Tervezett adótörvény változások II. (2017) – Szja és TB

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Megszűnik a bevallási nyilatkozat, jön az adóbevallási tervezet

  • A javaslat szerint a 2016. évről már nem lehetne bevallási nyilatkozatot tenni, illetve megszűnne az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás intézménye is. Helyette viszont a kifizetői adatszolgáltatás alapján adóbevallási tervezetet készítene az adóhatóság, már a 2016. évi jövedelmekről. Ez utóbbi jogintézmény alapvető elemeit már tartalmazták korábbi törvénymódosítások, köztük a nyári adócsomag. A módosítási javaslat további pontosításokat, illetve részletszabályokat állapítana megaz adózás rendjéről szóló törvényben az alábbiak szerint.
  • Az állami adóhatóság abban az esetben készítené el az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet, ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja (ez utóbbi esetben a munkáltató köteles lenne tájékoztatni a munkavállalót a részére kiadott összesített igazoláson arról, hogy részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít).
  • Ügyfélkapuval rendelkező adózók az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapun keresztül érhetnék el a bevallási tervezetet. Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók az adóévet követő év március 15-ig postai vagy elektronikus úton kérhetnék az adóhatóságtól, hogy az adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részükre.
  • Az adózó a bevallási tervezetben szereplő adatokat az adóévet követő év május 20-ig javíthatná/egészíthetné ki az erre a célra kialakított elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával.
  • A Javaslat értelmében amennyiben az adózó nem javítaná/egészítené ki (ügyfélkapuval rendelkező adózó) vagy nem kérné (ügyfélkapuval nem rendelkező adózó) a bevallási tervezetet és a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítené, az adóhatóság automatikusan értesítést küldene az adózó részére a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
  • Meghatározott adóalanyok, így az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek részére az adóhatóság nem készítene adóbevallási tervezetet.
  • Újdonság lenne a korábban kihirdetett szabályozáshoz képest, hogy az adóról való rendelkezést (az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási saját befizetés alapján kérhető kiutalási rendelkezést) is tartalmazná az adóbevallási tervezet. A rendelkezésről első körben az adóhatóság döntene, az adózónak lehetőséget adva a megjelölt megtakarítási cél módosítására (pl. másik önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megjelölésére). Fontos, hogy amennyiben az adózó nem él a módosítás lehetőségével az adóévet követő év május 20-áig, az adóhatóság az általa „választott” célra utalná át az erre felhasználható összeget.
  • A fenti rendelkezések 2017. január 1-jén lépnének hatályba.

Egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások

  • A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások szorzója 1,19-ról 1,18-ra változna 2017. január 1-jétől, összhangban az adókulcs 15%-ra történt csökkentésével.
  • A béren kívüli juttatások körét szűkítő, nyáron elfogadott jogszabály-módosítást korrigálva, a javaslat rendezné a 2016. december 31. után ezen adózási kategóriából kikerülő, de jelenleg még béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások sorsát. Ennek értelmében ezen juttatások teljes egészében egyes meghatározott juttatásként lennének kezelhetők 2017. január 1-jétől, függetlenül a jelenlegi egyedi összeghatároktól. Így például a munkavállalónak havi 8 ezer forintot meghaladó mértékben juttatott Erzsébet-utalvány is teljes egészében egyes meghatározott juttatásként adózna 2017. január 1-jétől.
  • Pontosítaná a javaslat a köznyelvben „cafeteria”-ként emlegetett juttatások jogosultjainak körét: „kirendelt munkavállaló” helyett a Munka Törvénykönyvének terminológiáját venné át itt is a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Ennek megfelelően a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalóra módosulna a „kirendelt munkavállaló” kifejezés. A módosítást 2016. január 1-jére visszamenőleg lehetne alkalmazni.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

  • A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat is pontosítaná a javaslat. Többek között a méltányolható lakásigény mértékét meghatározó lakószoba fogalmát módosítaná, valamint bővítené az együtt költöző, együtt lakó családtagok körét a házastárs közeli hozzátartozóival, valamint a munkavállaló és házastársa, élettársa testvérével. Ezen kívül figyelembe lehetne venni azon házaspárok esetében, akik közül egyik fél sem töltötte még be 40. életévét, legfeljebb 3 „vállalt” gyermeket is (egygyermekesek esetében értelemszerűen tehát kettő, kétgyermekesek esetében egy „vállalt” gyermek vehető figyelembe). Egyelőre a javaslat nem szól arról, hogy milyen időtávon belül kellene a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vett, „vállalt” gyermekeknek megszületnie, illetve arról sem, hogy a feltétel nem teljesülése esetén milyen részben és hogyan válna adóköteles jövedelemmé a kapott lakáscélú munkáltatói támogatás.
  • Ezek a rendelkezések 2016. augusztus 1-jétől lennének alkalmazhatók.

Mégsem lesz adómentes a munkáltató által biztosított egészségügyi szolgáltatás

  • A nyári adócsomag lehetővé tette volna jövő év január 1-jétől a munkáltató számára, hogy adómentesen egészségügyi ellátást biztosítson munkavállalói számára. A módosító javaslat törölné (azaz nem léptetné hatályba) ezt a rendelkezést.

Nőhet az adómentesen téríthető általános személygépkocsi-normaköltség

  • A nyári adócsomag 15 Ft/km-re növelte a gépkocsival történő munkába járásra tekintettel adómentesen adható juttatást, ám ezzel összhangban nem nőtt a saját személygépkocsi üzemi, üzleti célú használatára igazolás nélkül elszámolható normaköltség összege. A módosító javaslat ezt korrigálná, és megnövelné az igazolás nélkül elszámolható normaköltség összegét szintén 15 Ft/km-re. A magasabb adómentes összeget 2016. december 31. után lehetne adni.

Első házasok kedvezménye

  • A módosítási javaslat orvosolná azt a helyzetet, amikor a főszabály szerint 24 hónapig érvényesíthető első házas kedvezmény a családi kedvezményre való jogosulttá válás miatt veszik el. A javaslat szerint egyidejűleg mindkét kedvezmény igénybe vehető lenne a törvényben meghatározott teljes időtartamra, függetlenül attól, melyikre keletkezett előbb a jogosultság.
  • Az első házasok kedvezménye jelenleg nem jár attól a hónaptól kezdődően, amikor a magánszemély jogosulttá válik a családi kedvezményre. A jelen szabályok szerint az egyidejű alkalmazásra csak akkor van mód, ha magzat miatt előbb állt fenn a családi kedvezményre való jogosultság, mint az első házasok kedvezményére való jogosultság (ekkor is elveszik azonban az első házas kedvezmény attól a hónaptól, amelytől a magánszemély a megszületett gyermekre vonatkozóan válik családi kedvezményre jogosulttá).
  • A rendelkezést a javaslat szerint visszamenőleges hatállyal lehetne alkalmazni, így valamennyi, 2014. december 31. után kötött házasság esetében. A 2015. évi adóbevallásban az új szabályok szerint megállapított kedvezményt önellenőrzéssel lehetne érvényesíteni.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek – adatszolgáltatás

  • Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről történő adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év február 15. helyett január 31-re változna. A rendelkezés célja az adóbevallási tervezethez időben biztosítani az adatokat az adóhatóság számára.

Tartós befektetési számla

  • Az ötéves lekötési időszak végén a jelenlegi szabályok szerint – ellentétben a hároméves lekötési időszak végével – nincs lehetőség részkivétre, vagyis csak akkor indul újra a tartós befektetési számla, ha a nyilvántartásban szereplő teljes összeget a számlán hagyja a számlatulajdonos. A módosítás lehetőséget teremtene részkivétre az ötéves lekötési időszak végén is, feltéve, hogy legalább 25 ezer forint a tartós befektetési számlán marad. A módosítás 2017. január 1-jétől lépne hatályba. Értelmezésünk szerint ebből az következik, hogy mivel a 2016. december 31-én lejáró tartós befektetési szerződések újrakötése még 2016-ban kell, hogy megtörténjen, a javaslat szerinti részkivétet először csak a 2017. december 31-én lejáró tartós befektetési szerződések esetén lehetne alkalmazni.
  • A tartós befektetési számlán keletkezett hozamról, a lekötési időszak megszűnéséről vagy megszakításáról szóló igazolás kiállításának és a kapcsolódó adatszolgáltatásnak a határideje a tárgyévet követő év január 31-re változna. Ez a határidő jelenleg február 15. A módosítást az adóbevallási tervezet intézménye indokolja, ugyanis az adóhatóságnak hamarabb kell tudomást szereznie a tartós befektetési számla adatairól ahhoz, hogy időben el tudja készíteni a bevallási tervezetet.

Pénzügyi intézmény által elengedett tartozás

  • Kiegészülne a pénzügyi intézmény által elengedett hiteltartozások és pénzügyi lízingből eredő tartozások adómentes köre további esetekkel. Az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével elengedett tartozások mellett így a jelzáloghitel-adósok fizetőképességének helyreállítását érintő MNB-ajánlás alapulvételével, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület közvetítésével létrejött megállapodás alapján elengedett tartozás is adómentesnek minősülne. A rendelkezés a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

Előadóművészek és stábtagok egyszerűsített adózása

  • A külföldi illetőségű előadóművész 2014. január 1. óta ún. egyszerűsített adózást választhat (15% személyi jövedelemadó, 14%, de legfeljebb évi 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulás, egyszeri bevallási kötelezettség), ha kevesebb, mint 183 napot tölt Magyarországon bármely 12 hónapos időszakon belül, és társadalombiztosítási szempontból is külföldi. A módosító javaslat szerint a 183 napos itt-tartózkodási meghaladása esetén is fennmaradna a jogosultság az egyszerűsített adózás választására, ha a filmgyártás időszaka meghaladja a 183 napot.
  • A jogosultak köre is bővülne: ezentúl a külföldi stábtagok is választhatnák az egyszerűsített adózást.
  • Az adóalap meghatározása is módosulna: költséget nem számolhatnának el az egyszerűsített adózást választók, viszont a bevételbe nem számítana bele a tevékenyég érdekében szükséges utazás és szállás költségtérítése, illetve a magánszemély javára fizetett díja.
  • A módosuló szabályokat a 2017. január 1-jét követően kezdődő jogviszonyokra lehetne első ízben alkalmazni.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Járulékcsökkentés

  • A 2016. október 28-án benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza a sajtóban már beharangozott járulékcsökkentést, sem az egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) esetében. Így egyelőre teljes a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy mi, mikor és mekkora mértékben fog csökkenni. Ugyanakkor az látszik, hogy mind az egyéni járulékokat előíró Tbj., mint a SZOCHO törvény a megfelelő helyen „meg lett nyitva”, így elképzelhető, hogy változások jönnek még heteken belül.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

  • Egyértelművé tenné a javaslat, hogy a kifizetés, juttatás időpontjától függetlenül nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját az arra az időszakra vonatkozóan kifizetett, juttatott jövedelem, amelyben a magánszemély a Tbj. rendelkezései szerint nem volt biztosított. Álláspontunk szerint a törvényt eddig is így kellett értelmezni, tehát a javaslat csupán a széles körben elfogadott és alkalmazott értelmezést ültetné át a jogszabály szövegébe. Az új rendelkezés 2017. január 1-jén lépne hatályba.
  • A tartósan álláskereső fogalma többször módosult az elmúlt időszakban a közfoglalkoztatásra tekintettel, a korábbi megfogalmazások azonban értelmezési kérdéseket vetettek fel. A javasolt módosítás egyértelművé tenné, hogy az álláskeresőként történő nyilvántartás időtartamába beletartozna a közfoglalkoztatásban történő részvétel is, így a tartósan álláskeresők körét, akikre tekintettel a munkáltató adókedvezményt érvényesíthet, nem szűkítené le a közfoglalkoztatásban történő részvétel. A módosítás a kihirdetést követő napon lépne hatályba.
  • Az anyasági ellátásban részesülő munkavállalók után a munkáltató 2013 óta adókedvezményt vehet igénybe. A szabályozás célja a kisgyermeket nevelők munkaerőpiacra történő visszatérésének megkönnyítése, elősegítése azáltal, hogy az adókedvezmény útján a munkáltatók ösztönzést kapnak a kisgyermeket nevelő munkavállalók foglalkoztatására.
    • Az adókedvezmény jelenleg kétféle jogcímen vehető igénybe:

1.A gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő munkavállaló után havonta, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-át veheti igénybe a munkáltató adókedvezményként a foglalkoztatás első két évében, és 14,5%-át a foglalkoztatás harmadik évében.

2. Ha a munkavállaló a) legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, akkor a munkavállaló után havonta igénybe vehető adókedvezmény egyenlő az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-ával a foglalkoztatás első három évében és 14,5%-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

  • A kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a 2. pont alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a 2. pont alapján 5 évig érvényesítheti.
  • A javaslat úgy módosítaná a jelenlegi szabályozást, hogy kimondaná, hogy
    • az anyasági ellátásokat igénybe vevő munkavállaló után (ideértve az 1. és 2. pont szerinti jogcímet is) a munkáltató által érvényesíthető adókedvezmény feltételeit a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell vizsgálni. Ezzel a korábban már széles körben kialakult és elfogadott értelmezést a jogszabály is egyértelműsítené.
    • Új szabályként jelenne meg, hogy ha a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő munkavállaló (1. pont szerinti jogcím) után a munkáltató még kedvezményt érvényesít, három gyermek után családi pótlékra válik jogosulttá vagy gyermeknevelési támogatásra válik jogosulttá (2. pont szerint jogcím), akkor a 2. pont szerinti jogcímen járó kedvezményt is teljes egészében érvényesíthetné a munkáltató. Ezáltal lehetővé válna ugyanazon munkavállaló után kétféle jogcímen párhuzamosan, teljes egészében érvényesíteni az adókedvezményt.
    • A javaslat alapján mindkét új szabály 2017. január 1-jén lépne hatályba.
  • A nyári adócsomag eredményeként 2016. augusztus 1-jétől újjáéledt a Karrier Híd Program, amelynek célja, hogy a korábban a közszférában foglalkoztatottak magánszektorban történő foglalkoztatását ösztönözze azáltal, hogy az ilyen munkavállaló után a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény 12 hónapon keresztül havonta, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg 13,5%-a. A Karrier Híd Programban való részvétel meghatározott szolgálati jogviszonyokhoz kötött, amelyek körét a javaslat kiterjesztené az állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra is (az állami tisztviselőkről szóló új jogállási törvény alapján ugyanis 2016. július 1-jétől a közszféra dolgozóinak egy része ebben az új jogállásban folytatja munkáját). Az új rendelkezés a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

EVA szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő választása

  • Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű ellátások elérése érdekében választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. A módosítási javaslat rendezné a választás időpontját, ami a jelenlegi szabályok szerint a következő évi minimálbérről szóló megállapodás időpontja elé esik (a megelőző év november havi járulékbevallásának benyújtási napja a határidő), így a nyilatkozattételkor az adózó önhibáján kívül nincs a helyes nyilatkozattételhez szükséges információ birtokában. A javaslat ezt a problémát úgy kezelné, hogy a tárgyévi első járulékbevallásban lehetne nyilatkozni a választott magasabb járulékalapról.
  • A mezőgazdasági őstermelő magasabb járulékalapról szóló nyilatkozat-tételének szabályait is pontosítaná a javaslat, egyértelművé téve, hogy az adóév második, harmadik vagy negyedik negyedéves bevallásában megtett választás a bevallással már lefedett időszakra nem, csak az adóév hátralévő részére szól.
  • A fenti módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba, vagyis első ízben a 2017. évi járulékalap megválasztására vonatkoznának.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Saját munkavállalók képzése után érvényesíthető kedvezmény

  • A szakképzési hozzájárulás részben (legfeljebb annak 16,5%-áig) teljesíthető a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeivel. A szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség) összegéből a saját munkavállalók képzésének költsége azonban az előbbi korláton túl csak olyan mértékig vonható le, amely nem haladja meg a munkáltató által tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzésre elszámolt, kötelezettség-csökkentő tételt. A saját munkavállalók képzési költségeinek csökkentő tételként történő elszámolása ezen felül csak akkor lehetséges, ha a munkáltató (ideértve kapcsolt és partnervállalkozásait is) az adott hónapban legalább 45 fő tanulószerződés tanulónak nyújt gyakorlati képzést.
  • A javaslat ezt az igen szigorú feltételrendszert enyhítené azzal, hogy a tanulószerződéses tanulókkal kapcsolatos feltételt a jelenlegi 45 fő helyett 30 főben határozná meg.
  • A javaslat szintén a feltételrendszer enyhítése céljából  orvosolná azt a problémát, hogy a hatályos szabályok szerint a létszámfeltételnek havonta kell megfelelni, amely a nyári hónapokban gyakorlatilag nem lehetséges. Ehelyett az 1-6. és 9-12. hónapokra vonatkozóan kellene megfelelni a létszámfeltételnek, így az, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók tanulószerződései a 6. hónapban a záróvizsgát követően megszüntetésre kerülnek, és csak a 9. hónapban kerülnek ismételten megkötésre, nem korlátozná a saját munkavállalók képzése alapján elérhető kedvezmény igénybe vételét.

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (EHO)

Megszűnő és csökkenő kötelezettségek

  • A javaslat szerint kamatjövedelmeket és a tartós befektetési számlák lekötési hozamát terhelő 6%-os EHO kötelezettség megszűnne.
  • A javaslat értelmében 15%-ról 14%-ra csökkenne az átalányadózó és a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.
  • Szintén megszűnne a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadóját választó magánszemély 20%-os EHO fizetési kötelezettsége. Ugyanakkor ezen adózói kör személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége arányosan megemelkedne.

EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS (EKHO)

Nyugdíjjáruléknak megfelelő EKHO visszaigénylése a személyi jövedelemadó bevallásban

  • A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a nyugdíjas magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában igényelhesse vissza a tőle levont EKHO-nak azt a részét, amely a szabályok alapján végső soron nem terhelte volna. A nyugdíjas magánszemélyek ugyanis csak csökkentett mértékű – 11,1% – EKHO fizetésére kötelezettek, így amennyiben a részükre történő kifizetésekből mégis 15% EKHO-t vont le a kifizető – pl. nyilatkozat hiányában –, a különbözet visszajár. Jelenleg a „túlvont” hozzájárulást nem lehet a személyi jövedelemadó bevallásban visszaigényelni, hanem egy bonyolultabb eljárásban, a Tbj. és Art. nyugdíjjárulék-különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai szerint lehet csak visszakérni. Az új, kedvező rendelkezés az átmeneti szabályok alapján már a 2016. évi személyi jövedelemadó bevallás elkészítése során is alkalmazható lenne.