Filmes adókedvezmény

1.      Miért sikeres Magyarország filmgyártása

A magyar filmipar elmúlt 15 évben tapasztalható ugrásszerű növekedése több okra vezethető vissza. A fellendülés egyrészt a 2004-ben életbelépő filmtörvény kedvező rendelkezéseinek köszönhető, hiszen a törvény kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a magyar filmkultúrát és filmipart nemzetközileg versenyképessé tegye. A megfelelő pénzügyi háttér megteremtése érdekében ezért a Magyarországon filmet gyártó vállalkozások egy 25%-os automatikus közvetett állami támogatást élveznek.

A magyar filmipar sikerességéhez ezen kívül egyéb tényezők is hozzájárulnak: a létező filmes infrastruktúra, vagyis a modern, jól felszerelt filmstúdiók, a szakértelemmel és nemzetközi tapasztalattal rendelkező stábtagok, valamint a változatos forgatási helyszínek elérhetősége szintén elősegítik azt, hogy az ország vonzó forgatási helyszínné váljék a magyar és a külföldi filmgyártók számára. A közelmúltban két magyar filmalkotás – a „Saul fia” és a „Mindenki” című produkció – is elnyerte az Oscar-díjat, előbbi a cannesi filmfesztivál nagydíját is megkapta, a „Testről és Lélekről” pedig a Berlinale fődíját kapta meg 2017-ben, amely tovább erősíti a magyar filmipar presztizsét.

2.      Hogyan kalkulálódik a 25%-os közvetett támogatás

A filmprodukciók a magyarországi forgatással kapcsolatban akár belföldön, akár külföldön felmerülő közvetlen filmgyártási költség 25%-ának megfelelő mértékű támogatást vehetnek igénybe, amennyiben a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek[1] minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a Nemzeti Filmiroda („Filmiroda”) a filmgyártó vállalkozást és a filmalkotást a gyártás megkezdését megelőzően nyilvántartásba vegye.

A támogatás alapját képező közvetlen magyar filmgyártási költségek a magyar partnerektől beszerzett termékek és szolgáltatások ellenértékén kívül magukba foglalják azon külföldi színészek és stábtagok javadalmazási költségének meghatározott részét is, akik Magyarországon adó fizetésére kötelezettek. Az adó megfizetésének tényét hitelt érdemlő módon bizonyítani kell. A javadalmazási költségek 100%-a számolható el azon filmprodukciók esetében, amelyek a támogatási jogosultság iránti kérelmet 2016. december 31-éig benyújtották a Nemzeti Filmirodához. A 2017-ben benyújtott kérelmek esetében a javadalmazási költségek 50%-a számolható el belföldi költésként. A külföldi színészek és stábtagok magyar adózás alá való bevonása akár 31,25%-os, a 2017-ben regisztrált filmek esetében 15,625%-os előnyt is jelenthet a filmprodukció számára, mivel a magyarországi adóköteles javadalmazás nem csak a 25%-os adókedvezmény alapját képezi, de megnöveli az elszámolható 20%-os külföldi költés bázisát is.

A támogatás alapjaként elszámolható közvetlen filmgyártási költségnek minősül továbbá a jogdíjak költsége (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 4%-ának megfelelő mértékig), a produceri díjak elszámolt összege (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 4%-ának megfelelő mértékig), az előkészítési és utómunkálatok költsége, a reklámköltések (a magyar filmprodukció könyveiben elszámolt gyártási költség 2%-ának megfelelő mértékig, de legfeljebb tízmillió forint összegben), az utazási költségek (amennyiben legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van), valamint a finanszírozási költségek.

A filmgyártó társaságok a 25%-os támogatás összegét vagy közvetlenül az adójukat erre a célra fordító társaságoktól, vagy pedig a Magyar Nemzeti Filmalap („Filmalap”) letéti számlájáról igényelhetik. A letéti számla 2012. óta üzemel, és egy 2,5%-os adminisztrációs díj felszámítását követően lehívható róla a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárás eredményeként jóváhagyott támogatási összeg. A letéti számláról történő lehívások érkezési sorrendben érvényesülnek, 2017-ben a filmprodukciók rendelkezésére álló keretösszeg 33 milliárd Ft. (A letéti számla aktuális egyenlege itt tekinthető meg.

3.      Hogyan vehetik igénybe az adókedvezményt a támogatók?

A filmgyártás közvetett támogatásának forrása a magyar társasági adóalanyok által filmcélra felajánlott támogatás. A szponzorok a gyakorlatban leginkább a Magyar Nemzeti Filmalap által vezetett letéti számlára történő befizetésen/adófelajánláson keresztül közvetetten támogatják a filmalkotásokat, de természetesen támogathatják az egyes produkciókat közvetlenül is. A támogatók a támogatás/adófelajánlás összege után a támogatás formájától függően vagy társasági adókedvezményt, vagy társasági adó jóváírást vehetnek igénybe. (Az ún. TAO támogatás után a támogatók által igénybe vehető adókedvezménnyel kapcsolatos tudnivalókról bővebben itt olvashatnak.) A magyarországi filmes adókedvezmény rendszerét az Európai Bizottság többször felülvizsgálta és jóváhagyta, a jelenlegi rendszer legalább 2019. december 31-ig marad hatályban.

4.      Hogyan adóznak a külföldi színészek / stábtagok Magyarországon

A külföldi színészek és stábtagok magyarországi jövedelme a nemzetközi adóegyezmények és a magyar személyi jövedelemadó-szabályok értelmében Magyarországon adókötelessé válhat, és így a magyar filmes adókedvezmény alapját képezheti. Magyarország több mint 70 országgal, így többek között az EU tagállamaival, az USA-val, Ausztráliával, Kanadával kötött adóegyezményeket.

A külföldi színészek magyarországi munkavégzéssel kapcsolatos jövedelme az adóegyezmények előírásai alapján az esetek döntő többségében Magyarországon válik adókötelessé, függetlenül attól, hogy a színész a külföldi vagy a magyar produkciós társasággal szerződik-e, illetve hogy díjazását személyesen vagy az általa alapított társaságon keresztül kapja. (Az adott egyezmény pontos rendelkezéseit azonban minden esetben ellenőrizni kell.) Ebből következően a Magyarországon forgató színészek többsége a magyarországi munkájuk ellenértékeként kapott fizetésük és napidíjuk után 15%-os személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. Az amerikai színészeknek kifizetett díjazás azonban jelenleg nem képezi a magyar adókedvezmény alapját, ugyanis ők nem válnak Magyarországon adókötelessé a jelenleg hatályos kettős adózást kizáró egyezmény alapján.

A külföldi stábtagok esetében is, amennyiben Magyarországon adókötelessé válnak, igénybe vehető a 25%-os közvetett támogatás. Az adóztathatóságot itt is az egyedi körülmények alapján szükséges mindig vizsgálni.

Fontos, hogy a Magyarországon munkát végző és adóköteles magánszemélyek a származási országukban érvényes társadalombiztosítási státuszukat időben igazolják, máskülönben a magyar társadalombiztosítás hatálya alá kerülnek és jövedelmük után a 15%-os személyi jövedelemadó mellett járulékkötelezettséggel is számolniuk kell.

5.      Milyen fő adókérdések jöhetnek szóba egy magyarországi forgatás kapcsán

A magyar projekttársaságok könyveiket a magyar számviteli szabályok szerint vezetik, a profit után 9%-os társasági adót fizetésére, valamint a korrigált profit – azaz a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozók, anyagköltséggel és eladott áruk beszerzési értékével csökkentett nettó árbevétel – után 2%-os helyi iparűzési adó fizetésére kötelezettek.

A belföldön megvásárolt termékek és igénybevett szolgáltatások igénybevétele során a szállítóknak megfizetett 27%-os általános forgalmi adót a projekttársaság az általa nyújtott szolgáltatásokon felszámított fizetendő áfa összegéből levonásba helyezheti. A filmprodukciók többnyire áfa visszaigénylő pozícióban vannak, azonban a visszaigénylés időigényes volta miatt az áfával, mint átmeneti finanszírozandó tényezővel a produkciónak számolnia kell.

A forgatási célra az uniós vámterületen kívülről behozott eszközök, felszerelések esetében vámfizetési kötelezettség is felmerülhet, azonban a behozatal ideiglenes jellege miatt a vámfizetési kötelezettség alól többnyire mentesül az eszköz tulajdonosa.

A filmforgatás során alkalmazott belföldi színészek és stábtagok foglalkoztatásával kapcsolatosan a magyar projekttársaságnak, mint foglalkoztatónak, vagy mint kifizetőnek a bérek, díjazások vonatkozásában adólevonási és adófizetési kötelezettsége állhat fenn. Az általános adózási szabályok szerint a bruttó díjazásból 15%-os személyi jövedelemadót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a bruttó díjazásból kell levonni, míg a produkciót 22%-os szociális hozzájárulási adó és 1,5%-os szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli. Ettől eltérő speciális, egyszerűsített adófizetési módozatokat is lehet a filmiparban alkalmazni, így gyakori az ún. egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), illetve – főleg a statisztákat érintően – az egyszerűsített alkalmazás és az ehhez kapcsolódó közteher megfizetése (melynek összege jelenleg napi 3 ezer forint).

 

2016-tól került bevezetésre az ún. mozgóképszakmai képzési hozzájárulás, amelyet a közvetett támogatásban részesülő filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozások fizetnek, a Filmiroda támogatásra jogosultságot megállapító döntésében meghatározott közvetlen filmgyártási költség 0,5%-ának, de filmalkotásonként legfeljebb 15 millió forintnak megfelelő összegben. Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után.

Az OrienTax által nyújtott szolgáltatások:

Társaságunk egyaránt foglalkozik a filmes adókedvezményt igénybe venni szándékozó filmes produkciók, illetve a filmgyártást támogatni szándékozó gazdasági társaságokat érintő ügyekkel.

A filmprodukciók számára nyújtott szolgáltatások

·        A tervezett költségvetés átvizsgálása, véleményezése a közvetett támogatás alapjának meghatározása érdekében.

·        A külföldi színészek és stábtagok státuszának vizsgálata, a megfelelő szerződéses struktúrák kialakítása a 25%-os kedvezmény alapját képező javadalmazás maximalizálása érdekében.

·        A külföldi színészek és stábtagok magyarországi adókötelezettségével kapcsolatos adóregisztrációs, elszámolási, adófizetési és adóbevallási kötelezettségek teljesítésében való részvétel.

·        A közvetett támogatás alapját képező, a külföldi színészek és stábtagok részére kifizetett javadalmazási költségekkel kapcsolatos adófizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan filmirodai dokumentáció elkészítése.

Támogatást nyújtó társasági adóalanyok részére

·        A támogatást nyújtó vállalatok adó- és pénzforgalmi terveinek optimalizálása a filmgyártási támogatási adókedvezmény igénybevételével.

·        A filmgyártáshoz nyújtott támogatás és a kapcsolódó adókedvezmény hazai és nemzetközi számviteli elszámolásával kapcsolatos tanácsadás.

 


[1] Közvetlen magyar filmgyártási költségnek a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja minősül, amely adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel a Filmtörvényben meghatározott követelményeknek.

kapcsolatfelvétel

lépjen velünk kapcsolatba!