor minősül két gazdasági társaság kapcsolatnak, ha

• egyik a másikban többségi befolyással rendelkezik;
• egy harmadik vállalat mindkettőben többségi befolyással rendelkezik.

A tulajdoni részesedések vizsgálatakor tehát – szemben sok más országgal – Magyarországon többségi befolyás megléte szükséges ahhoz, hogy kapcsoltság alakuljon ki a két fél között. Fontos azonban, hogy nem csak a közvetlen, hanem a közvetett befolyás is kapcsoltságot eredményeztet.

Kapcsoltság alakul ki abban az esetben is, ha ugyanazon személy két (vagy több) vállalat üzleti és pénzügyi politikájára döntő befolyást gyakorol, ebben az esetben tehát az ügyvezetésük megegyezik.

Transzferár tervezés

A transzferár tervezés jelentősége – gazdasági kihívások

Az elmúlt években tapasztalt gazdasági növekedés, fejlődés után az energiaárak jelenlegi alakulása következtében számos iparágban várható visszaesés, ami a pénzügyi eredményeket is nagyban befolyásolja. Ez pedig a transzferár tervezés és a transzferárazás folyamatát is megváltoztathatja.

Az összehasonlító tranzakciók keresése, valamint azok megbízhatósága is változik, erre pedig az adózóknak folyamatosan figyelemmel kell lennie. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt emellett kiemelt szerepe lett annak, hogy minél frissebb pénzügyi adatok kerüljenek alkalmazásra az összehasonlító elemzések során.

Kiaknázatlan lehetőségek

Magyarországon mintegy 20 ezer céget érint a transzferár dokumentációs kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályozás. A transzferár nyilvántartás és a transzferár dokumentáció elkészítése előtt esetükben mindenképpen érdemes feltárni a kiaknázatlan lehetőségeket, mint például

• amennyiben releváns, megvizsgálni a társaságiadó-csoport lehetőségét, ugyanis ez a későbbiekben részben mentesíthet a nyilvántartási kötelezettség alól;
• a szokásos piaci ártartomány alkalmazásában rejlő lehetőségeket;
• a szabályozási környezetben jelentkező bizonyos aszimmetriák szem előtt tartását.

Mindemellett kiemelt jelentőségű, és a transzferár tervezés folyamata során lényeges szempont, hogy a megfelelő árképzési módszert használja a vállalat, hiszen ez jelentős befolyással bírhat a kapott eredményekre. Mindez kiemelt fókusz az adóellenőrzések során is.

Az Andersen transzferár tervezés címén nyújtott szolgáltatásai

• A transzferárazási ciklus egészén állunk ügyfeleink rendelkezésére. A transzferár tervezés fázishoz kapcsolódó szolgáltatásaink:
• Kapcsolt vállalati viszonyok feltérképezése, kapcsolt vállalatok beazonosítása
• A kapcsolt tranzakciók és a dokumentálandó ügyletek feltárása, rendszerezése
• Potenciális „láthatatlan” szolgáltatások, tevékenységek feltárása, a megfelelő árazási stratégia kialakítása
• Tulajdonosi tevékenységek, részvényesi szolgáltatások elemzése
• A vállalatcsoporton belüli szerződések, valamint a meglévő transzferár nyilvántartás áttekintése, véleményezése vagy lokalizálása
• A kapcsolt ügyletek vonatkozásában felmerülő kockázatok azonosítása
• Transzferár tanácsadás, a vállalatnál alkalmazott transzferár elvek felülvizsgálata vagy megtervezése
• Tanácsadás az egyszeri ügyletek (pl. nagy értékű apport, vállalatközi hitel, ingyenes szolgáltatásnyújtás) tekintetében
• Támogatás üzleti átszervezések során, adózási következmények feltárása, piaci ár meghatározása
• Konzultáció a jogszabályi környezet változásai okán; BEPS akcióterv, országonkénti jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country Reporting – CbCR), adókikerülés elleni irányelv (ATAD)

Transzferár dokumentáció

Adatszolgáltatási kötelezettség

A transzferár dokumentáció készítésére kötelezettek vállalkozásoknak a társasági adóbevallás részeként ügylet-szintű adatokat is kell szolgáltatni. Ilyen többek között a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek volumene, az alkalmazott transzferárazási módszer, az adatbázis-kutatások eredményei és az alkalmazott árak.

Transzferár dokumentáció: minden kapcsolt ügyletet nyilván kell tartani?

Fontos kérdés, hogy minden kapcsolt ügyletre vonatkozóan szükséges nyilvántartást készíteni? A válasz nem, hiszen bizonyos vállalatok és tranzakciók mentesülnek a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól. Vállalati méretet tekintve, nem szükséges nyilvántartást készítenie

• a mikrovállalkozásoknak, amelyek 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg;
• a kisvállalkozásoknak, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A tranzakció jellege alapján, többek között nem szükséges a transzferár dokumentáció részévé tenni a kapcsolt felekkel kötött ügyletet, ha

• annak adóévben elszámolt / elszámolandó ellenértéke – szokásos piaci áron számítva – nem haladja meg a nettó 100 millió forintot;
• rögzített hatósági ár, vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával valósult meg;
• ingyenes pénzeszközátadás és átvétel történt.

A dokumentálandó tranzakciók teljes körű feltérképezéséhez érdemes átgondolni a „láthatatlan” tranzakciókat is; pl. a fiókteleppel kötött ügyleteket, az apportot, a természetbeni osztalék kifizetést, a tőkeleszállítást, garanciavállalásokat, üzletág értékesítést, tevékenységáthelyezést, valamint az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat is.

Milyen elemei vannak a transzferár dokumentációnak?

A teljes nyilvántartás (a transzferár dokumentáció) a következő dokumentumokból áll:

• egy ún. fődokumentumból, amely a teljes vállalatcsoportot mutatja be, és
• egy ún. helyi dokumentumból, amely a tranzakciók elemzésén túl tartalmazza a gazdasági elemzés eredményét is.

Az összehasonlítható ügyletek vonatkozásában a gazdasági elemzés keretében szükséges meghatározni a szokásos piaci árat, ártartományt. Az összehasonlító elemzés elvégzéséhez a vizsgált tranzakció jellege (a felek által ellátott feladatok, használt eszközök, vállalt kockázatok és egyéb árazást befolyásoló jellemzők) alapján, az adóhatóság által is használt és elfogadott adatbázisokkal végzünk kutatást.

Amennyiben a végső anyavállalat határidőben nem készíti el a fődokumentumot vagy annak összeállítására vonatkozóan a helyi szabályozása alapján nem kötelezett, a csoporttag is kötelezetté válhat a fődokumentum elkészítésére.

Kockázatok és szankciók

A szokásos piaci ár elv betartásának elmulasztása számos kockázatot rejt magában. A nem megfelelő transzferár alkalmazása a többek között a következő adónemekre lehet befolyással:

• A társasági-, a kisvállalati – és a helyi iparűzési adó, innovációs járulék;
• Az energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood”); valamint
• Az áfaalap és a vámérték meghatározása.

A transzferár nyilvántartás elkészítésének elmaradása az adóhiány megállapításán túl maximum 5 millió forint mulasztási bírsággal is járhat, amely a kapcsolt vállalkozásokkal lebonyolított ügyletenként fizetendő. A megfelelően elkészített dokumentáció megléte azonban nem csak a büntetés elkerülése miatt fontos, hanem egy esetleges ellenőrzés, vagy bírósági eljárás (akár hazai, akár nemzetközi) esetén is fontos eszköz lehet az adózó kezében.

Az Andersen transzferár dokumentáció címen nyújtott szolgáltatásai

A transzferárazási ciklus egészén állunk ügyfeleink rendelkezésére. A transzferár dokumentáció készítéshez kapcsolódó szolgáltatásaink:

• Segítség a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
• Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
• Előzetes ármegállapítási megállapodás (APA) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Pénzügyminisztérium részére, képviselet a Pénzügyminisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás
• A transzferár dokumentáció teljes körű elkészítse
• A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
• Segítség az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
• Támogatás (társasági adóbevallás részeként teljesítendő) adatbejelentő elkészítésében