Megjelent az új adózás rendjéről szóló törvény tervezete

2017. július 31-én felkerült a Kormány honlapjára az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvény tervezete, amelyek 2018. január 1-jével váltanák fel a jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló törvényt. A társadalmi egyeztetés keretében a tervezeteket 2017. augusztus 18. 14.00 óráig bárki véleményezheti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az adózással kapcsolatos általános eljárási szabályokat tartalmazná (pl. hatásköri, illetékességi szabályok, jogorvoslat rendje, stb.), míg az új adózás rendjéről szóló törvény az adóeljárással kapcsolatos részletszabályokat (pl. egyes adókötelezettségek teljesítésének szabályai, jogkövetkezmények, különös eljárások, stb.) rendezné.

A törvénytervezetek alapján úgy tűnhet, hogy a jövőben az adóeljárás egységes szabályozása megszüntetésre kerülne. Ha azonban a javaslatokban található szabályokat alaposan megvizsgáljuk, akkor látható, hogy a változás csupán annyi lenne, hogy az adózás rendjéről szóló törvény háttérjogszabályaként 2018. január 1-jétől nem az általános közigazgatási eljárási szabályokat (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, illetve 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt), hanem az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt kellene alkalmazni. Önálló, az adózásra szabott általános eljárási kódex megalkotásáról lenne tehát szó. Azt még nem látjuk, hogy az adóeljárás speciális végrehajtási szabályait (pl. milyen biztosítási intézkedéseket tehet az adóhatóság) melyik jogszabály fogja tartalmazni, a jelenlegi szövegtervezetek szerint sem az adóigazgatási rendtartás, sem az adózás rendjéről szóló törvény nem szabályozná ezt a témakört.

Jelen hírlevelünkben nem teszünk kísérletet a törvénytervezetek részletes bemutatására és elemzésére; a legfontosabb, nagyobb érdeklődésre számot tartó újításokat foglaltuk össze az alábbiakban. Annyit már ezen a ponton előre bocsátanánk, hogy az adózók életét könnyítő új adóhatósági szolgáltatások mellett sok szigorítás is bevezetésre kerülne, az adózók együttműködési készségének ösztönzése céljából.

„Szolgáltató adóhatóság”

  • A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által már eddig is nyújtott szolgáltatások újakkal bővülnének ki.
  • Új szolgáltatásként kerülne bevezetésre a kezdő vállalkozások támogatása. Ennek első lépéseként a NAV az adószám megállapítását követő 30 napon belül minden kezdő vállalkozásnak ingyenes tájékoztatást nyújtana az adókötelezettségeiről. Második lépésben – amennyiben a kezdő vállalkozás erre igényt tart – kerülhetne sor a 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálásra, szakmai támogatásra. Ennek során a NAV segítséget nyújtana az újonnan alakult vállalkozások részére az őket érintő adókötelezettségek teljesítésében.
  • Új szolgáltatásként az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatai és adófizetési kötelezettsége is közzétételre kerülne a NAV honlapján az adózói tájékozódás elősegítése céljából (az egyéni vállalkozókat ugyanis beszámoló közzétételi kötelezettség nem terheli, így ezen üzleti partnerek adózók általi ellenőrzése jelenleg nehézkes).
  • További újítás lenne, hogy az adóhatóság a bejelentéshez/változás-bejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségek teljesítésének megkönnyítése érdekében, illetve az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot is készítene.

Önellenőrzés szabályainak egyszerűsítése

  • Régi-új jogintézményként kerülne bevezetésre az önellenőrzés bejelentése, amely nyomán a bejelentéssel érintett adónemre és időszakra vonatkozóan az adóhatóság 15 napig nem indíthatna vizsgálatot. A bejelentés nem lenne korlátlan eszköz: az adózó ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehetne bejelentést.
  • Jelentős adminisztrációs könnyítésnek tekinthető, hogy az önellenőrzésről nem kellene jegyzőkönyvet készíteni.

Az adóellenőrzéssel kapcsolatos változások

  • A jelenlegi hét ellenőrzési típus helyett a jövőben mindössze kettőt különböztetne meg a törvény: az adóellenőrzést és az ún. jogkövetési vizsgálatot. Az adóellenőrzés a jelenlegi bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésnek felelne meg, így ellenőrzéssel lezárt időszakot is csak ez az ellenőrzéstípus keletkeztetne. A jogkövetési vizsgálat a jelenleg szabályozott többi ellenőrzési típust fedné le.
  • A lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés határideje jelentősen rövidülne a cégbejegyzésre kötelezett, de megbízható adózónak nem minősülő adózók esetén: az ellenőrzés időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatná meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózókat (magánszemély, egyesület, alapítvány, stb.), illetve azokat a cégbejegyzésre kötelezett adózókat, akik megbízható adózóknak minősülnek, nem érintené a változás, hiszen az ő esetükben ez a határidő jelenleg is 180 nap, és ezen a tervezet sem változtatna.
  • A jelenleg hatályos szabályokkal ellentétben már az ellenőrzésről szóló értesítés átadása is az ellenőrzés megkezdését eredményezné, így az adóhatóságnak már a megbízólevél kézbesítése előtt is lehetősége lenne eljárási cselekményeket (pl. iratbekérés, nyilatkoztatás) végezni. Az értesítés átadásától indulna az ellenőrzési határidő számítása, valamint innentől állna be az önellenőrzési tilalom is.

Észrevétel, jogorvoslat

  • Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő a lezárt időszakot eredményező adóellenőrzés esetében a jelenlegi 15 napról 30 napra emelkedne. Jogkövetési vizsgálat esetében – a jelenlegi szabályokkal egyezően – 15 nap állna az adózó rendelkezésére az észrevétel benyújtására. Újdonság viszont, hogy a tervezet szerint mindkét határidő jogvesztővé válna.
  • Jelentős változás lenne, hogy a fellebbezés során – semmisségi okon kívül – nem lehetne új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amennyiben azokról a fellebbezést előterjesztő az elsőfokú döntés meghozatala előtt is tudomással bírt, azonban azokat az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Emiatt kiemelten fontos lesz, hogy a jövőben már az észrevétel elkészítésekor körültekintően járjanak el az adózók, hiszen annak elmulasztása esetén a fellebbezéskor már nem lehetne új bizonyítékokat előterjeszteni.
  • Az adóhatóság az adóellenőrzés során a szükséges bizonyítékokat ún. teljességi nyilatkozat keretében szerezné be az adózótól. Az adózó a nyilatkozatot és a bizonyítékokat az adóhatóság felhívásától számított 15 napon belül adhatná át, azzal, hogy a 15 napos határidő egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható lenne. Az adózó nem lenne kötelezett teljességi nyilatkozatot adni, azonban ebben az esetben az adóhatóság az adóellenőrzést a rendelkezésre álló adatok alapján folytatná le. Bár a 15 napos határidő nem jogvesztő, azonban egyelőre kérdéses, hogy az adózónak lesz-e lehetősége az ellenőrzés további szakaszában új bizonyítékokat előterjesztenie, ha a teljességi nyilatkozatot határidőben nem adta át a NAV részére, vagy a teljességi nyilatkozatot átadta, azonban újabb körülmények merülnek fel az ellenőrzés későbbi folyamán, amelyekkel kapcsolatban további bizonyítékok előterjesztése tűnik indokoltnak.
  • Az elsőfokú adóhatóság a nem egyértelmű vagy ellentmondásos fellebbezést visszautasíthatná, ha 8 napos határidőn belül az adózó nem nyújtana be egyértelmű kérelmet.
  • Annak érdekében, hogy az eljárások ne induljanak automatikusan újra, ha a másodfokú hatóság eljárási hibákat észlel, hiányos tényállás esetében a másodfokú hatóság az első fokon eljárt hatóságot – abban az esetben is, ha új eljárást nem rendel el, hanem a tényállás tisztázása iránt maga intézkedik – a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatná.
  • A felügyeleti intézkedés iránti kérelem, amely a hatályos szabályok alapján elévülési időn belül terjeszthető elő, a tervezet szerint csupán a döntés véglegessé válásától számított egy éves jogvesztő határidőn belül lenne benyújtható. Fontos kiemelni, hogy nem élhetne a felügyeleti intézkedés lehetőségével azon adózó, aki a feltételes adóbírság kedvezményét igénybe vette (ezen jogintézményt a hírlevelünk Jogkövetkezmények c. részénél ismertetjük).

Feltételes adómegállapítás iránti kérelem

  • A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben az eljárási határidő hiánypótlás esetén nem kezdődhetne újra. Ez mindenképpen pozitív változás lenne, ugyanis az ilyen eljárások az utóbbi két évben észszerűtlenül hosszúra nyúltak, sokszor értelmetlenné téve a jogintézmény alapvető célját, hogy az adókövetkezményeket még az ügylet megkezdése előtt megismerhesse az adózó.
  • A kérelem elutasításainak lehetséges okai kibővülnének. Új elutasítási ok lenne az az eset, amikor a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata a kérelem benyújtása előtt sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
  • Kizárólag számviteli kérdés esetén feltételes adómegállapítás nem lenne kérelmezhető.
  • A kérelmet csak elektronikus formában lehetne benyújtani.

A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (APA)

  • A tervezet szerint (csakúgy, mint a feltételes adómegállapítás esetében) a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet is csak elektronikusan lehetne benyújtani.
  • A feltételes adómegállapítási eljáráshoz hasonlóan díjkötelessé válna az előzetes konzultáció, a díj mértéke ebben az esetben is 500.000 Ft lenne.

Jogkövetkezmények

  • A bevétel eltitkolásáért (bizonylatok meghamisításáért, bevétel eltitkolásáért) kiszabott adóbírság mértéke a jelenlegi 200 százalékos mértékről 100 százalékra csökkenne.
  • Bevezetésre kerülne a feltételes adóbírság intézménye, amelynek lényege, hogy az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról való lemondással és az adókülönbözet időben történő megfizetésével az adózó mentesülne az adóbírság 50%-a alól. Ez egy megbízható adózó esetén azt eredményezhetné, hogy az adóbírság mértéke 12,5%-ra csökkenne. Fontos szabály ugyanakkor, ahogyan az előbbiekben már említettük, hogy a kedvezmény igénybevétele esetén nem lenne benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem.
  • Új korlátozás lenne, hogy a mulasztási bírság kiszabásának nem lenne helye, ha a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutása óta egy év már eltelt (pl. a késedelmesen beadott bejelentés, bevallás esetén csak a benyújtástól számított egy éven belül szabhatna ki mulasztási bírságot a NAV, egy év eltelte után már nem bírságolhatna a késedelemért). A rendelkezés nem lenne alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre (pl. ha a NAV az ellenőrzés során feltárja, hogy nem minden kapcsolt ügyletre készült transzferár dokumentáció, vagy az adózó vétett a számviteli fegyelem ellen, azt éven túl is szankcionálhatná). Emellett a mulasztási bírsággal sújtható tényállások körét csökkentené a tervezet.
  • A jelenlegi 2.000 forintról 5.000 forintra nőne az a küszöb, amely alatti összeg esetén a késedelmi pótlék nem kerülne előírásra.
  • Nőne a késedelmi pótlék mértéke: jelentős változás, hogy a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lenne a pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedne.

Egyéb

  • A tervezet megszüntetné a fokozott adóhatósági felügyelet intézményét.
  • Szintén megszüntetésre kerülne az adószám-felfüggesztés jogintézménye.
  • Számos jogintézmény, amelyet jelenleg a törvény szabályoz, Korm. rendeletben kerülne szabályozásra a jövőben (pl. Korm. rendelet szabályozná az adószám igénylés, változásbejelentés módját, az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalmát, vagy a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének részletszabályait).