Pár héttel a 2014-es adótörvény-csomag elfogadása után, újabb adótörvény-módosítások kerültek az Országgyűlés elé. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz, illetve a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz több olyan módosító indítvány is érkezett, mely az adótörvényekben is változást hoz. A törvényjavaslatokat 2013. december 17-én fogadta el az Országgyűlés.
Filmalkotások támogatása
- Az eredetileg 2014. január 1-től hatályba lépő szabályok azt írták volna elő, hogy az egy filmalkotáshoz adható támogatások összértéke a kiegészítő támogatással együtt nem haladhatta volna meg a közvetlen filmgyártási költség 20%-át. Ez azt jelentette volna, hogy a filmgyártó a társasági adóból finanszírozott forrásból a 20%-nál kevesebb támogatáshoz juthatott volna, a kiegészítő támogatás összegét pedig nagyon nehéz lett volna előre kiszámolni, hiszen az függ a támogató által alkalmazott társasági adókulcstól is.
- A módosítás szerint ezért a filmalkotások támogatása esetén a 2014-től bevezetésre kerülő kiegészítő támogatást csak a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. („MNF”) letéti számlájára lehet majd megfizetni. Ezzel párhuzamosan, a kiegészítő támogatást szintén közvetett támogatásnak minősíti a jogszabály, annak érdekében, hogy ennek felhasználása szintén kizárólag a filmek 20%-os támogatására fordítódhasson az MNF által működtetett letéti számlán keresztül.
- A fenti módosítások azt eredményezik, hogy a filmgyártó továbbra is maximálisan a filmgyártási költség 20%-ának megfelelő közvetett támogatást kaphat, az MNF pedig a kiegészítő támogatást, mint ezen felül megszerzett pluszforrást köteles lesz más, jövőbeni filmalkotások közvetett támogatására fordítani.
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
- Az elfogadott 2014-es adócsomag alapján az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén a kiegészítő támogatást „az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium” vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezetnek kell majd megfizetni. A módosított jogszabályban pontosításra került, hogy a kiegészítő támogatásra (a támogatásban részesülő szervezet mellett) a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium lehet jogosult.
Sporttámogatás
- Megszűnik a Nemzeti Sport Intézet („NSI”), és annak feladatait a sportpolitikáért felelős miniszter, illetve az egyes látvány-csapatsportok sportági szakszövetségei veszik át, melyhez kapcsolódóan a Tao. törvény is módosításra kerül.
- A támogatási igazolás már a sportfejlesztési program részbeni jóváhagyása esetén is kiállításra kerülhet, azonban a sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére.
- Az országos sportági szakszövetség, illetve a törvényben meghatározott sportköztestület kérelme esetén a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programról a sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést, melyre vonatkozó eljárási szabályok hasonlóak a jelenlegi szabályokhoz. Azon 300 millió forint értékű sportfejlesztési programok esetében, melyet országos sportági szakszövetség tagjaként működő sportszervezet, hivatásos sportszervezet, látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány nyújt be, az országos sportági szakszövetség lesz a döntéshozó szervezet, mely a döntése során figyelembe veszi az adópolitikáért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter véleményét is. A támogatás felhasználásának ellenőrzése mindkét esetben (tehát ha a sportfejlesztési program meghaladja jelenértéken a 300 millió forintot) a sportpolitikáért felelős miniszter jogkörébe kerül.
Személyi jövedelemadó
- A sportesemények látogatottságának növelése, illetve a sportszervezetek szponzorációjának előmozdítása érdekébenadómentessé válik a kifizető által fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen (versenyen, mérkőzésen) nyújtott szolgáltatás, ideértve a rendezvényen biztosított étkezést is. Adómentes lesz az a sportszolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat.
- Adómentessé válik továbbá az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak (i) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés, és (ii) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja révén juttat.
- Az elfogadott módosítás szerint, az a harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező, és Magyarországon letelepedett jogállású magánszemély, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik (a nemzetgazdasági érdeket a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény definiálja, és lényegében olyan magánszemélyekre vonatkozik, akinek a saját maga, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társasága legalább 250.000 euró névértékben rendelkezik olyan értékpapírral, amelynek alapja legalább 5 éves futamidejű magyar államkötvény, és kibocsátója megfelel a törvényi feltételeknek), nem fog az Szja tv. szempontjából belföldi illetőségűnek minősülni – és Magyarországon a világjövedelme után adózni – abban az esetben, ha kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarországon. Természetesen az érintett kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt is szükséges megvizsgálni.