Tervezett adótörvény változások I. (2017) – Társasági adó

TÁRSASÁGI ADÓ

Korai fázisú vállalkozásokban történő befektetést ösztönző új adóalap-kedvezmény

2017. január 1-jétől új fogalomként bevezetésre kerülne a korai fázisú vállalkozás fogalma és ezzel párhuzamosan a törvényalkotók egy új adóalap-kedvezményt vezetnének be, amelynek a megfelelő adókulccsal számított összege de minimis támogatásnak minősülne.

  • A Javaslat értelmében korai fázisú vállalkozás az ilyenként regisztrált vállalkozás, amely foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri a két főt, amelyből legalább egy fő kutató-fejlesztő.
  • Attól függően, hogy a befektető vállalkozás – ezen adóalap-kedvezmény nélkül számított adóalapja után – a 19 vagy a 10 százalékos társasági adókulcsot köteles alkalmazni, adóalap-kedvezményként a befektetés bekerülési értékének másfél- (19%) vagy két és félszeresét (10%) vehetné igénybe. A kedvezményt a részesedés szerzésének évében és az azt követő 3 adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint összegig lehetne igénybe venni (az adóalap-csökkentésnek további adminisztratív feltételei is lennének).
  • Nem lehetne a kedvezményt érvényesíteni ha  befektető és a korai fázisú vállalkozás között a szerzés éveiben és az azt megelőző 3 adóévben kapcsolt vállalkozási viszony állt fenn.
  • A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének tőkeemelés miatti növekedésére is érvényesíthető lenne az adóalap-kedvezmény, amennyiben már az eredeti részesedés-szerzés is adóalap-kedvezményre jogosította a befektetőt.
  • Fontos korlátozás, hogy az igénybevett adóalap-kedvezmény kétszeresével kellene megnövelni az adóalapot, ha a részesedés kivezetésére (kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti esetet) a részesedés megszerzését követő harmadik adóév végéig sor kerül. E növelési kötelezettség akkor is fennáll, ha a befektető eddig az időpontig jogutód nélkül megszűnik.
  • A későbbiekben a részesedésre elszámolt értékvesztés összege nem elismert ráfordításnak minősülne társasági adó szempontból (ha a részesedés egyébként bejelentett részesedésnek minősül, akkor az elszámolt értékvesztésre és annak esetleges későbbi visszaírására a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni).
  • A korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a befektetőkre vonatkozó követelményeket, a nyilvántartásba vétel szabályait külön kormányrendelet fogja várhatóan szabályozni.

Műemlékvédelemmel összefüggő adóalap-kedvezmény

A Javaslat értelmében pontosításra és kibővítésre kerülnének a 2016 nyarán elfogadott, 2017. január 1-jétől hatályos, műemlékek karbantartásával és felújításával kapcsolatos adóalap-kedvezmények.

  • A korábbi szűkebb körrel ellentétben mindkét adóalap-csökkentési jogcím tárgya a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan és a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan lenne (ideértve az ingatlan jellegű védett tartozékait, védett területet, történeti kertet, történeti temetkezési helyet, ezek maradványait, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét).
  • Pontosításra kerülne, hogy a karbantartás költségének az adóévben elszámolt részével lenne csökkenthető az adóalap.
  • Az említett ingatlanok felújítása mellett a számviteli törvény szerinti beruházás esetén is adóalap-csökkentést lehetne érvényesíteni, feltéve, ha az kulturális örökségvédelmi céllal valósult meg. A beruházás, felújítás befejezésének évében és az azt követő 5 adóévben lehetne csökkenteni a társasági adó alapját a beruházás/felújítás értékének kétszeresével (függetlenül tehát az értékcsökkenés elszámolásától).
  • Továbbra is lehetőség lenne a karbantartáshoz, illetve a beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés együttes alkalmazására.
  • A Javaslat kibővítené az említett adóalap-kedvezmények más vállalkozás részére történő átadásának lehetőségeit. Amennyiben valamely társaság nem kíván élni a karbantartáshoz, beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel, azt a kapcsolt vállalkozása is – a törvény által meghatározott korlátokkal és adminisztratív kötelezettségek teljesítésével –érvényesíthetné a saját társaságiadó-kötelezettsége megállapítása során. A 2017. január 1-jétől eredetileg hatályba lépő szabályok csak a felújítás esetében engedték volna meg az adóalap-kedvezmény átadását (tehát funkcióváltással járó beruházás esetén nem) és kizárólag a felújítás pénzügyi forrását közvetlenül biztosító kapcsolt vállalkozás részére.

Adomány

A Javaslat alapján a jelenleg is hatályban lévő rendelkezések szerinti kedvezményezettek mellett a Kármentő Alap részére önkéntesen nyújtott támogatás esetén is lehetne csökkenteni a társasági adó alapját a kifizetett összeg 50%-áig terjedő összeggel.

Adóalapot érintő egyéb módosítások

A Javaslat a fentieken kívül a következő adóalapot érintő módosításokat vezetné be:

  • Egyértelműsítenék, hogy 2017. január 1-jétől jogdíjra jogosító immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény esetében az esetlegesen fizetendő késedelmi pótlékot a lekötés évét követő ötödik – és nem harmadik – adóévtől kell számítani (összhangban a lekötött összeg felhasználására nyitva álló időszakkal).
  • A nem adománynak minősülő ingyenes juttatásokkal összefüggésben elszámolt ráfordítások 2017. január 1-jétől abban az esetben lennének elismert ráfordítások, ha a jelenleg is hatályban lévő feltételek teljesülése mellett a juttatásban részesülő a juttatásra jutó társasági adót ténylegesen meg is fizeti. Ugyanez a szabály az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókra is vonatkozna.
  • A hulladéktároló és hulladékhasznosító létesítmény adótörvény szerinti leírási kulcsa 2017. január 1-jétől 20%-ról, illetve 15%-ról egységesen 2%-ra változna. Továbbá, a hulladékágazat gépei berendezései, felszerelései, járművei leírása kulcsaként 10%-kot kellene figyelembe venni.

Új adókedvezmények

A Javaslat 2017. január 1-jétől új adókedvezményként bevezetné az ún. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményét, amelyet először a beruházás üzembe helyezésének évében vagy az azt követő évben és a következő 5 évben lehetne igénybe venni az alábbiak szerint:

  • Energiahatékonysági beruházásnak minősülne az új fogalom szerint a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező beruházás.
  • Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, az összes állami támogatással együttesen, jelenértéken az elszámolható költségek 30%-át, de legfeljebb 15 millió eurót. Kis- és középvállalkozások esetén a kedvezmény mértéke 20, illetve 10 százalékponttal növelhető lenne.
  • Elszámolható költségként (i) a magasabb energiahatékonysági szint eléréshez közvetlenül szükséges tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke (ha az elkülöníthető) vagy (ii) ezen eszközök bekerülési értékének az a része, amely a kevésbé energiahatékony beruházáshoz – amelyet adókedvezmény vagy más támogatás hiányában az adózó bizonyítottan megvalósított volna – többletköltségként felmerült.
  • A kötelező üzemeltetési időszak 5 év lenne.
  • Fejlesztési adókedvezmény ugyanezen beruházásra nem vehető igénybe, vagyis az ilyen típusú adókedvezmény – más adókedvezményekkel együttesen – legfeljebb a számított társasági adó 70 százalékáig lenne igénybe vehető az adott évben.
  • Nem lehetne adókedvezményt igénybe venni – többek között – azon beruházások után, amelyeket a kötelező szabványoknak történő megfelelés érdekében hajtanak végre.
  • Az adókedvezmény igénybevétele különböző adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítéséhez is kötve lenne.
  • Az adókedvezmény igénylésének, igénybevételének és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek részletes szabályait külön kormányrendelet fogja várhatóan szabályozni.

Szintén 2017. január 1-jétől – de-minimis támogatásnak minősülő – adókedvezményt lehetne igénybe venni a Javaslat értelmében az adóalany által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásokkal összefüggésben az alábbiak szerint:

  • Élőzenei szolgáltatásnak zenész, énekes, személyes közreműködésével, nyilvánosan és a vendégek számára ingyenesen nyújtott zeneszolgáltatás minősülne.
  • Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel elszámolt költség, ráfordítás 50%-a lenne.
  • Az adókedvezmény érvényesítése esetén az élőzenei szolgáltatással kapcsolatban elszámolt költségek, ráfordítások nem elismert költségnek minősülnének társasági adó szempontból.

Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele

A Javaslat jelentősen enyhítené a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének egyes feltételeit az alábbiak szerint:

  • A legalább 3 milliárd forint és a kedvezményezett településeken megvalósított legalább 1 milliárd forint értékű beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményt akkor lehetne igénybe venni, ha a törvény által meghatározott időszakban az adóalany választása szerint 150 fő helyett 50 fővel, illetve kedvezményezett településen végrehajtott beruházás esetén 75 fő helyett 25 fővel növelné a létszámot vagy legalább a minimálbér hatszázszorosa helyett háromszázszorosával, illetve kedvezményezett településen végrehajtott beruházás esetén a minimálbér háromszázszorosa helyett annak százötvenszeresével növelné az évesített bérköltségét.
  • Kis- és középvállalkozások által megvalósított legalább 500 millió forint értékű beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele az lenne, ha kisvállalkozás 10 fő helyett 5 fővel, középvállalkozás 25 fő helyett 10 fővel növelné a létszámát vagy kisvállalkozás a minimálbér huszonötszöröse helyett annak tízszeresével, középvállalkozás a minimálbér ötvenszerese helyett annak huszonötszörösével növelné a bérköltségét.

Az enyhébb feltételeket a módosító törvény elfogadását követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában is lehetne már alkalmazni.

Filmalkotás és látvány-csapatsport támogatásával összefüggő kiegészítő támogatás

A Javaslat szerint akkor is igénybe vehető lenne a filmalkotások és a sportfejlesztési célú támogatásához kapcsolódó adókedvezmény, ha a kiegészítő támogatás pénzügyi teljesítésére csak az adóévet követően, de még a vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig sor kerül. A Javaslat annyi korlátozást tartalmaz, hogy ilyen esetben adókedvezményként már csak a támogatási igazoláson szereplő összeg 80%-át lehetne figyelembe venni. E szabály a kihirdetését követő napon válna hatályossá és visszamenőleges hatállyal már a 2015-2016-os támogatási időszakra nyújtott, 2016-ban elszámolt ráfordításra tekintettel is lehetne alkalmazni.

A Javaslat alapján nem egyértelmű, hogy e könnyítés az előadó-művészeti szervezetek támogatásával összefüggő kiegészítő támogatásra is alkalmazható lenne-e vagy sem.

A sportfejlesztési célú kiegészítő támogatás kifizetéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabály továbbá kiegészítésre kerülne azzal, hogy abban az esetben, ha a jelenleg is hatályban lévő 30 napos határidő lejártát a társasági adóbevallás benyújtása megelőzi, akkor a bejelentést a bevallásban kellene megtenni.

Pótlólagos kiegészítő támogatás

Az eltérő adókulcsok miatt esetlegesen fizetendő pótlólagos 7%-os kiegészítő támogatás fizetésének határideje is módosításra kerülne annyiban, hogy azt a Javaslat értelmében legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell teljesíteni. Ezt már a 2016. évi adózás előtti eredmény terhére elszámolt támogatások esetében alkalmazni lehetne.

IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókat érintő változások

A Javaslat számos ponton módosítaná a társaságiadó-törvény azon rendelkezéseit, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyoknak kell alkalmazniuk az IFRS-ekre történő áttérés évében és az azt követő adóévekben. A Javaslat módosításai új, az adóalanyok döntési jogkörébe utalt választási lehetőségek beiktatását és a már hatályban lévő szabályok pontosítását célozzák.