Az Európai Bíróság a Delphi ügyben – 2014. július 17-én – hozott végzésében újabb fontos megállapítást tett az uniós joggal ellentétes jogszabály alapján visszajáró áfa után fizetendő késedelmi kamat kapcsán.
A Delphi ügy alapja a szintén az Európai Bíróság által hozott kötelezettségi eljárás keretében hozott ítélet volt, amelyben az Európai Bíróság megállapította, hogy ellentétes az uniós áfa irányelvvel az a korábbi magyar rendelkezés, amely nem engedi meg az előzetesen felszámított áfa visszaigénylését, ha az áfa- visszaigénylés alapját képező ügyletek ellenértéke nem került teljes mértékben megtérítésre. (Ez praktikusan azt jelentette, hogy az adózónak az áfa bevallásában a javára figyelembe veendő adókülönbözetet (azaz a levonható és fizetendő áfa pozitív különbözetét) csökkentenie kellett a rendezetlen ügyletekre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.)
Az ítéletet követően a magyar törvényhozás hatályon kívül helyezte az Áfa törvény ezen rendelkezését, és ennek köszönhetően az adóalanyok jogosulttá váltak a módosító törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes, benyújtott bevallásban szereplő, a pénzügyi rendezettség hiánya miatt vissza nem igényelhető előzetesen felszámított áfa azonnali visszaigénylésére,. Azonban az uniós jogba ütköző szabályok miatt nem csak az utolsó bevallásban szereplő, fenti ok folytán vissza nem igényelhető áfa miatt érte pénzügyi hátrány az adózókat, hanem akkor is, ha korábban bármikor nem tudták visszaigényelni az áfá-t a pénzügyi rendezettség hiánya miatt, és a különbözet többszöri átvitele miatt nem részesültek ésszerű határidőn belül a visszatérítésében.
A Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft. (a továbbiakban: „Delphi”) a fentiek ellenére 2012-ben kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, amelyben közel 215 millió Ft késedelmi kamat kiutalását kérte, amely összeget a 2007 és 2011 közötti időszakban, az uniós joggal ellentétes szabályozás alapján vissza nem igényelhető áfa összege után állapított meg. A Delphi követelését mind az első, mind a másodfokú adóhatóság elutasította, amelynek következtében a Delphi bírósági felülvizsgálatot kért.
A hazai bíróságnak az eljárás során kételyei merültek fel az adóhatósági elutasítás uniós joggal való összhangjáról, amelynek következtében előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.
Az Európai Bíróság a végzésében megállapította, hogy az a nemzeti szabályozás és az azon alapuló adóhatósági gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan esetben, amikor egyébként az uniós joggal ellentétesnek nyilvánított nemzeti szabályozás folytán nem lehetett ésszerű határidőn belül az áfát visszaigényelni, szintén ellentétes az uniós áfa irányelvvel.
Az Európai Bíróság azt is megállapította továbbá, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozása hiányában a nemzeti jog feladata, hogy meghatározza a késedelmi kamatok kifizetésére vonatkozó szabályokat, amelyek azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek a belső jog megsértésén alapuló azon keresetekre alkalmazandó szabályoknál, amelyek az uniós jog megsértésén alapuló keresetekhez hasonló tárggyal és jogalappal rendelkeznek, illetve a gyakorlatban nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.
Az Európai Bíróság megállapította, hogy a fenti szabályok vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, amely szabályok alkalmazásától, ha azok nem felelnek meg a fenti követelménynek, a magyar bíróságnak el kell tekintenie.
Az Európai Bíróság ítélete tehát megnyitotta az utat a késedelmi kamat igények előtt, azonban egyelőre még tisztázatlan, hogy mi tekinthető ésszerű időszakon visszatérítésnek, és hogy milyen eljárás keretében lehet benyújtani a késedelmi kamatra vonatkozó igényeket. Az Európai Bíróság mindenesetre leszögezte, hogy vonatkozó szabályozása hiányában a nemzeti jog feladata, hogy meghatározza az ilyen kamatok kifizetésére vonatkozó szabályokat, tehát várhatóan a kérdést jogszabály-módosítás fogja rendezni. Az Európai Bíróság továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti bíróságok kötelessége, hogy adott esetben eltekintsenek a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, így ha a jogszabály-módosítás nem történik meg, az érintettek bírósági úton érvényesíthetik követelésüket.