Változnak a számviteli szabályok 2016-tól

A Kormány 2015. május 19-én benyújtotta az Országgyűlésnek a számviteli törvény módosítására vonatkozó javaslatát („Javaslat”). A javasolt módosítások az uniós joggal való összhang megteremtését célozzák, azaz a Javaslat értelmében átültetésre kerülnének a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelv („Irányelv”) legfontosabb rendelkezései. Fontos változás érintené a goodwill szabályozását, és az osztalék elszámolását.

A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolójára vonatkozóan kellene alkalmazni.

ÚJ FOGALMAK, FOGALOMVÁLTOZÁSOK

Jelentős tulajdoni részesedés

Az Irányelv számottevő tulajdoni részesedés fogalma jelentős tulajdoni részesedés elnevezéssel kerülne átültetésre a számviteli törvénybe. A jelentős tulajdoni részesedés olyan más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amely legalább 20% tulajdoni részesedést jelentene, és amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén e vállalkozásnak a tevékenységéhez történő hozzájárulás.

Mértékadó befolyás

A vállalkozások közötti kapcsolat minősítése céljából bevezetésre kerülne a mértékadó befolyás fogalma, amely a Javaslat szerint közvetlenül vagy közvetve legalább 20%-os szavazati arányt jelentene.

Társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás

E két kategória a bevezetésre kerülő új fogalmakkal összhangban kerülne módosításra.

ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK

A Javaslat értelmében cégvásárlás esetén nem lenne kimutatható üzleti vagy cégérték abban az esetben sem, ha a megszerzett tulajdoni részesedés minősített többségi befolyást biztosít a megszerző fél részére. Ennek következtében a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke minden esetben a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedését fizetett ellenérték (vételár) lenne. Üzletág vásárlása esetén üzleti vagy cégérték továbbra is kimutatható lenne.

A módosítások hatályba lépése előtt kimutatott részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték összegével a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékét meg kellene növelni, azaz ily módon a régi szabályok alapján kimutatott üzleti vagy cégérték összegek megszüntetésre kerülnének.

Az új szabályok szerint elszámolandó üzleti vagy cégérték esetében, amennyiben annak hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, az üzleti vagy cégérték legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lenne leírható.

Az üzleti vagy cégértékre tekintettel elszámolt terven felüli értékcsökkenés abban az esetben sem lenne visszaírható, ha egyébként bizonyított, hogy annak elszámolására okot adó körülmények már nem vagy csak részben állnak fenn.

OSZTALÉK ELSZÁMOLÁSA

Nagyon fontos változás, amely szerint az osztalékot ezentúl nem abban az éves beszámolóban kellene megjeleníteni, amely év vonatkozásában jóváhagyták, hanem az osztalék-fizetésről szóló döntés évéről készült éves beszámolóban.

Az osztalék-fizetési korlátok tekintetében nem történne változás, azonban osztalék összegének meghatározásakor figyelembe lehetne venni a mérlegkészítésig elszámolt, de az előző üzleti évről készült beszámolóban még nem szereplő osztalék összegét.

RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK ÉS RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

A Javaslat értelmében megszűnne a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások, és végső soron a rendkívüli eredmény kategóriája. A korábban rendkívüli tételként elszámolt bevételeket, ráfordításokat ezentúl gazdasági tartalmuk alapján egyéb vagy pénzügyi bevételként/ráfordításként kellene elszámolni.

EREDMÉNYKIMUTATÁS VÁLTOZÁSA

Megszűnne a szokásos vállalkozási eredmény kategória. Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény és a pénzügyi eredmény összegéből adódik.

Az osztalék elszámolásának módosítása eredményeképpen megszűnne a mérleg szerinti eredmény kategóriája, azaz az eredménykimutatás utolsó sora az adózott eredmény lenne.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A Javaslat értelmében bővülne a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk köre. Az újonnan bemutatandó információk közül a legfontosabbak a következők:

  • a számviteli politikában kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összege és jellege,
  • munkavállalók bérjárulékai állománycsoportonként,
  • átalakuláshoz, tőkeleszállításhoz kapcsolódó, meghatározott adatok,
  • elszámolt értékvesztések nyitó és záró értéke, tárgyévi csökkenése és növekedése, visszaírása
  • forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódó az eredményben nettó módon kimutatott ráfordítások és bevételek összege
  • igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételei részletezése jogcímenként
  • az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában összevontan megjelenő tételek részletezése, külön-külön történő bemutatása, amennyiben azok jelentősnek minősülnek

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

Jelentősen bővülne az egyszerűsített beszámoló készítésére jogosultak köre azzal, hogy a Javaslat jelentősen megemeli a kapcsolódó határértékeket, a mérlegfőösszeg esetében 500 millió Ft-ról 1.200 millió Ft-ra, az éves nettó árbevétel esetében pedig 1.000 millió Ft-ról 2.400 millió Ft-ra (az átlagos foglalkoztatotti létszám tekintetében nincs változás).

KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Szűkülne az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezettek köre azzal, hogy a Javaslat jelentősen megemeli a kapcsolódó határértékeket, a mérlegfőösszeg esetében 5.400 millió Ft-ról 6.000 millió Ft-ra, az éves nettó árbevétel 8.000 millió Ft-ról 12.000 millió Ft-ra (az átlagos foglalkoztatotti létszám tekintetében nincs változás).

KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS

A Javaslat új jelentés-készítési kötelezettséget vezetne be azon nyersanyag-kitermelő iparágban vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozók számára az általuk kormányok részére fizetett összegek vonatkozásában, akik (i) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek vagy (ii) két egymást követő évben a mérleg fordulónapján, az alábbi három mutatóérték közül legalább kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

  • mérlegfőösszeg a 6.000 millió Ft-ot
  • éves nettó árbevétel a 12.000 millió Ft-ot
  • az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt