Szinte minden cég foglalkozik fejlesztéssel, a hosszú távú fennmaradás elengedhetetlen eszköze az innovatív megközelítés. Ennek ellenére a cégek túlnyomó többsége nem vizsgálja, hogy saját fejlesztései közül mi minősül egyszerű fejlesztésnek, és mi az ami akár adókedvezményekkel támogatott kutatás-fejlesztés is lehet.

A kutatás-fejlesztési tevékenység fő jellemzői: újszerűség, műszaki/tudományos bizonytalanság feloldására való törekvés, módszeresen végzett tevékenység szakértői részvétellel. Alapvetően minden tevékenység, ami ezeknek a szempontnak bizonyíthatóan megfelel, kutatás-fejlesztésnek minősülhet adózási szempontból, iparágtól, tudományágtól függetlenül.

Jelenleg Magyarországon a következő adókedvezmények kapcsolódnak K+F tevékenységhez:

• a K+F költségek kettős (hármas) levonhatósága a társasági adóalapból
• K+F beruházás után járó fejlesztési adókedvezmény
• a K+F költségek levonhatósága a helyi iparűzési adóalapból és az innovációs hozzájárulási alapból
• Szociális hozzájárulási adókedvezmény PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató vagy fejlesztő foglalkoztatása esetén

Egy egyszerű példával szemléltetve, 1 millió forint közvetlen K+F költséghez kapcsolódó megtakarítás (társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs hozzájárulás adónemekben összesen) 6 millió forint összes bevétel, 4 millió forint összes költség/ráfordítás mellett elérheti akár a 203.000 forintot ahhoz képest, hogy ha az adózó egyáltalán nem végez K+F tevékenységet.

A K+F adókedvezmények felhasználása érdekében a következő három feltételnek kell teljesülnie: (i) az elvégzett fejlesztésnek K+F-tevékenységnek kell minősülnie, (ii) a tevékenység saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek kell, hogy minősüljön, és (iii) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen költségeket megfelelő dokumentációval kell alátámasztani. Saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül a K+F megállapodás alapján megosztva végzett K+F tevékenység is, még abban az esetben is, ha a magyar fél csak megtéríti a K+F költségeket, feltéve, hogy a K+F tevékenység a magyar fél vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik.

A fejlesztési projektekre vonatkozó hivatalos K+F minősítést az illetékes hatóságtól (azaz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH)) lehet kérni. Kétféle K+F szempontú minősítési eljárás létezik: előzetes és utólagos. Ha a projektminősítést előzetesen kérik (vagyis a projekt megkezdése előtt), akkor az SZTNH által kiadott vélemény az adóhatóság számára kötőerővel bír. A projekt minősítése a fejlesztési projekt megkezdése után is kérhető. Az SZTNH által kiadott vélemény ebben az esetben más hatóságok számára nem lesz kötőerővel bíró, mindazonáltal valószínűleg elegendő alátámasztásnak bizonyul egy esetleges adóellenőrzés során.

Szolgáltatásaink:

• K+F fókuszú átvilágítás
• K+F költségkalkulációk áttekintése / elkészítése
• A K+F tevékenységet alátámasztó dokumentációk áttekintése / tervezése / elkészítése
• Vállalatirányítási rendszerek (ERP) felmérése a K+F tevékenységek nyomon követése érdekében
• A vállalatcsoporton belül alkalmazott K+F-hez kapcsolódó költségmegosztási megállapodások és módszerek vizsgálata
• Eseti tanácsadás
• Támogatás az előzetes és/vagy utólagos K+F minősítés iránti kérelem elkészítésében és benyújtásában
• Az adóhatósághoz, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz vagy más hatóságokhoz benyújtandó állásfoglalás iránti kérelmek elkészítése