HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

 A jogdíjból származó árbevétel iparűzési adómentessége

  • Fontos változás, hogy a társasági adót érintő módosításokhoz kapcsolódóan a helyi adókról szóló törvény önálló jogdíj fogalmat tartalmaz már 2016. július 1-jétől alkalmazandóan. A módosítás alapján jogdíjnak minősül minden olyan bevétel (azaz nem eredmény, mint a a társasági adót érintő törvénymódosításban), amely szabadalom, használatiminta-oltalom, növényfajta oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, és szerzői jogvédelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint e jogok kizárólagos értékesítéséből származik. Az új szabályok alapján tehát a társasági adó szabályainak módosításával összhangban jelentősen szűkül majd a jogdíjként figyelembe vehető és iparűzésiadó-mentességet élvező bevételek köre.
  • Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az adózók a 2016. június 30-án hatályos jogdíj fogalomnak megfelelő bevétellel csökkentsék a nettó árbevételüket a helyi iparűzési adóalapjuk megállapítása során, feltéve, hogy a jogdíj-bevétellel összefüggésben a társasági adóalapjukat is csökkentették (ideértve azt az esetet is, ha a társasági adóalap csökkentésére kizárólag nulla vagy negatív adózás előtti eredmény miatt nincs lehetőség). Az átmeneti szabály alkalmazására az iparűzési adó tekintetében is 5 évig, azaz legutoljára 2021. június 30-ig lezáruló adóévben lesz lehetőség.
  • Az elfogadott új szabályok annyiban kiegészítik a javaslatban korábban szereplő átmeneti rendelkezéseket, hogy azon adózók, akik 2015. július 1. és 2016. június 30. között hatályossá váló szerzői műhöz és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítményhez (pl. Magyarországon forgatott filmekhez) fűződő vagyoni jogok átruházásáról szóló, hatósági nyilvántartásba vétel alapját képező, a nyilvántartást vezető hatóság részére benyújtott szerződést kötöttek, a 2017. december 31-éig lezáruló adóévig továbbra is jogdíjként vehetik figyelembe az e szerződés alapján nettó árbevételüket.

Kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó iparűzési adóalap-kedvezmény

  • 2017. január 1-jétől a helyi iparűzési adó alapját ugyanazokkal a K+F közvetlen költségekkel lehet csökkenteni, mint amelyek társasági adóalap-csökkentő tételként is figyelembe vehetők. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis elviekben olyan tételekkel is csökkenthető az iparűzési adó alapja, amelyekkel egyébként a társasági adó alapja nem csökkenthető (pl. belföldi adóalanytól vásárolt K+F költsége).
  • Az elfogadott új szabályok egyértelművé teszik, hogy ugyanazon költséggel csak egyszeresen csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Ez elsősorban a K+F tevékenység közvetlen anyagköltségei tekintetében releváns az adózók számára, hiszen a jelenlegi szabályok alapján elviekben két jogcímen – mint anyagköltség és mint K+F tevékenység közvetlen költsége – is csökkenthető lenne a helyi iparűzési adó alapja.

 Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó iparűzési adóalap-mentesség

  • A foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó iparűzési adóalap-mentességgel 2017. január 1-jétől nem csak azok az adóalanyok élhetnek majd, akik iparűzési adóalapjukat az általános szabályok szerint állapítják meg, hanem minden állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző adóalany számára (ideértve például az adóalapot egyszerűsített módon megállapító adóalanyokat is) elérhető lesz ez a kedvezmény.
  • Az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló létszámot a 2015. január 1-jén érvényes KSH munkaügy-statisztikai kiadványa alapján kell 2017. január 1-jétől meghatározni szemben a jelenlegi szabállyal, amely a 2009. január 1-jén érvényes KSH kiadványra hivatkozik.

Az iparűzési adó bevallása

Pontosításra kerül a helyi adókról szóló törvény 2017. január 1-jétől hatályos, az iparűzési adóbevallás állami adóhatósághoz történő elektronikus benyújtását lehetővé tevő rendelkezése azzal, hogy az önellenőrzés vagy adózói javítás esetére is a bevallásra irányadó szabályok válnának alkalmazhatóvá.

A papíralapú továbbítást lehetővé tevő, már elfogadott szabályokkal ellentétben, az új szabályok szerint az adózók által benyújtott iparűzésiadó-bevallásokat a tartalmi vizsgálatot egyáltalán nem végző állami adóhatóságkizárólag elektronikus úton továbbíthatja majd az önkormányzatok részére.

 KATA alanyok bejelentési kötelezettsége

2017. január 1-jétől a KATA alanyoknak, amennyiben a továbbiakban nem a tételes iparűzési adóalap (2,5 millió Ft) után kívánnak iparűzési adókötelezettségüket teljesíteni, az adott adóév február 15-ig kell e döntésüket bejelenteniük az önkormányzati adóhatósághoz. A jelenlegi szabályok az adott adóéven belül nem tartalmaznak konkrét határidőt e bejelentésre vonatkozóan.

Egyéb helyi adókat módosító rendelkezések

  •  Az elfogadott módosítások korlátozzák az önkormányzatok adómegállapítási jogát oly módon, hogy a jelenleg vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, illetve helyi iparűzési adó bevezetését lehetővé tévő jogát a törvényben megnevezetett adónemek körére szűkítené le.
  • Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jog valamely adómentességben részesülő, tipikusan nonprofit szervezet javára történő alapítása révén történő visszaélések megszüntetése céljából 2017. január 1-jétől szigorodnak az e szervezetek részére biztosított telekadó- és építményadó-mentesség feltételei. A mentesség kizárólag azon épület (rész) és/vagy telek után járhat majd, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége végzésére használ.
  • A mezőgazdasági művelés alá csak formálisan bevont belterületen fekvő, legfeljebb 1 hektáros területekre egyre gyakrabban igénybe vett telekadó-mentesség szigorúbb szabályozása értelmében 2017. január 1-jétől külön definiálásra kerül a mentességben részesülő mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalma. A mentesség alkalmazásához számos – például művelési ágra, helyszíni szemléhez kötött hatósági igazolásra, a szomszédos telek közműellátottságára vonatkozó – feltételnek kell az adóalanyoknak, illetve magának teleknek megfelelniük.

TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Az utolsó pillanatban elfogadott módosítások követeztében 2018. január 1-jétől egy új adónem, az ún. turizmusfejlesztési hozzájárulás kerül bevezetésre, amelyet az „étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom” után kell majd teljesíteni. Ez a szolgáltatás egyébként 2017. január 1-jétől 18 %-os, míg 2018. január 1-jétől 5 %-os áfa mértékkel fog adózni, vagyis vélhetően az áfa csökkentéssel párhuzamosan azzal a szándékkal vezetik be, hogy a vendéglátóipar által teljesített adóbefizetések nagyobb százalékban a turizmus-fejlesztésbe áramoljanak vissza.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás a fent megjelölt szolgáltatások nyújtóit fogja majd terhelni.

Az új közteher mértéke 4 % lesz, melyet az érintett szolgáltatások áfa nélkül számított ellenértéke alapján kell majd meghatározni.

Az adót az önadózás szabályai szerint kell majd bevallani (és megfizetni) az áfa-bevallási gyakoriságnak megfelelően, az áfa-bevallás benyújtására előírt határidőig. Áfa-bevallás benyújtására nem köteles alanyi adómentes adóalany vagy eva-alany esetén a bevallás benyújtásának (és a hozzájárulás megfizetésének) határideje a szolgáltatás teljesítési időpontját követő év február 25. napja lesz.

A módosítás szerint a hozzájárulás a központi költségvetés bevételét fogja képezni, és turizmusfejlesztési feladatokra kell majd fordítani.

REKLÁMADÓ

Mulasztási bírság

Az elfogadott módosítások értelmében azon reklám-közzétevő adóalanynak, akit nem vettek még nyilvántartásba adózóként Magyarországon, a reklámadó-köteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatósághoz (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt). Ha az adóalany ezt a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az adóhatóság első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.

További mulasztás esetén a mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosával egyezik meg. Ugyanakkor, ha az adóalany az első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor az adóhatóság a mulasztási bírságot korlátlanul enyhítheti. Az exponenciálisan növekvő bírsággal a jogalkotó a Magyarországon hirdetési tevékenységet végző globális cégeket (pl. Google, Facebook) célozza meg.

Abban az esetben, ha a reklámot közzétevő (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nem tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének (és nem szerepel a reklám-közzétevők adóhatósági nyilvántartásában), akkor az adóhatóság 8 napos határidővel felhívja a nyilatkozat pótlására (az adóalanynak ezt a nyilatkozatot már az adóhatóság számára kell megküldenie). A nyilatkozat pótlásának elmulasztása esetén az adóhatóság 500 ezer forint mulasztási bírságot szab ki a reklám-közzétevő adóalany terhére. Ha az adóalany ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja kiállítani a nyilatkozatot, akkor ez alkalommal a mulasztási bírság mértéke 10 millió forint. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén a mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosával egyezik meg.

Az elfogadott módosítások 1 milliárd forintban maximálják az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét.

A mulasztási bírsággal kapcsolatos módosítások 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

Vélelmezett adómegállapítás

2017. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerül a vélelmezett adómegállapítás jogintézménye. Ez alapján abban az estben, ha a reklám-közzétevő adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg.

Az adóalanynak 30 napja van arra, hogy a vélelmezett adómegállapítással szemben ellenbizonyítással éljen. Ha az adóalany a 30 napos határidőt elmulasztja, akkor a vélelmezett adót tartalmazó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik, és ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

ILLETÉKEK

  • A hatályos szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betétszerzés után kizárólag akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, továbbá az említettek önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a fentiekkel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A jelenlegi szabályozás az összeszámításnál a kapcsolt vállalkozói viszonyt leszűkíti a gazdálkodó szervezetekre. Az elfogadott módosítás viszont 2017. január 1-jétől a kapcsolt viszonyt kiterjeszti valamennyi személyre.
  • Pontosításra került az a szabály, hogy a közvetett lakáscseréhez kapcsolódó illetékkedvezmény alkalmazása során egy éven belül kell a másik lakást értékesíteni, az értékesítés tényét pedig a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig kell igazolni az állami adóhatóság felé.
  • Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedésének intézménye az év elejével megszűnt, az ehhez kapcsolódó speciális illetékmértéket törölte a törvénymódosítás.
  • Az Art. 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseivel összhangban az elfogadott módosítás egyértelművé tette, hogy az adó, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is illetékmentesek.
  • Az Illetéktörvény több rendelkezése (pl. illetékmentességi szabályok) hivatkozik a használatbavételi engedélyre. A törvénymódosításbanmeghatározásra került a használatbavételi engedély fogalma, ennek minősül majd az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti használatbavételi engedély mellett az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány is, összhangban a vonatkozó építésügyi szabályok változásával.
  • Az elfogadott módosítás szerint a közigazgatási hatósági, illetve a bírósági eljárás kezdeményezője nem csak az elektronikus úton kezdeményezett, hanem a papír alapon előterjesztett kérelme/keresete után is választhatja az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő illetékfizetést.
  • A módosítás értelmében mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az autóbuszhoz, nyerges vontatóhoz, tehergépjárműhöz és pótkocsihoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gazdálkodó szervezet általi megszerzése is.

GÉPJÁRMŰADÓ

A gépjárműadó szabályainak tervezett módosítása adminisztratív jellegű pontosításokat tartalmaz, valamint a mozgáskorlátozott személyeket érintő adómentesség körét bővíti, illetőleg pontosítja.

CÉGAUTÓADÓ

A jelenleg hatályos szabályozás szerint tartós bérletbe adott autók esetén a cégautóadó alanya nem a gépjármű tulajdonosa, hanem a tartós bérletbe vevő. Adómentességet élvez ugyanakkor az olyan magánszemély részére tartós bérletbe adott gépjármű, amely után a tartós bérletbe vevő magánszemély csak értékcsökkenést számol el, és más költséget nem érvényesít.

A tapasztalatok szerint ez a szabályozás a gyakorlatban számos visszaélésre adott lehetőséget, ezért a cégautó adó szabályainak elfogadott módosítása szerint a 2017. január 1-jétől tartós bérletbe adott személygépkocsik esetén nem a tartós bérletbe vevő lesz a cégautóadó alanya, hanem a személygépkocsi tulajdonosa. A javaslat ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezi a tartós bérletre vonatkozó egyéb rendelkezéseket is a cégautóadó vonatkozásában.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

  • A törvénymódosítás pontosítja az adalékanyag és a gyógynövénydefinícióját, valamint a korábbi jogalkalmazási nehézségek miatt új definícióként meghatározza a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital fogalmát.
  • Az elfogadott módosítások alapján nemcsak az ingyenes, hanem a magánszemélyenként legfeljebb 500 forint térítés ellenében igénybe vehető egészségmegőrző programok költségei is levonhatóvá válnakaz adóból, az egyébként fizetendő adó 10%-áig.
  • Az adóelkerülés megakadályozását célozza az a módosítás, amely szerint nemcsak a cukrozott, hanem az édesítőszerrel édesített alkoholos italok is alkoholos frissítőnek minősülnek, és így adókötelesek.
  • Az alkoholos frissítőkhöz hasonlóan az ízesített sörök termékkörét is kiterjesztik a részben vagy egészben édesítőszerrel édesített termékekre.
  • A módosítások 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA

  • A lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai kedvezmények bevezetése miatt a hitelintézetek járadéka 2017. január 1-jével megszűnik (a hitelintézeteket jelenleg az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállományuk alapján, az adóévi kamat és kamatjellegű bevétel után 5%-os járadékkötelezettség terheli).
  • A módosítások alapján a pénzügyi szervezetek különadójának mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után a jelenlegi 0,24%-ról 2017-ben és 2018-ban 0,21%-ra csökken.
  • Az adómérték módosulása mellett a pénzügyi szervezetek különadó alapjának meghatározása is változik. 2017. január 1-jétől a pénzügyi szervezeteknek ugyanis már nem a 2009. évi, hanem az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból kell meghatározni az adóalapot.
  • További fontos módosítás, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának személyi hatálya a jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezetek esetében egységesítésre kerül. Az elfogadott módosítások alapján ugyanis a 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött összes pénzügyi szervezetet (azaz a hitelintézeteket és az egyéb pénzügyi szervezeteket) különadó kötelezettség terheli (a jelenleg hatályos szabályok alapján a 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet és a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet tartozik a különadó hatálya alá). Ezt a módosítást már a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell.
  • A módosítások értelmében a hitelintézetek a pénzügyi lízing tevékenység vonatkozásában a pénzügyi szervezetek különadóját a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályok szerint állapítják meg, azzal, hogy e tevékenység eredményét a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadója kötelezettségének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. A hitelintézeteknek már a 2016. adóév vonatkozásában is ezen módosításnak megfelelően kell eljárniukkülön adóbevallás és pótlékmentes önellenőrzés megtételével.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK

  • 2017. január 1-jétől kiterjesztik a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek körét a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre. Ezen intézmények esetén a készpénzben történő kölcsöntörlesztés fogja a pénzügyi tranzakciós illeték alapját képezni.
  • Továbbá pontosításra kerül, hogy ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla esetén a magánszemély és saját egyéni vállalkozása közötti számlaforgalom sem képezi alapját a pénzügyi tranzakciós illetéknek.