IFRS-ek bevezetése miatti, 2016-tól alkalmazandó adótörvény-változások

Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az októberben benyújtott törvénymódosítási javaslatcsomagot a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRS) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

Az elfogadott törvénymódosítás tartalmazza a számviteli törvényt érintő változásokat (összefoglalónk elérhető: itt), továbbá az IFRS-ek alkalmazása miatt szükséges adótörvény változásokat, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.  

A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

Az IFRS-ek bevezetése miatt szükségessé vált a helyi adókról szóló törvény (HTV.) módosítása is annak érdekében, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok is egyértelműen meg tudják határozni az iparűzési adó alapjukat és adókötelezettségüket.

Valamennyi alább részletezett helyi adót érintő változás, amelyet a HTV. egy új, az egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalakozókra vonatkozó alcímében tárgyal, kizárólag az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adóalanyokra vonatkozik.

Nettó árbevétel fogalma

Az elfogadott törvénymódosítás alapján a HTV. az általános szabályok szerinti nettó árbevételnek alapvetően az IAS 18 Bevételek című standard alapján elszámolt bevételt tekinti. Tekintettel arra azonban, hogy a hivatkozott standard alapján elszámolt bevétel fogalom jellemzően szűkebb tartalmú, mint a magyar számviteli törvény szerinti nettó árbevétel, a törvénymódosítás szerint egyebek között a következő tételeket helyi iparűzési adó szempontból szintén nettó árbevételnek kell tekinteni:

  • a nem szokásos tevékenység során értékesített termékhez és szolgáltatáshoz kapcsolódóan elszámolt egyéb bevétel (folytatódó és az IFRS 5 alapján megszűnő tevékenységből egyaránt),
  • bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt tárgy vagy szolgáltatás számlázott értéke, ennek hiányában valós értéke,
  • a nem számlázott, utólag adott, az IAS 18 standard alapján bevételként figyelembe nem vett engedmény összege,
  • közvetített szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára értékesített termék bekerülési értéke, ha bevételként nem vették figyelembe.

Eladott áruk beszerzési értéke, anyagköltség és közvetített szolgáltatások

Az árbevétel szabályozásához képest kevesebb eltérés van az IFRS és a magyar számviteli szabályok között az ELÁBÉ-t, anyagköltséget, és a közvetített szolgáltatásokat illetően. Az elfogadott törvénymódosító csomag által e kisebb fogalmi eltérések tekintetében megfogalmazott módosítások (pl. utólag adott engedményekhez kapcsolódóan) a különbségek adószempontból történő közömbösítésére szolgálnak.

IFRS-ekre való áttéréshez kapcsolódó speciális helyi adó szabályok

Az elfogadott törvénymódosítás garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ne okozzon költségvetési bevétel csökkenést, ha valamely gazdálkodó az IFRS szerinti pénzügyi beszámolásra tér át. Ennek értelmében az áttérés adóévének és az azt követő adóévnek az iparűzési adóalapja nem lehet kisebb, mint az áttérést megelőző adóév adóalapja. Ha az új szabályok alapján kalkulált adóalap mégsem éri el az áttérést megelőző adóév adóalapját, akkor az áttérés adóévében az utóbbi összegre tekintettel kell az iparűzési adókötelezettséget megállapítani (minimum adóalap).

Tekintettel arra azonban, hogy nem csak az IFRS-ekre való áttérés ténye okozhatja az adóalap csökkenését, az adóalanyok az adóhatóságnál kérelmezhetik, hogy ne a minimum adóalap után, hanem ha az kisebb, a magyar számviteli szabályok alapján megállapított adóalap után fizessenek iparűzési adót. Ekkor azonban a kérelmező adóalanynak kell bizonyítania, hogy az áttérés nélkül is csökkent volna az iparűzési adóalapja. A kérelmet az adott évre szóló bevallással egyidejűleg kell az adóhatóságnak benyújtani. A kérelem előterjesztésére vonatkozó határidő jogvesztő.

Szintén a költségvetési bevételeket védő garanciális szabály, hogy az áttérést követő adóévben kezdődő előlegfizetési időszakban a fizetendő iparűzési adóelőleg sem lehet kisebb, mint az áttérés évében kezdődő előleg-fizetési időszak adóelőlege. Az áttérés adóévében és az áttérés adóévét követő előlegfizetési időszakra vonatkozóan adóelőleg-mérséklésnek helye nincs.

Az áttéréshez kapcsolódóan az elfogadott törvénymódosítás speciális adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. E szerint az áttérés adóévét megelőző adóévről benyújtott társasági adóbevallásával egyidejűleg, elektronikus úton az adózóknak adatot kell szolgáltatniuk az áttérést megelőző adóév nettó árbevételével összetevőinek összegéről, illetve az azt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegéről.

A TÁRSASÁGI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

Valamennyi alább részletezett társasági adót érintő változás kizárólag a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adóalanyokra vonatkozik.

Alapelvek

Az elfogadott törvénymódosítás rögzíti, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok a társasági adókötelezettségüket az IFRS-ek szerinti beszámoló adatai alapján állapítják meg azzal, hogy az IFRS-ek alkalmazása miatt az adóalanyok nem élvezhetnek előnyt, valamint nem érheti őket hátrány azon adóalanyokkal szemben, akik továbbra is a számviteli törvény alapulvételével határozzák meg az adókötelezettségüket.

A törvénymódosítás értelmében az éves beszámolóját IFRS-ek alapján összeállító adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt (TAO tv.) az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha a TAO tv. kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény alkalmazására.

Az IFRS alapján beszámolót készítő adózók társasági adóalapját az általános szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a módosított törvény új, külön fejezetben rögzíti az ilyen adózókra vonatkozó különös és eltérő rendelkezéseket.

A törvénymódosítás rögzíti, hogy az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés (amelyre az IAS 1 ad lehetőséget) nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

Árbevétel

Az elfogadott törvénymódosítás az árbevétel fogalmát tekintve a HTV. nettó árbevétel fogalmára történő közvetlen hivatkozást vezet be.

Korrigált adózás előtti eredmény

Az IFRS-ekben az eredmény elszámolás technikája, időpontja, illetve terminológiája több ponton eltér a magyar számviteli törvény megközelítésétől. Az eltérő elszámolásából eredően az elfogadott módosító csomag számos olyan adózás előtti eredmény-módosító tételt tartalmaz, amelyek célja az IFRS és a magyar számviteli rendszer különbségeinek adószempontból történő semlegesítése.

Ez alapján az IFRS-ek szerint készített éves beszámoló adózás előtti eredményét (az IFRS 5 standard alapján megszűnő és folytatódó tevékenység adózás előtti eredménye együttesen) csökkenti többek között:

  • a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges összege, ha az nyereségadó ráfordításként került elszámolásra,
  • sport- és színháztámogatás nyereségadó ráfordításként elszámolt adóévi összege (ide nem értve a kiegészítő támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást),
  • a fejlesztési adókedvezmény adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege,
  • az IAS 8 szerint végrehajtott számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék csökkentés összege a változás adóévében.

Ezzel párhuzamosan az IFRS-ek szerint készített éves beszámoló adózás előtti eredményét (megszűnő és folytatódó tevékenység adózás előtti eredménye együttesen) növeli többek között:

  • a fejlesztési adókedvezménynek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
  • a számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék növelés összege a változás adóévében.

Az IFRS-ek szerinti adózás előtti eredmény, valamint a fentiekben említett módosító tételek adják a törvénymódosítás szerint a korrigált adózás előtti eredmény összegét, amely alapvetően a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménynek feleltethető meg. Az elfogadott módosító csomag további, a korrigált adózás előtti eredményt módosító tételeket is tartalmaz, amelyeket az egyes beszámoló-készítési módszerek közötti áttéréshez kapcsolódóan kell az adóalanyoknak alkalmazniuk.

Eszközökhöz kapcsolódó speciális szabályok

Jelentős eltérés van az eszközök bekerülési értékének megállapítására, értékcsökkentésére és értékelésére vonatkozó szabályokban az IFRS-ekben és a magyar számviteli törvényben. Az ebből eredő adózási különbségek megszüntetése érdekében az elfogadott törvénymódosítás számos speciális rendelkezést tartalmaz a társasági adó vonatkozásában. Ilyen különös szabály többek között, hogy:

  • társasági adó szempontból nem része az eszköz bekerülési értékének a jövőbeli leszerelés és helyreállítás költsége (az IAS 16 standard szerint a leszerelési költség a bekerülési érték részét képezi),
  • társasági adó szempontból az átértékelési modell alapján értékelt eszközök valósérték-változásait a bekerülési értékben, illetve az értékcsökkenés elszámolásakor nem szabad figyelembe venni,
  • társasági adó szempontból a valós érték modell alkalmazása miatt az adózás előtti eredmény javára vagy terhére elszámolt tételek eredményre gyakorolt hatását ki kell szűrni,
  • társasági adó szempontból az IFRS-ek szerint nem értékcsökkenthető eszközök esetében is elszámolható terv szerinti értékcsökkenés (feltéve, ha a bekerülési érték modell egyébként értékcsökkenés elszámolását tenné lehetővé),
  • az apportként kapott eszköz bekerülési értéke társasági adó szempontból a létesítő okirat szerinti érték lett az IFRS-ek alapján bekerülési értéknek tekinthető valós érték helyett,
  • társasági adó szempontból forgóeszközök közé való átsorolásnak kell tekinteni, amennyiben egy adott eszközt „értékesítésre tartott eszközzé” minősítenek, melynek az értékcsökkenés elszámolása miatt lehet jelentősége.

Az adózók az érintett eszközök tekintetében elkülönített nyilvántartást kötelesek vezetni.

Társaságiadó-előlegfizetés, adatszolgáltatás

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében, amennyiben az áttérés adóévéről szóló adóbevallásban meghatározott adóelőleg összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az előlegeket a megelőző adóév fizetendő adója alapján kell meghatározni (adóelőleg-minimum). Nem lehet adóelőleg-mérséklési kérelmet benyújtani az áttérés évében esedékes és az azt követő év első hat hónapja során esedékes adóelőlegekre vonatkozóan.

Az áttérés évében és az azt követő adóévben az adóalanyoknak negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig adatot kell szolgáltatni a várható éves adózás előtti eredményéről, adóalapjáról és fizetendő adójáról.

Az adóalanyoknak továbbá, az áttérés évét megelőző adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásában adatot kell szolgáltatnia az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társasági adókötelezettségéről (adózás előtti eredményről, korrigált adózás előtti eredményről, adóalap-módosító tételekről).

Társasági adókötelezettség

Az elfogadott törvénymódosítás szerint amennyiben az új szabályok alapján megállapított társasági adó összege az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév társasági adójának összegét, az említett két évben a fizetendő társasági adónak az utóbbi összeg tekintendő.

Amennyiben azonban az áttérés évében és az azt követő adóévben a számviteli törvény figyelembe vételével megállapított társasági adókötelezettség kevesebb, mint az áttérés évét megelőző adóév adókötelezettsége, a törvénymódosítás szerint az adózók az adott évi adóbevallással egyidejűleg kérelmezhetik, hogy fizetendő adónak az előbbi összeget lehessen tekinteni. Ekkor azonban a kérelmező adóalanynak kell bizonyítania, hogy az IFRS-ek figyelmen kívül hagyásával, vagyis az áttérés nélkül is csökkent volna a fizetendő adója. A kérelem előterjesztésére vonatkozó határidő jogvesztő.

A REKLÁMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA

A törvénymódosítás rögzíti, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót képező reklámadó-alany esetén a HTV-ben definiált nettó árbevételt kell nettó árbevételnek tekinteni.