2016. november 15-én az Országgyűlés elé került a Filmtörvény (a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény) módosításáról szóló T/12925 számú törvényjavaslat, amely több ponton módosítaná a hatályos szabályozást. Lényegi változás a letéti számla keretösszegének várható jelentős emelése (14 milliárd forintról 25 milliárd forintra), amely a magyarországi filmgyártás további fejlődését biztosíthatja. Változnának a külföldi színészekkel és stábtagokkal kapcsolatosan elszámolható költségek mértékével, és a filmforgalmazókra vonatkozó nyilvántartással kapcsolatos szabályok. A törvénymódosítás az idén bevezetett mozgóképszakmai képzési hozzájárulással kapcsolatos változásokat is javasol a bevezetés óta eltelt néhány hónap tapasztalatai alapján.
A letéti számla keretösszegének jelentős növekedése
A Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) által működtetett letéti számla, amely a gazdálkodók társasági adótörvény szerinti támogatásainak összegyűjtését, és a filmgyártó vállalkozásokhoz történő eljuttatását szolgálja, az elmúlt években folyamatosan emelkedő támogatási keretösszeggel segítette a magyarországi filmgyártás finanszírozását. A jogszabálytervezet által a 2017-es évre előirányzott támogatási keretösszeg a 2016-os 14 milliárd forinthoz képest több mint másfélszeresére, 25 milliárd forintra növekedne.
A külföldi színészekkel és stábtagokkal kapcsolatos új bejelentési kötelezettség, az egyszerűsített adózás kiterjesztése
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2017. január 1-jétől tervezett változása szerint a külföldi illetőségű stábtagok is választhatnák az ún. egyszerűsített adózást magyarországi adókötelezettségük teljesítésére, feltéve, hogy rendelkeznek a Nemzeti Filmiroda igazolásával, hogy munkájuk valamely magyarországi regisztrált filmgyártással volt kapcsolatos. A hatályos adótörvény szerint erre eddig csak a külföldi illetőségű színészek voltak jogosultak.
A Filmtörvény ennek megfelelően egy külön nyilvántartási lehetőséget vezet be a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozások részére. Eszerint a jövőben a támogatási kérelmet alátámasztó dokumentáció része lenne egy külföldi színész- és stábtag lista is (tehát nem csak a külföldi stábtagokat kell majd bejelenteni). A bejelentett adatokról a filmelőállító vagy filmgyártó kérelmére a Filmiroda igazolást állítana ki. (Természetesen amennyiben a bejelentett adatokban változás történne, lehetőség lenne azt is legkésőbb a költségellenőrzési eljárásig bejelenteni.)
Azon külföldi stábtagok számára, akiknek jelenleg nehézséget okoz a külföldi társadalombiztosítási státuszuk igazolása, a jövőben az egyszerűsített adózás választása biztonságos megoldást jelenthet magyarországi adókötelezettségük egyszerűbb teljesítésére. Az adózási mód választásának kiterjesztése így a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható adóköteles javadalmazási összeg növekedését eredményezheti az egyes filmgyártó és filmelőállító vállalkozások esetében.
A külföldi színészek és stábtagok javadalmazásával kapcsolatosan elszámolható közvetlen költség 100%-ról 50%-ra csökkenne
Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szigorítást is tartalmaz. A tervezet szerint a Magyarországon gyártott filmekben résztvevő külföldi színészek és stábtagok javadalmazási költségének csak az 50%-át lehet majd közvetlen magyar filmgyártási költségként elszámolni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a teljes, Magyarországon adóköteles javadalmazás elszámolható közvetlen magyar filmgyártási költségként és így a teljes összeg a 25%-os filmtámogatás alapját képezi.
A változás indoka, hogy a Magyarországon tevékenykedő külföldi előadóművészek és stábtagok Magyarországon körülbelül 15% adót fizetnek magyarországi jövedelmük után, és ez a mérték jelentősen elmarad a közvetett támogatás 25%-os mértékétől. Mivel a külföldi színészek és stábtagok jövedelme jellemezően nem kerül bele a magyar gazdaság vérkeringésébe, ezért indokolatlan, hogy a filmkedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.
A változás eredményeként a filmtámogatás alapjául szolgáló közvetett magyar filmgyártási költségként elszámolható összeg csökkenne az egyes filmgyártók és filmelőállítók vonatkozásában.
Az új rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, és azt azon filmek esetében kellene először alkalmazni, amelyek tekintetében a támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem 2016. december 31-ét követően kerül benyújtásra. A 2017. december 31-ét követően kifizetett javadalmazások tekintetében azonban már mindenképpen alkalmazandó lenne az új szabály, függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától.
Filmszakmai képzési hozzájárulás szabályainak változása
A filmszakmai képzés támogatása, elősegítése érdekében 2016 folyamán bevezetésre került a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás. A hozzájárulás fizetésére a Filmtörvény szerinti közvetett támogatásban részesülő filmgyártó és filmelőállító vállalkozások kötelezettek. A hozzájárulás mértéke jelenleg a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárásról hozott jogerős határozatban vagy a Filmiroda által kiállított támogatási igazolásban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-a, filmalkotásonként maximum 15 millió forint. Nem kell a hozzájárulást megfizetni a 10 millió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után. A hozzájárulás összege közvetlen filmgyártási költségnek minősül.
A hozzájárulás bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerűbb lenne a hozzájárulás megfizetését már a támogatási jogosultságról hozott határozatban előírni (a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozat helyett) annak érdekében, hogy a filmgyártó és filmelőállító vállalkozások a hozzájárulást (a megfizetést követően) közvetlen filmgyártási költségként szerepeltetni tudják a Filmirodához benyújtott költségelszámolásukban. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől a filmszakmai képzési hozzájárulást a Filmiroda már a támogatási folyamat elején kiszabná, és azt egy összegben meg kellene fizetni a jelenlegi arányos fizetés helyett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a díj fix összeg lenne, aminek alapját a Filmirodai támogatási döntésben meghatározott közvetlen filmgyártási költség képezné, és a díj nem kerülne korrigálásra akkor sem, ha végül a tényleges költség több, vagy kevesebb lenne, mint a kérelemben meghatározott terv szerinti összeg. Itt jegyezzük meg hogy a 0,5%-os hozzájárulás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség helyett a közvetlen filmgyártási költség lenne.
A mozgóképszakmai képzési hozzájárulást az MNF-nek a kincstárnál vezetett számlájára kell megfizetni a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. A hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetében a jelenlegi szabályok szerint a filmgyártó, filmelőállító szervezetet a Filmiroda a nyilvántartásából törölheti. A tervezett változás szerint ez a szigorú szankció megszűnne, azonban a befizetési határidő elmulasztása esetén a Filmiroda a támogatásra jogosultságot megállapító döntését visszavonná, és 3 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szabhatna ki.
A fenti szabályokat a módosító törvény hatálybalépését követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
A filmszakmai képzést a hozzájárulás megfizetésén túl a filmes gyakornokok kötelező 5 hetes foglakoztatása is elősegíti. A gyakornokok alkalmazása a 10 millió forintot elérő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmgyártók, filmelőállítók részére a filmtámogatás igénybevételének feltétele. A törvénymódosítási tervezet tisztázza, hogy ha a magyarországi gyártási szakasz az 5 hetet nem éri el, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik.
Filmforgatás közterületen
2016. október 1-jétől a filmforgatásokkal kapcsolatosan benyújtott, a közterület használatára irányuló kérelmeket a Magyar Nemzeti Filmalap, mint szakmai hatóság bírálja el.
A kérelmeket az MNF-hez a filmforgatás megkezdése előtt 5, (egyes esetekben 15) munkanappal kell benyújtani. Az engedélyezett forgatás esetén az MNF hatósági szerződést köt a filmgyártóval, filmelőállítóval. A hatósági szerződés az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával válik érvényessé. Az MNF-et a hatósági eljárásért 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg, sürgős eljárás esetében 50 000 forint. Az MNF az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a releváns kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.
A tervezet nem változtatna a kérelmek benyújtására és elbírálására vonatkozó szabályokon, azonban a hatáskör tekintetében pontosítja, hogy az MNF közterület-használati kérelmet elutasító döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.
A közterület-foglalási díjak mértéke nem, azonban a díj alapját képező közterületi besorolások megváltoznának (a Filmtörvény melléklete tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat). A világörökség részét képező és a turisztikailag kiemelt területekre ezután is magasabb díjtételek vonatkoznának, mint az egyéb közterületekre.
Filmforgalmazók bejelentési kötelezettsége
A javaslat bővítené a Filmiroda nyilvántartási jogkörét a filmforgalmazók és a forgalmazott filmek tekintetében. 2017. január 1-jétől a Magyarországon letelepedett filmterjesztők filmforgalmazói és moziüzemeltetési tevékenységüket csak a filmirodai regisztrációt követően végezhetnék, illetve minden nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást regisztrálni kellene a film magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő 30 napon belül a Filmiroda internetes honlapján. Az új nyilvántartási rendszer egy teljesebb, hitelesebb mozgóképszakmai statisztikai rendszer kialakításának első lépése lenne.
Változnának az „art” besorolás eljárási szabályai. A feladatot visszahelyeznék a Filmirodához és a jövőben az emberi erőforrások minisztere által működtetett Filmszakmai Bizottság helyett az ún. Art Bizottság végezné a besorolást, amely várhatóan az ügyintézési határidő lerövidüléséhez vezethetne.