A Nemzetgazdasági Minisztérium a tegnapi nap során elérhetővé és véleményezhetővé tette honlapján az adóhatósági végrehajtás szabályait tartalmazó törvényjavaslat tervezetét, amellyel megismerhetővé vált – az adóigazgatási rendtartásról („Air.”) és az adózás rendjéről („Art.”) szóló törvényjavaslatok tervezetei mellett – az adóigazgatási reform utolsó darabja is. Az alábbiakban a tervezet legszélesebb adózói kört érintő szabályaiból válogattunk.

  • A tervezet alapján az állami adó- és vámhatóság („NAV”) az állam általános végrehajtási szervévé válna. Ebből a szempontból a NAV feladatát három típusú köztartozás behajtása érinti: i) egyrészt az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtása, ii) másrészt a különböző ágazati törvények által rá delegált, adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, illetve iii) újdonságként 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozások behajtása is.
  • A javaslat a hatályos szabályokkal összhangban szabályozná az új adóvégrehajtási törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény („Vht.”) viszonyát: a Vht-t, mint háttérjogszabályt kellene az új adóvégrehajtási törvény (illetve az Air. és az Art.) eltérő rendelkezéseinek a hiányában alkalmazni.
  • Fontos alapelvi rendelkezésként lenne rögzítve, hogy a végrehajtás során az arányosság elvének tiszteletben tartásával kellene eljárnia az adóhatóságnak. Ennek azért van jelentősége, mert a gyakorlatban az adóhatóság nem minden esetben vette figyelembe a Vht. arányosságra vonatkozó alapelvét, mondván az az adóvégrehajtás során nem alkalmazható. Így például előfordult olyan eset is, amely során az adóhatóság egy hozzávetőleg 100 millió forint összegű tartozásra hivatkozással az adózó közel 10 milliárd forint értékű ingatlan-portfólióját vonta végrehajtás alá. Az ingatlan-végrehajtással kapcsolatban az törvény-javaslat külön szabályokat fog tartalmazni.
  • A javaslat szigorítaná a fizetési kedvezmény iránti kérelemnek a végrehajtás szünetelésére gyakorolt hatását. Így a jelenlegi szabályoktól eltérően az adózó által benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem csak akkor szüneteltetné a végrehajtást, ha azt a tartozás esedékességét megelőzően vagy az esedékességet követő 8 napon belül nyújtotta be az adózó.
  • A javaslat kimondja, hogy a 10 ezer Ft-ot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl a NAV egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosítana. Rögzítésre kerülne továbbá, hogy a pénzkövetelést elsősorban végrehajtási átvezetéssel kell behajtani, illetve az adóhatóság számára lehetővé válna a túlfizetések tartozásokra történő átvezetése 10 ezer Ft-os értékhatárra tekintet nélkül.
  • Az adóhatóság által behajtandó tartozás esetében a megkeresést követően benyújtott fizetési kedvezményi kérelmeket fő szabály szerint a NAV bírálná majd el. Ez – a jogszabálytervezet indokolása szerint – egyrészt az egységes eljárás követelményének is megfelel, másrészt a bürokráciacsökkentés egyik eszköze is.
  • A törvényjavaslat egy régi adóságot törlesztve, tételesen meghatározná a végrehajtás megszüntetésének az esetköreit is (pl. adós elhalálozása).
  • A végrehajtás során hozott intézkedésekkel szemben – végrehajtási kifogás formájában – továbbra is lenne lehetőség jogorvoslatra. Az újdonság az lenne, hogy az adózónak a végrehajtási kifogásban meg kellene jelölnie a sérelmezett intézkedést, és hogy milyen okból kívánja annak megsemmisítését, illetve megváltoztatását. A javaslat szerint az adóhatóság a végrehajtási kifogást visszautasíthatná, ha a végrehajtási kifogásban nem lenne megjelölve a megsemmisítés, illetve megváltoztatás oka.