SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafetéria

Újraszabályozásra kerültek a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások. 

SZÉP kártya

Költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató esetében a SZÉP kártyára, valamint a rekreációs keretösszegre (450 eFt) vonatkozó rendelkezések lényegében nem változnak. Azonban a közszférában dolgozók rekreációs keretösszege 200 ezer forintra csökkent, azaz SZÉP kártya formájában is a juttatás maximum eddig a keretösszegig adható béren kívüli juttatásként számukra. (Ha a munkaviszony nem áll fenn egész évben, a keretösszeg a munkaviszonyban töltött naptári napokkal arányos.) 

A SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket meghaladóan utalt munkáltatói támogatás egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Megszűnő béren kívüli juttatások

A korábban nevesített béren kívüli juttatások szélesebb rétegeket érintő elemei (Erzsébet utalvány, üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017. január 1-jétől eltörlésre kerülnek. Ezeket a juttatásokat a munkáltató legfeljebb egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja a jövőben. Tehát a fenti, jelenleg 34,51%-os adóterhet viselő juttatások a jövőben 49,98%-os adóteher mellet lesznek adhatóak a munkavállalóknak.

(A 2017. január 1-je előtt juttatott Erzsébet utalványok – az átmeneti rendelkezések értelmében – a korábbi rendszerben beválthatóak maradnak).

Pénzbeli béren kívüli juttatás

Korábban a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat (az adott juttatásra vonatkozó értékhatáron belül) összességében maximálisan 200 ezer forintos keretösszegig adhatott a munkáltató. Ez a keretösszeg lényegében megszűnik, hiszen megszűnnek a béren kívüli juttatások is. A jövőben a munkáltató béren kívüli juttatásként (a SZÉP kártyán kívül) maximum 100 ezer forint pénzösszeget adhat, amelyet a munkavállaló bármire költhet (nevesített béren kívüli juttatások hiányában). A 100 ezer forintos értékhatár fölötti összeg bérjövedelemként lesz adóköteles. (Ha a munkaviszony nem áll fenn egész évben, a 100 ezer forintos keretösszeg a munkaviszonyban töltött naptári napokkal arányos.)

Juttatások kombinálása

Amennyiben a béren kívüli juttatásként adott pénzösszeg nem haladja meg a 100 ezer forintos keretet, és a SZÉP kártyára utalt összeg szintén nem éri el az értékhatárokat, viszont a kettő együttessen már meghaladja a rekreációs keretösszeget (költségvetési szervnél 200 ezer forint, más munkáltatónál 450 ezer forint), akkor a meghaladó rész nem béren kívüli juttatás, hanem egyes meghatározott juttatás lesz. Tehát praktikusan, 100 ezer forint pénzbeli béren kívüli juttatás mellé a közszférában még 100 ezer forint SZÉP kártya juttatás, más munkáltatóknál 350 ezer forint SZÉP kártya juttatás lesz adható béren kívüli juttatásként.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

 A jelenleg is hatályos szabályok alapján, amennyiben az ingatlan átruházása esetén nem állapítható meg az ingatlan megszerzésére fordítható összeg, a bevételből levonható annak 75%-a, és további költség nem számolható el.   A jövőben azonban lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén az időmúlás függvényében meghatározott százalékos csökkentés (6. év 10% –  15. év 100%)  akkor is alkalmazható lesz, ha megszerzési értékként a bevétel 75%-a került figyelembe vételre.  

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A módosítás szerint az Art. szerinti kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatók az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről részletesebb adatszolgáltatásra lesznek kötelezve annak érdekében, hogy ezen jövedelmeket is szerepeltethesse az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallási tervezetében. A rendelkezéseket már a 2016-ban keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni kell.

TBSZ-t érintő pontosítások

A tartós befektetési számlát érintő legtöbb rendelkezés lényegébenpontosítás. Ennek megfelelően a törvény 2017. január 1-jétől egyértelműsíti a következőket:

  •  A betéti típusú TBSZ tekintetében a külföldi pénznem miatti árfolyamváltozás hatását is figyelembe kell majd venni a hozam megállapítása során a portfólió típusú befektetésekhez hasonlóan;
  • A betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a hozam része lesz a magánszemélyt megillető (tehát nem csak a részére már kifizetett) kamat;
  • Amennyiben a magánszemély újraköti a TBSZ-t, a magánszemély befizetésének kell tekinteni a „régi” TBSZ alapján a magánszemélyt megillető kamatot;
  • A TBSZ újrakötése nem fog beleszámítani a korlátba, miszerint egy adóévben a magánszemély egy befektetési szolgáltatónál egy betéti illetve egy portfólió típusú TBSZ-t köthet.

Osztalék fogalma

A hatályos jogszabályokhoz igazodóan az osztalék fogalmából kikerül a kockázatitőkealap-jegy hozama, és helyette az új befektetési formaként megjelenő alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama minősül osztaléknak 2017. január 1-jétől.

Tőkeemelés ki nem fizetett nyereség terhére

Az új Ptk. szabályai alapján egy társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére is történhet. A pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása az Szja tv. alapján főszabály szerint a magánszemély tulajdonos egyéb jövedelmének minősül. A módosító törvény alapján a tőkeemelés ezen formája nem fog a magánszemély bevételének minősülni, azonban az adóhatóság felé a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettséget, a magánszemélynek pedig nyilvántartási kötelezettséget ír elő. A rendelkezés 2016. augusztus 1-jén lép hatályba, azonban már a 2016-ban keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program

A munkavállalói értékpapír program esetén 2017. január 1-jei hatállyal pontosításra kerül, hogy a programot az esetben is be kell jelenteni a program indítását követő hó 20-áig az adóhatóság részére, ha a munkavállalók a program keretében kizárólag értékpapír megszerzésére vonatkozó jogot szereznek.

Munkába járásra vonatkozó szabályok

  • 2017. január 1-jétől 9 Ft-ról 15 Ft-ra növekszik a vonatkozó rendelet szerinti munkába járás költségtérítéseként (pl.: saját gépjárművel történő munkába járásra) kilométerenként adómentesen adható juttatás.
  • Az elfogadott törvénymódosítás már nem tartalmazza, hogy a távmunkát végzők is kaphatnak munkába járás költségtérítéseként ilyen jellegű térítést, ugyanis a jelenleg hatályos szabályok kedvezőbbek rájuk nézve, mivel az utazásuk költsége hivatali üzleti útként akár teljes egészében is adómentesen megtéríthető.

Adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás, munkásszállás

2017. január 1-jétől bevezetésre kerül a mobilitási célú lakhatási támogatás, mely bizonyos feltételek teljesülése esetén a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 40%-áig, a további két évben 25%-áig, az 5. évben pedig 15%-áig adómentesen lesz adható a munkáltató által.

A támogatás alapjául a munkavállaló, vagy a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt bérleti díja, vagy a munkáltató által tulajdonolt lakás szokásos piaci értéke szolgál, mely értéket csökkenti a munkavállaló által fizetett, vagy vele megtéríttetett rész.

Csak az a munkavállaló részesülhet ilyen támogatásban,

  • akit minimum 36 órás munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és
  • az állandó lakóhelye és a munkavégzésének helye közötti távolság minimum 60 km, vagy a tömegközlekedéssel történő oda-visszautazás időtartama a 3 órát meghaladja, továbbá
  • munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban, valamint jelenleg sincs a fentieknek megfelelő lakásban tulajdon vagy haszonélvezeti joga.

A munkavállalók lakhatásához kapcsolódó további kedvező változtatás, hogy igazodva a kor igényeihez, kibővítésre kerül a munkásszállás fogalma. Eszerint már olyan, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlanban is adómentesen elszállásolhatja a kifizető munkavállalóit, mely lakóhelyiségenként akár csak egy (a feltételeknek megfelelő) személy elszállásolására szolgál.

Adómentes juttatások

2017. január 1-jétől adómentes lesz a munkáltató által a külön rendeletben meghatározott egészségügyi ellátások biztosítása. A korábbi javaslatban egyes szűrővizsgálatok, fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátások voltak adómentes juttatásként nevesítve, így várhatóan az ilyen jellegű szolgáltatások körét határozza majd meg rendelet. A juttatás nincs felső korláthoz kötve.

A jövőben nem csak az ingyenesen juttatott bölcsődei szolgáltatás, hanem az ingyenes óvodai szolgáltatás, illetve az ingyenes bölcsődei, óvodai ellátás is adómentes juttatásnak minősül.

Kiküldetés

2016. augusztus 1-jétől pontosításra kerül a kiküldetés fogalma, miszerint kiküldetésnek a hivatali, üzleti utazás minősül, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével.

Sportrendezvénnyel kapcsolatos adómentesség 

2016. augusztus 1-jétől új fogalomként kerül beiktatásra a sportrendezvény meghatározása. A jelenleg hatályos szabályok alapján ugyanis a gazdasági élet szereplői által munkavállalóik részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények is sportrendezvénynek minősíthetők, így mentesülhetnek az adókötelezettség alól. Az új fogalom szerint sportrendezvénynek csak a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül majd. 

Családi kedvezmény

Az eltartottak fogalma pontosításra kerül, melynek következtében, ha van olyan személy a családban, aki kedvezményezett eltartottnak minősül, de családi pótlékra nem jogosult (például rokkantsági járadékban részesülő személy), az adókedvezmény megállapítása szempontjából mellette eltartottként figyelembe vehető az a személy is, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető lenne (például egy egyetemista gyermek).

Adminisztrációs terheket csökkentő kedvező változások is bevezetésre kerülnek:

  • 2017. január 1-jétől nem kell új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek a gyermek megszületése után, ha a várandósságra tekintettel már kérte az adóelőlegből a családi kedvezmény érvényesítését;
  • a családi kedvezmény érvényesítésénél a nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie.

Biztosítások

A nyugdíjbiztosításokra vonatkozó szabályok 2017. január 1-jétől több helyen módosulnak, pontosításra kerülnek.

  • Ennek keretében tisztázásra kerül, hogy rendelkezésre jogosít az az összeg is, mely az adóéven belül beérkezett a biztosító számlájára, csak azt a biztosító – valószínűsíthetően adminisztrációs okokból – később írja jóvá.
  • A rendelkezésre vonatkozó jelenleg is hatályos szabályozás szerint az adóhatóság akkor teljesíti az utalást, ha az adózónak nincs nyilvántartott adótartozása (és a bevallása szerinti adót megfizette). Ezzel kapcsolatban kedvező változás lesz, hogy amikor kiegyenlíti az adózó a rendelkezés időpontjában még fennállt (1.000 forintot meghaladó) adótartozását, az adóhatóság automatikusan elutalja majd az összeget a biztosító számlájára (ez jelenleg külön, a magánszemély által benyújtott kérelemre történik).
  • A Ptk. rendelkezéseivel az összhang megteremtésére szolgál az a pontosítás, hogy a biztosított halála esetén az adóhatóság által átutalt összeget a biztosító a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, illetve annak hiányában az örökösnek fogja továbbutalni.
  • Adómentes lesz az egyszeri díjas biztosításokból származó kamat-jövedelem, amennyiben az éves díjnövekmény fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot nem haladja meg (fogyasztói áremelkedés esetén maradt annak 30 százalékponttal növelt értéke).

Műemlék, műtárgy, gyűjteménydarabok, régiség

Az elfogadott törvényjavaslat szerint, ha egy műemléket a tulajdonos egy (akár az érdekkörébe tartozó) vállalkozással ingyenesen újíttat fel, tart karban, az nem bevétel a magánszemélynél. Ezen rendelkezést a folyamatban lévő ügyletek megállapítására is lehet már alkalmazni.

2016. augusztus 1-jétől a régiségek, műalkotás vagy gyűjteménydarabokajándékozással történő megszerzése esetén, ha nem történt illetékkiszabás, a jövedelem megállapításakor szerzési értékként figyelembe vehető lesz az igazolt összeg, vagy a bevétel 75%-a.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK

Harmadik országból történő kiküldetés, a kiküldetés meghosszabbítása

A vonatkozó törvényi helyek 2017. január 1-jétől hatályba lépő átstrukturálása ellenére továbbra is fennmarad a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalókra vonatkozó, a magyarországi biztosítási kötelezettség alóli mentesség, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. A további feltételek is változatlanok, azaz előírás, hogy e munkavégzés a két évet nem haladhatja meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három évnek el kell telnie.

Új elem a szabályozásban, hogy a harmadik országbeli állampolgárok által alkalmazható mentességet kiterjesztik az olyan, harmadik országban biztosított magánszemélyekre, akik állam-polgárságuk miatt – akár azért, mert olyan állam polgárai, amely Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött, akár azért, mert EGT állampolgárok – eddig ki voltak zárva az ideiglenes magyarországi munka-végzéssel járó mentesség alkalmazásából.

A törvény kihirdetését követő napon hatályba lépő új szabály szerint a mentességre hivatkozhatnak egyrészről az olyan harmadik államból kiküldött személyek is, akik ebben a harmadik államban biztosítottak és ezt igazolják, függetlenül attól, hogy a kiküldött állampolgársága szerinti országgal Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött, másrészről az olyan harmadik országból kiküldöttek, akik nem tartoznak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá és szintén igazolják, hogy a harmadik államban biztosítottak.  A kiterjesztett mentesség már a 2016. január 1-től megkezdett kiküldetésekre is alkalmazható.

Fontos változás, hogy a 2017. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések szerint megszűnik a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésével elérhető mentesség. A kiküldetés meghosszabbítására továbbra is abban az esetben kerülhet sor, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

Azonban ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől létrejön, tehát a két éven túli időszakra vonatkozóan a mentesség a továbbiakban már nem lesz alkalmazható. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentésével csupán az lesz elkerülhető, hogy a két évet meghaladó kiküldetés a megkezdésének napjára visszamenőleg biztosítási kötelezettség alá essen.  Az átmeneti szabály értelmében legfeljebb 2017. június 30-áig lehet mentesülni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól abban az esetben, ha a kiküldetés meghosszabbítása 2016. december 31-éig a jelenleg érvényes mentesítési feltételek alapján megtörtént.

Egyéni megállapodás társadalombiztosítási járulék fizetésére

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése esetén az előírt várakozási idő 6 hónapról 24 hónapra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az ellátásra megállapodás alapján jogosultak a sürgősségi ellátáson túl egyéb egészségügyi szolgáltatásra csak ezen időtartam (azaz 24 hónap) elteltével szerezhetnek jogosultságot. Ezzel összhangban az egy összegben befizetett járulékok 24 hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges az ellátásra való jogosultság azonnali igénybevételéhez. A módosítás 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének növekedése

A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7.050 Ft-ról (napi 235 Ft-ról) 7.110 Ft-ra (napi 237 Ft-ra) nő.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Harmadik országból történő kiküldetés, a kiküldetés meghosszabbítása

 A Tbj. változásokkal párhuzamosan a külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott, külföldinek minősülő munkavállalókra vonatkozó adómentesség körét kiterjesztették. A hatályos szabályok szerint az adómentesség a harmadik állam állampolgárságával rendelkező kiküldöttek esetében akkor állhat fenn, ha a munkavégzésre – a Tbj. rendelkezéseivel összhangban – kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év eltelt. A törvény kihirdetését követő napon hatályba lépő új szabályok szerint a mentesség kiterjed az olyan harmadik államból kiküldött személyekre is, akik ebben a harmadik államban biztosítottak és ezt igazolják, függetlenül attól, hogy a kiküldött állampolgársága szerinti országgal Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött, és az olyan harmadik országból kiküldöttekre, akik nem tartoznak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá és igazolják, hogy a harmadik államban biztosítottak. A kiterjesztett mentességet már a 2016. január 1-től megkezdett kiküldetésekre is alkalmazni lehet.

Kikerült az elfogadott a törvényszövegből az a korábbi javaslat, amely szerint az adómentesség a külföldi magánszemély részére a két éven belül kifizetett díjakkal kapcsolatban lett volna csak érvényesíthető. A jelenleg hatályos rendelkezésekkel összhangban tehát továbbra is a kiküldetés időtartamát kell csak figyelni a kétéves szabály alkalmazása során.

A hatályos szabályok szerint a kiküldetés meghosszabbítása a szociális hozzájárulási adó alól nem mentesít, ezért a két éves időtartamot meghaladó kiküldetések esetén a kiküldetés első napjára visszamenőleg adókötelezettség keletkezik. 2017. január 1-jétől a szabályozás úgy változik, hogy abban az esetben, ha a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése a Tbj. vonatkozó szabályai alapján megtörténik, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a – biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összhangban – a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől jön csak létre. A kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály értelemszerűen abban az esetben lesz alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet. A törvényváltozás eredményeként összhangba kerül egymással a Tbj. és az Szocho. tv. kiküldetések meghosszabbítására vonatkozó szabályozása.

Karrier Híd adókedvezmény

Újjáéled a Karrier Híd Kedvezmény a következő feltételekkel:

  • A kedvezményt a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban történő magánszemély foglalkoztatása esetén lehet igénybe venni 2016. augusztus 1-jétől.
  • Az állami foglalkoztatási szerv a legkésőbb 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján hatósági bizonyítványt állít ki, amely alapján a foglalkoztató 12 hónapon keresztül 13,5%-os kedvezményt érvényesíthet az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény érvényesítésének felső korlátja a minimálbér kétszerese. (A bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes.)
  •  A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó részletszabályokat a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet tartalmazza.

K+F adókedvezmény

Bizonyos feltételek mellett lehetővé válik, hogy az a kifizető, akinek a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének levonására tekintettel negatív társasági adóalapja keletkezik, az így keletkezett negatív társasági adóalap 50%-a alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vegyen igénybe.

  •  Az igénybe vehető adókedvezmény összege a negatív társasági adóalap 50%-ára a 19%-os adókulccsal megállapított összeg – de havonta legfeljebb a K+F tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában megállapított, egyéb adókedvezményekkel már csökkentett adókötelezettség összege – lesz.
  •  A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet igénybe venni 12 hónapon keresztül. Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

i)       a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

ii)       a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad legalább három hónap egybefüggő időtartamra a kedvezményezett adóévben;

iii)      a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

  • A korábbi javaslattal ellentétben a K+F adókedvezményt első alkalommal mégsem a 2015. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóév vonatkozásában lehet majd érvényesíteni. Az elfogadott törvényszöveg szerint az adókedvezményt 2016. július 1-jétől kezdődően lehet igénybe venni. Az adókedvezményhez kötelező adóhatósági ellenőrzés párosul, az igénybe vétel feltételeinek teljesítését ugyanis a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.
  • A kedvezmény érvényesítése nem zárja ki a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen érvényesíthető kedvezmények igénybevételét.

Egyéb adókedvezmények korlátozása, kiterjesztése

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatosan a párhuzamosan fennálló munkaviszonyok esetében kizárásra kerül, hogy minden jogviszonyban érvényesítésre kerüljön a kedvezmény. Ebben az esetben a kifizető döntése alapján van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére. Továbbá ha egy adott hónapban ugyanazon felek között új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nem lesz lehetőség.

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény mellett a pályakezdő huszonöt év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében is lehetővé válik, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésnek lehetőségét.

A tartósan álláskereső személyek foglalkoztatása után igénybe vehető adókedvezmény alkalmazásában a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam (275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott) számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelembe kell venni.

Egyéni és társas vállalkozókat érintő pontosítások

Szövegpontosítással egyértelművé válik, hogy a társaság tagja nem minősül a Tbj. szerinti társas vállalkozónak, ha a társaságban végzett tevékenységét (személyes közreműködés, ügyvezetés) munkaviszony keretén belül végzi, így a munkaviszonyban tevékenységet folytatókra nem vonatkozik a minimális szociális hozzájárulási adóalap fizetésre vonatkozó szabály.

A társadalombiztosítási járulékszabályokkal való összhang megteremtése érdekében szintén pontosításra került, miszerint csak aziskolaszövetkezetben munkát végzőre – vagyis az egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytatókra nem – vonatkoznak a tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra irányadó értelmező rendelkezések.

Mezőgazdasági őstermelő

2016. július 1-jétől az őstermelőkre vonatkozó fogalom meghatározás módosulni fog, miszerint kizárólag belföldi saját gazdaság ad jogalapot az őstermelői igazolvány kiváltására, valamint ezzel összefüggésben pontosításra kerül, hogy saját gazdaságnak minősül a termelési eszközökhöz sorolt bérelt földterület is. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a mezőgazdasági őstermelő is lehet egyéni vállalkozó, csak nem őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

Továbbá, a jövőben mezőgazdasági őstermelőnél történő vásárlás esetén, akár egy mobil-applikáció segítségével ellenőrizhető lesz, hogy az értékesített terméket valóban a mezőgazdasági őstermelő termelte-e meg.