Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2016. évre vonatkozó adótörvény-változások újabb elemeit. Az elfogadott változásokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze, külön jelezve, ahol az eredeti törvényjavaslathoz képest módosított szabály került végül elfogadásra.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Új adóbevallási formák
Az önadózóként tett bevallás és a munkáltatói adómegállapítás mellett az szja bevallási kötelezettség a jövőben még két módon, ún. bevallási nyilatkozat útján, illetve a NAV által elkészített bevallási ajánlat elfogadása útján lesz teljesíthető. A részletszabályokat az adózás rendjéről szóló törvény módosítása tartalmazza, mellyel kapcsolatos hírlevelünk elérhető itt.
MRP
Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest újdonságként tartalmazza az elfogadott módosítás, hogy a külön törvény szerinti Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) résztvevőjeként javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközökkel összefüggésben megszerzett bevétel, jövedelem adómentes. Az elfogadott törvénymódosítás egyben külön illetékmentességet is biztosít ezen megszerzett pénzügyi eszközök tekintetében. (Emellett az új típusú MRP szervezet társasági adóalapja kapcsán is új speciális szabályok kerültek elfogadásra, az MRP-re vonatkozó új részletszabályokat pedig külön törvény szabályozza.)
TÁRSASÁGI ADÓ
Színháztámogatás
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezményét érintően új elemként került be az elfogadott módosításba, hogy a színházak által befogadható támogatás esetében eddig is irányadó 80%-os jegybevétel korlát mellett lesz egy abszolút, 1,5 milliárd forintos korlát is, mind a korábbi (közvetlenül a támogatott részére juttatással megvalósuló) támogatási rendszer, mind pedig a 2015. január óta bevezetett új (adóról való rendelkezés útján megvalósuló) támogatási rendszer kapcsán.
Emellett elfogadásra került, hogy külön kormányrendeleti szinten kerül majd meghatározásra a támogatható szervezetek köre, a támogatás felhasználásának részletes szabályai és időtartama, a támogatottak által elszámolható költségek köre, a támogatáshalmozódás szabályai, a támogatás visszafizetésének esetei és szabályai, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló szabályai, a támogatási igazolással kapcsolatos valamennyi részletszabály, továbbá a kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályai.
Filmtámogatás
Szintén új elemként került be az eredeti törvényjavaslathoz képest, hogy a filmtámogatások kapcsán az adóhatóság minden negyedévet követő 15. napig automatikusan ki fogja egészíteni a Magyar Nemzeti Filmalap által a támogatásokat fogadó letéti számlára gyűjtött összeget az időarányos keretösszegre.
Ennek az időszakonkénti adóhatósági feltöltésnek azért van kiemelt jelentősége, mert így a jövőben nem fordulhat elő, hogy a támogatások Filmalaphoz történő rendszertelen és szezonális beérkezése miatt az MNFA letéti számlája időnként kimerül, és így egy-egy produkció adott esetben nem tudja megkapni a kalkulált támogatását, ami által komoly finanszírozási illetve reputációs kockázattal szembesül. Az új feltöltési rendszernek köszönhetően a társasági adó források gyűjtésének és kifizetésének év végi aránytalan szezonalitása megszűnik, és a támogatások kifizetése automatikussá, a produkciók finanszírozási ideje kiszámíthatóvá válik.
ÁFA
Időszakos elszámolású ügyletek
Az időszakos elszámolású ügyleteknél a korábban elfogadott, de csak 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályok kerülnek módosításra. Abban az esetben, ha a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az ellenérték esedékessége lesz, azonban a teljesítés legkésőbb az érintett időszak utolsó napját követő 30. nap helyett csak a 60. napon áll be, ha az esedékesség ennél későbbi.
Csoportos adóalanyiság
Lehetővé válik, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is csoportos adóalanyiságot hozzanak létre.
Levonható adó érvényesíthetőségnek időbeli korlátozása
Új elemként került be az elfogadott módosításba, hogy a levonható áfát továbbra is bármelyik adómegállapítási időszakban lehet érvényesíteni, de immár csak 2 éven belül. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében pedig továbbra is fennmarad a levonási jog, azonban az adóalany a levonási jogát csak abban az adómegállapítási időszakában érvényesítheti, amelyben a levonási jog keletkezett. A fordított adózással megfizetett adó kapcsán levonható adót pedig abban az adómegállapítási időszakban lehet érvényesíteni, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Tehát 2 éven túl a levonási jog csak önellenőrzéssel érvényesíthető.
ILLETÉKEK
Új illetékmentességi szabályok
Illetékmentessé válik az autóbuszok, nyerges vontatók és tehergépjárművek gazdálkodó szervezet általi megszerzése. Emellett a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművek illetékmentessége kiterjesztésre kerül a „környezetkímélő” gépkocsikra, és ezzel a hibrid és nulla emissziós gépkocsik is bekerülnek a mentes körbe.
A műemléknek minősülő, védetté nyilvánított épület megszerzése illetékmentessé válik (utólag, illeték törlés/visszatérítés útján), ha a vagyonszerző egy éven belül megkezdi felújítani azt és öt éven belül be is fejezi. A felújítás eredményeképpen esztétikailag és műszakilag is az eredeti állapotot kell elérni, és arról a műemlékvédelmi hatóság igazolását is be kell majd szerezni.
Az eredetileg benyújtott módosító javaslatban még nem szerepelt, az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás azonban már tartalmazza azt az új illetékmentességi kört, amely szerint illetékmentessé válik (i) ha egy adott lakást annak olyan bérlője vásárolja meg, aki a lakás korábbi tulajdonosa volt, (ii) ha egy adott lakást annak megvásárlója a korábbi tulajdonosnak legalább 5 évre bérbe adja (és visszavásárlási jogot is biztosít számára), valamint (iii) ha valaki egy ingatlanra annak tulajdonosával való megállapodás alapján saját maga épít fel egy épületet.
Egyéb változások
Megszűnik a kötelezető illetékbélyeg alkalmazása államigazgatási eljárásokban másolatokra/kivonatokra fizetendő illetéknél, valamint külkereskedelmi kapcsolati eljárások illetékénél (behozatal engedélyezésnél).
HELYI ADÓ
Általános adminisztratív könnyítés
Nem kell iparűzési adóbevallást benyújtania annak az adóalanynak, akinek mentességi-kedvezményi szabályok alapján nincs adófizetési kötelezettsége az adott adóévre.
HIPA-bevallás benyújtás a NAV-hoz
Elsősorban a nagy számú telephellyel rendelkező társaságoknál jelent adminisztratív könnyítést, hogy 2017. január 1-jétől lehetőség lesz a helyi iparűzési adó bevallást az adott helyi önkormányzat helyett a NAV-hoz benyújtani (a nyomtatványkitöltő programmal elektronikus úton). A NAV befogadó nyugtát fog adni a beadott bevallásról, majd vizsgálat nélkül továbbítja azt a megfelelő ökormányzat(ok)nak.
Úthasználati díj levonhatósága az iparűzési adóból
Az eddigiek (belföldön megfizetett, elszámolt e-útdíj 7,5%-a) mellett a külföldön megfizetett (és költségként vagy ráfordításként elszámolt) útdíj, valamint az autóutak, autópályák, főutak használatáért fizetett úthasználati díj 7,5%-a is levonható lesz.
K+F költségek egy részének levonhatósága az iparűzési adóból – önkormányzati rendelet alapján
Az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban nem szerepelt, a végleges elfogadott módosításba azonban bekerült, hogy az önkormányzatok – a helyi adó törvényben szabályozott módon – felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben helyi iparűzési adó csökkentést tegyenek lehetővé az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő mértékéig. Az adott önkormányzat csak és kizárólag arról dönthet, hogy rendeletbe iktatja-e az adókedvezményt vagy sem, egyéb szabályt nem hozhat azzal kapcsolatban. Tehát, amennyiben egy önkormányzat rendeletbe iktatja ezt a kedvezményt, azt a teljes érintett adózói kör alkalmazhatja.
Építményadó
Az építményadó adókötelezettség már a használatbavétel vagy fennmaradás hatósági tudomásulvételétől kezdődik (tehát nem csak az ezekről szóló engedélyek jogerőre emelkedésekor), hiszen a hatóság sokszor csak tudomásul veszi a használatbavételt vagy fennmaradást, és nem ad ki engedélyt ezzel kapcsolatban.
GÉPJÁRMŰADÓ
Az illetékmentességgel együtt a gépjárműadó és cégautóadó alól is mentesül a „környezetkímélő” gépkocsi kategória (az eddigi kizárólagosan elektromos meghajtású kört kibővítve). Emellett bevezetésre kerül az ún. szerelvényadóztatás, mely szerint az eddig külön adótárgyat képező vontató és vontatott egy egységként adózik (pótkocsi külön így már nem lesz adóköteles).
REGISZTRÁCIÓS ADÓ
Az illetékmentesség és a gépjárműadó/cégautóadó alóli mentességgel összhangban 0 Ft lesz a regisztrációs adó kizárólag elektromos gépkocsikon túl a hibrid és nulla emissziós gépkocsikra is.