Kutatás-fejlesztés

Szinte minden cég foglalkozik fejlesztéssel, a hosszú távú fennmaradás elengedhetetlen eszköze az innovatív megközelítés. Ennek ellenére a cégek túlnyomó többsége nem vizsgálja, hogy saját fejlesztései közül mi minősül egyszerű fejlesztésnek, és mi az ami akár adókedvezményekkel támogatott kutatás-fejlesztés is lehet.

A kutatás-fejlesztési tevékenység fő jellemzői: újszerűség, műszaki/tudományos bizonytalanság feloldására való törekvés, módszeresen végzett tevékenység szakértői részvétellel. Alapvetően minden tevékenység, ami ezeknek a szempontnak bizonyíthatóan megfelel, kutatás-fejlesztésnek minősülhet adózási szempontból, iparágtól, tudományágtól függetlenül.

A kutatás-fejlesztéshez az alábbi adókedvezmények kapcsolódnak:

  • társasági adóalapból történő kettős (hármas) levonhatóság
  • K+F beruházás után járó fejlesztési adókedvezmény
  • helyi iparűzési adó- és innovációs járulék-alapból történő levonhatóság
  • Szociális hozzájárulás adókedvezmény PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén.

Egy egyszerű példával szemléltetve, 1 millió forint közvetlen K+F költséghez kapcsolódó megtakarítás (társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs hozzájárulás adónemekben összesen) 6 millió forint összes bevétel, 4 millió forint összes költség/ráfordítás mellett elérheti akár a 403.000 forintot ahhoz képest, hogy ha az adózó egyáltalán nem végez K+F tevékenységet

Az adókedvezmények igénybevételének feltétele – azon túl, hogy a fejlesztés K+F tevékenységnek minősüljön- , hogy a tevékenység saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősüljön, és a K+F tevékenység kapcsán felmerült közvetlen költség megfelelően alátámasztott, dokumentált legyen.  Saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül a K+F megállapodás alapján megosztva végzett K+F tevékenység is, még abban az esetben is, ha a magyar fél csak megtéríti a K+F költségeket, feltéve hogy a K+F tevékenység a magyar fél vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik.

A K+F szempontú minősítéssel kapcsolatban hatósági állásfoglalást is lehet kérni, az eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SzTNH) hatáskörébe tartozik. Kétféle K+F szempontú minősítés iránti eljárás létezik: előzetes, illetve utólagos. Az SzTNH által a projekt K+F szempontú előzetes minősítéséről kiadott vélemény kötőerővel bír az adóhatóság számára is, de az utólagos minősítés is megfelelő alátámasztásnak bizonyul egy esetleges adóellenőrzés során.

Szolgáltatásaink

  • K+F fókuszú átvilágítás
  • K+F költségkalkulációk elemzése / elkészítése
  • K+F projekt dokumentációk véleményezése / tervezése / elkészítése
  • Vállalatirányítási rendszerek felmérése K+F követés szempontból
  • Vállalatcsoporton belül alkalmazott K+F költségmegosztási megállapodások, módszerek vizsgálata;
  • Eseti tanácsadás
  • Segítségnyújtás előzetes és/vagy utólagos K+F minősítés iránti kérelem elkészítésében, beadásában
  • Hatósági állásfoglalás-kérés
kapcsolatfelvétel
lépjen velünk kapcsolatba!