Újabb magyar áfa-szabályozás lehet ellentétes az uniós joggal

Egy, az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő magyar ügyben (C-564/15. számú Farkas-ügy) Michal Bobek Főtanácsnok indítványában kifejtette, hogy az Uniós áfa-irányelv értelmében a kényszereladási eljárások során (így a felszámolás során is) az ingóértékesítés nem, kizárólag csak az ingatlanértékesítés adózhat fordítottan.

A Farkas-ügy jelentőségét az adja, hogy a jelenleg hatályos magyar Áfa törvény alapján a felszámolási eljárás alatt álló társaságok tekintetében a tárgyieszköz-értékesítésről szóló számlát a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani, függetlenül attól, hogy a tárgyi eszköz ingatlan vagy ingó dolognak minősül. A Főtanácsnok véleménye szerint Magyarország csak külön tanácsi felhatalmazás alapján lett volna jogosult a jelenleg hatályos szabályozás megalkotására, azaz a felszámolási eljárásokban csak külön engedély birtokában vonhatta volna fordított adóztatás alá az ingóértékesítéseket. Mivel ilyen felhatalmazást nem kapott Magyarország, ezért az Áfa törvény hivatkozott rendelkezése a Főtanácsnok álláspontja szerint ellentétes az uniós áfa-irányelvvel.

Amennyiben az Európai Bíróság elfogadja a Főtanácsnok indítványát, az középtávon mind az ingónak minősülő tárgyi eszközök kényszereladási eljárásaival kapcsolatos hatályos áfa szabályozás, mind közvetve a NAV bírságolási gyakorlatának megváltozását eredményezheti. A NAV – Farkas-ügyben is alkalmazott – gyakorlata szerint ugyanis, ha a felek a felszámolás során nem a fordított adózás szabályai szerint kezelnek egy ügyletet, a tárgyi eszközt beszerző adóalany tekintetében az adóhatóság adókülönbözetet (adóhiányt) állapít meg, valamint 50%-os adóbírságot szab ki, függetlenül attól, hogy az áfát a másik adóalany esetleg megfizette és így a költségvetést tényleges hátrány nem érte.

Az említett Farkas-ügyben megállapításra került, hogy a magyar szabályozás elméletben megfelel az arányosság elvének, de a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eldöntése, hogy a szabályozást arányos módon alkalmazták-e a felperes egyedi helyzetére.  Az ügy körülményeit mérlegelve a Bizottság felvetette, hogy kérdéses, hogy az 50%-os kiinduló mértékű bírság alkalmazását a felperes ügyének tényleges egyedi értékelése előzte-e meg.

OT vélemény:  A Farkas-ügy fejleményeire érdemes odafigyelni, nem csak a felszámolási eljárások során megszerzett ingó tárgyi eszközök áfa kezelése miatt, hanem amiatt is, hogy a döntés hivatkozási alapot jelenthet  majd olyan esetekben, amikor a NAV a bírságolás során nincs tekintettel az arányosság elvére, és a jogsértéshez képest aránytalan szankciót alkalmaz.