Az Országgyűlés 2014. június 11-én kivételes eljárásban elfogadta a sokat kritizált reklámadóról szóló törvényjavaslatot, így a jövőben a médiaszolgáltatóknak, kiadóknak, szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, illetve az internetes reklámok közlőinek akár már idén adót kell fizetniük a reklámokból származó árbevételük után. A törvény a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.
Az elfogadott törvényt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókon kívül a napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugárzó médiaszolgáltatókra, illetve a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is alkalmazni kell.
Adóköteles a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy terjesztett túlnyomórészt magyar nyelvű sajtóterméken, a szabadtéri reklámhordozón, járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, interneten történő reklám közzététele.
Az adó alapja a reklámokból származó adóévi árbevétel, saját reklám közzététele esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Az adó mértékét a törvény sávosan határozza meg. Fél milliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0%, az árbevétel ezt meghaladó része után 5 milliárd forintig 1%, 10 milliárd forintig 10%, 15 milliárd forintig 20%, 20 milliárd forintig 30%, az árbevétel efölötti része után pedig 40% adó terheli a reklámbevételeket.
Egy, az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslat továbbá lehetőséget ad az érintett adóalanyoknak arra, hogy az előző évi elhatárolt veszteségük 50%-ával csökkentsék adóalapjukat. A módosítás a veszteséggel működő adózók adóterheit enyhíti, ezzel nagy különbséget generálva a két nagy országos kereskedelmi csatorna adófizetési kötelezettsége között. Fontos megjegyezni, hogy a reklámadónak nem csak tipikusan a médiaszolgáltatásra berendezkedett szervezetek lehetnek majd alanyai, hanem mindazon vállalkozások, amelyek a bevételük egy jelentős részét hirdetésekből szerzik, pl. sportszervezetek, közlekedési vállalatok vagy áruházláncok is.
A reklámadóból származó költségvetési bevételek várhatóan nem érik el a 10 milliárd forintot, viszont előreláthatólag számos médiaszolgáltató kerül nehéz helyzetbe az extra adóteher miatt.
Habár a reklámadó alanyaként lett meghatározva a Magyarországon letelepedettnek nem minősülő médiaszolgáltató is, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz közzé Magyarország területén, a jogszabály alapján (egyelőre legalábbis) mégsem válhatnak kötelezetté, mivel az adó alapja a nettó árbevétel alapján kerül meghatározásra, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyra hivatkozással került meghatározásra. Emiatt a Magyarországon le nem telepedett médiaszolgáltatók nem lesznek kötelesek reklámadót fizetni, hiszen nem esnek a Számvitel törvény hatálya alá,. Valószínűsítjük, hogy ezt az ellentmondásos helyzetet ezért egy későbbi törvénymódosítással próbálja majd kezelni a törvényalkotó.