HELYI ADÓK

Civil szervezetek adómentességével összefüggő változások

  • A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alkalmazásában a 2016. évtől az ingatlan bérbeadási, átruházási tevékenység nem minősül vállalkozási tevékenységnek. A társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016-tól ugyanakkor az említett tevékenységekből származó bevétel továbbra is adóköteles, míg a helyi adókról szóló törvény kizárólag a vállalkozási tevékenységből származó eredmény után fizetendő társasági adó esetében szüntetné meg az adómentességet. A javaslat szerint ezért a helyi adók alól biztosított mentesség feltétele a jövőben független lenne attól, hogy a szervezet tevékenységének jövedelme utáni (társasági) adófizetési kötelezettség oka vállalkozási tevékenység végzése volt-e. A javasolt módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba.
  • A javaslat értelmében az építmény- és a telekadó mentesség kizárólag azon épület, épületrész, telek után illetné meg a civil szervezetet, amelyet az a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ, és amelynek az ingatlan-nyilvántartás szerint ténylegesen bejegyzett tulajdonosa is.

Kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adó alapja

  • A társasági adó tekintetében kapcsolt vállalkozások különleges, a helyi iparűzési adóalap ELÁBÉ-hoz és közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódó sávos megállapítási (összeszámítási) módját a módosítás értelmében csak akkor kell majd alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. Ez jelentős könnyítés a korábbi szabályozáshoz képest és kisebb adóadminisztrációs terhet jelent majd az adózók számára. E rendelkezés összhangban áll a reklámadó szabályaink javasolt módosításával, amely megszüntetné a kapcsolt vállalkozás adóalanyok reklámadójának megállapítására vonatkozó speciális (összeszámítási) szabályokat. A módosítás 2017. január 1-jétől lépne hatályba.

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokat érintő változások helyi iparűzési adóban

  • A vásárolt követelések értékesítésének számviteli törvény szerinti bruttó elszámolását választó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára a javaslat levonhatóvá tenné a vásárolt követelés egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben elszámolt összegét, azaz az új rendelkezés „nettósítja” az adóhatást. A rendelkezést a javaslat visszaható hatállyal léptetné életbe, ami alapján a 2015-ben és 2016-ban kezdődő adóévekben is alkalmazhatóvá válna az új rendelkezés az iparűzési adó meghatározása során.  

IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókat érintő változások

  • A javaslat számos ponton módosítaná a helyi adókról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyoknak kell alkalmazniuk az IFRS-ekre történő áttérés évében és az azt követő adóévekben a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásával összefüggésben.

Építmény- és Telekadó

  • A javaslat egyértelművé tenné, hogy az adómentességek nem csupán a terület (m2) szerinti adóalap (hasznos alapterület, terület) alkalmazása esetén illetik meg az adózót, hanem a korrigált forgalmi érték szerinti adómegállapítási mód esetében is.
  • A korrigált forgalmi érték szerinti építményadóban, lakás esetén a lakáshoz kapcsolódó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi érték a javaslat szerint nem lenne része a lakás korrigált forgalmi értékének (adóalapnak).
  • A javaslat szerint ha az ingatlanon vagyoni értékű jog áll fenn, akkor az építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adójának alanya nem a tulajdonos, hanem a vagyoni értékű jog jogosítottja lenne.

Egyéb adminisztrációt érintő rendelkezések

  • A hatályos rendelkezések értelmében azoknak az önkormányzatoknak, amelyek 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes rendszert használták az adónyilvántartásaik vezetésére, 2017. október 1-jétől kell átállniuk arra. A javaslat– az átállás tekintetében jelentkező nehézségek miatt – a kincstári programrendszer használatának bevezetésére előírt eredeti határidőt  2021. január 1-jéig meghosszabbítaná.

ILLETÉK

Az ingatlanforgalmazással kapcsolatos szabályok módosítása

  • A Javaslat alapján megváltoznának 2017. január 1-jével az ingatlanforgalmazók és lízingcégek ingatlanszerzéseire vonatkozó illeték szabályok: két kedvezményes kulcs (2% vagy 3%) kerülne bevezetésre az eddigi 2% helyett, melyek alkalmazásához eltérő feltételek társulnának:
    • A 2%-os illetékmérték alkalmazásának feltétele az lenne, hogy az ingatlanforgalmazó/lízingcég nyilatkozatában vállalja, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül (nem kapcsolt vállalkozásnak) eladja, továbbá, hogy az ingatlan továbbértékesítéséről szóló szerződés teljesedésbe is megy, vagyis a vevő tulajdonjogot szerez. Ha a szerződés mégsem megy teljesedésbe vagy azt a felek utóbb felbontják, pótilletéket (ami az általános és a kedvezményes mérték különbségének a kétszerese) kellene fizetni az eredetileg megfizetett illetéken felül.
    • A 3%-os illetékmérték alkalmazásához csak a két éven belüli továbbértékesítést kellene vállalni és nem lenne feltétel, hogy a szerződés teljesedésbe is menjen. Ebben az esetben a teljesedés hiánya vagy a szerződés  felbontása nem keletkeztetne pótilleték fizetési kötelezettséget. 
    • A fenti változásokkal összhangban módosulnának az illeték pótlólagos megállapításához való jog elévülési idejére vonatkozó szabályok is.

A földhasználat megszerzésével kapcsolatos illeték szabályok

  • A Javaslat alapján nem kellene ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.
  • Az illetékmentességet az állami adóhatóságnak minden olyan esetben alkalmaznia kellene, amelyben még nem született jogerős adóhatósági döntés.

Egyéb módosítások

  • Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2017. január 1-jétől az adóhatóság illetékmentes vagyonszerzés esetén csak abban az esetben adna ki fizetési meghagyást, ha az illetékmentesség feltételhez kötött, vagy a fizetési meghagyás kiadását valamilyen egyéb körülmény indokolja. Egyéb esetekben elegendő lenne az ügyiratra feljegyezni az illetékmentesség tényét.
  • Tárgyi illeték feljegyzési jog illetné meg a hitelezőt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján indított keresetei tekintetében.
  • 2017. január 1-jével hatályon kívül helyeznék azokat a rendelkezéseket, amelyek a környezetkímélő gépjármű tulajdonjogának (vagy az ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni jognak) a megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességből fakadó illetékelőnyt csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekintik. A módosítás indoka, hogy az illetékmentesség érvényesítése a kedvezmény összegéhez képest aránytalanul nagy adminisztrációs teherrel jár mind az adóhatóság, mind az adózók számára. E rendelkezéssel összhangban a javaslat hatályon kívül helyezné a környezetkímélő gépkocsik regisztrációs adókedvezményét, illetve cégautó- és gépjárműadó-kedvezményét de minimus támogatásnak minősítő rendelkezéseket.
  • 2017. január 1-jével szintén hatályon kívül helyeznék a termőföld örökléséhez kapcsolódó speciális arányosítási szabályt. E szabály ugyanis feleslegessé vált tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján az örökléssel történő vagyonszerzésre – a lakások kivételével – egyetlen illetékmérték irányadó.

REKLÁMADÓ

  • A Javaslat 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezné a kapcsolt vállalkozás adóalanyok reklámadójának megállapítására vonatkozó speciális (összeszámítási) szabályokat (ezzel összhangban a helyi adókról szóló törvényben előírt, a kapcsolt vállalkozások hipa alapjának összeszámítására vonatkozó szabályok is módosításra kerülnének). Ezzel a reklámadó egyik legvitatottabb szabálya szűnne meg, megszüntetve egy sor adminisztratív problémát is az összeszámítás kapcsán, illetve nagyobb vállalatcsoportok esetében ez várhatóan a konszolidált reklámadó kötelezettség csökkenését is eredményezni fogja.
  • A Javaslat egyértelművé tenné, hogy az interneten közzétett reklám esetében a reklám közzétevőjének, azaz a reklámadó alanyának az a személy vagy szervezet minősül, amely a hirdetés elhelyezésére alkalmas internetes reklámfelülettel ténylegesen rendelkezni jogosult.
  • A jelenleg hatályos szabályok alapján az állami adóhatóság a reklámadó-kötelezettségüket jogszerűen teljesítőkről vezetett nyilvántartásból (többek között) abban az esetben törli az adóalanyt, ha annak adótartozása (a naptári hónap 1. napján) meghaladja a 100 ezer forintot. A Javaslat 2017. január 1-jétől egyértelműsítené, hogy az adótartozást nettó módon kell számolni, azaz a tartozás összegét csökkenteni kell az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.

 

OrienTax vélemény: Érdekesség, hogy időközben megjelent az Európai Bizottság közleménye, amelyben továbbra is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítik a magyar reklámadó szabályozást.  A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. A módosított rendszer ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e, és fenntartja az – egy kisebb tartományra vetített – árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 % és 5,3 %). Ugyanakkor továbbra sem nyújt objektív igazolást erre az eltérő bánásmódra. Ezen felül nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások, amit a Bizottság szintén kifogásol. A fentiek miatt nem kizárt, hogy a reklámadó szabályozása tovább módosul. 

 ENERGIAADÓ

  • A jelenleg hatályos szabályozás szerint földgáz esetében az energiaadó alapja a földgáz mennyisége gigajoule-ban meghatározva. Javaslat a földgázpiac kWh mértékegységre történő átállásához kapcsolódóan a jövőben a földgáz esetében az adó alapját a földgáz kWh-ban kifejezett mennyiségéhez kötné. Ezzel párhuzamosan a javaslat szerint a földgáz esetében az energiaadó kWh-ként 0,3038 forintra módosulna (a jelenlegi gigajoule-onként 93,50 forintról).

GYÓGYSZERFORGALMAZÁSI TÖRVÉNY

  • A jelenlegi hatályos szabályozás a gyógyszertámogatási előirányzat túlköltése esetén a fedezet biztosítása érdekében támogatás arányosan minden forgalmazó esetében visszafizetési kötelezettséget határoz meg (ún. sávos befizetés). A javaslat e sávos befizetés szabályait módosítaná. A javaslat indokolása szerint a módosítás azért szükséges, mert a sávos befizetés jelenlegi szabályai szerint befizetési kötelezettsége keletkezik olyan forgalmazóknak is, akik a túlköltéshez nem feltétlen járultak hozzá (pl. csökkent vagy nem növekedett a forgalmuk, árat csökkentettek), így szükséges e forgalmazók befizetés alóli mentesítése. A javaslat indokolása szerint a javaslatban foglalt módosítások a 2016. évre vonatkozóan a fentiek okán az egyszerűség kedvéért minden szereplőt mentesítenének a befizetési kötelezettség alól. A javaslat szövegezéséből azonban e szándék nem olvasható ki egyértelműen, így a javaslat várhatóan még pontosításra, kiegészítésre kerülhet.

ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (Robin Hood adó)

  • A javaslat értelmében adómentessé válna az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport támogatása után szerzett adójóváírásból származó bevétel.  Az adómentességet első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítására kellene alkalmazni.
  • Mentesülne az energiaellátók jövedelemadója alól az ingatlan kisajátítása következtében kapott ellenérték és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet. Az adómentességet első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítására kellene alkalmazni. A tervezett módosítás 2017. január 1-jén lépne hatályba.
  • Kedvező változás továbbá, hogy az adóalanyok igénybe vehetnék az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részét, azzal hogy a kedvezmény mértéke nem haladhatná meg a számított adójuk 50%-át.
  • A javaslat alapján az ún. prémium típusú támogatásban részesülők is mentesülnének az energiaellátók jövedelemadója alól.