TÁRSASÁGI ADÓ

Lényeges változások lépnek életbe a társasági adózásban. Módosul a társasági adózás egyik alapelve, valamint az OECD által támasztott követelményeknek történő megfelelés érdekében jelentősen változnak a jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények.

A társasági adózás alapelvei

A törvénymódosítás szigorítja a társasági adózás egyik kiemelt jelentőségű alapelvét, amely az ügyletek céljához kapcsolódó minősítést ír elő. A módosított alapelv alapján a jövőben azon jogügylettel kapcsolatos költségek, ráfordítások, amelynek ugyan nem kizárólagos, de a legfőbb célja az adóelőny érvényesítése, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, illetve ezen ügyletekkel kapcsolatban adóelőny sem érvényesíthető. Jelenleg csak a kizárólag adóelőny elérése miatt megvalósított ügyletek tekintetében kell ezen alapelvet alkalmazni.

Ugyan bírósági ítéletek nyújtanak némi iránymutatást az ügyletek gazdasági céljainak és adóelőnyeinek mérlegelése tekintetében, a most hatályba lépő rendelkezések várhatóan értelmezési kérdéseket vetnek majd fel, hiszen az absztrakt alapelvi szabályozás nem tartalmaz meghatározást arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott ügylet esetében, hogy az elsősorban az adóelőnyök érvényesítését célozza vagy sem. Ennek következtében a jövőbeli átszervezések, átalakulások esetében azt is szükséges lesz majd mérlegelni, hogy az átszervezéssel összefüggésben esetlegesen jelentkező adóelőny hogyan viszonyul a kapcsolódó gazdasági célokhoz, és ez alapján sérül-e a társasági adózás ezen alapelve. Emellett nagyobb hangsúlyt kell majd helyezni az átszervezések, átalakulások céljainak, menetének és megvalósításának megfelelő dokumentáltságára és azok visszamenőleges nyomon követhetőségére annak érdekében, hogy egy esetleges adóhatósági vizsgálat esetén alátámaszthatók legyenek az ügyletek mögött álló gazdasági, üzleti megfontolások.

Új jogdíj fogalom

  • Ahogy korábbi hírlevelünkben is említettük, az OECD nemzetközi adóelkerülés és agresszív adótervezés visszaszorítására irányuló BEPS Jelentésének  5. akcióterve alapján 2016. júliusától jelentősen szűkülni fog a jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezmények köre. Az OECD által támasztott követelményeknek történő megfelelés érdekében az új szabályok új jogdíj fogalom megalkotásával és az adóalap-kedvezmények különböző feltételekhez történő kötésével alapjaiban módosítják az elszámolt jogdíjbevételekhez kapcsolódó társasági adóban érvényesíthető kedvezmény-rendszert.
  • 2016. július 1-jétől jogdíjnak társasági adó szempontból a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (együttesen kizárólagos jogok) származó eredmény, valamint e jogok értékesítéséből, apport szolgáltatása miatti kivezetéséből származó eredmény minősül. Amennyiben az adóalany nem az említett jogokat hasznosítja, hanem azokat beépíti a saját termékeibe és/vagy szolgáltatásaiba, e termékek értékesítéséből és/vagy szolgáltatások nyújtásából származó eredményének e jogokhoz rendelhető hányada szintén jogdíjnak minősül majd.
  • A legfőbb változást tehát a marketing célú szellemi termékek (védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név, know-how, üzleti titok, szoftveren kívüli szerzői jogilag védett mű, stb.) hasznosításából származó díj kedvezményekből történő kizárása, valamint az eredmény alapú megközelítés (korábban a bevételeket kellett minősíteni) alkalmazása jelenti. A hazai szabályozásban új elemként jelenik meg, hogy az értékesített termékek és szolgáltatások ellenértékébe beépülő jogdíjakhoz kapcsolódóan is elérhető lesz a jogdíjkedvezmény.
  • A jogdíj fogalmának változásával összhangban változik a bejelentett immateriális jószág fogalma is. Az új definíciókat a 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószágra kell majd alkalmazni.

Jogdíjból származó eredmény, valamint jogdíjra jogosító és bejelentett immateriális jószág értékesítése alapján érvényesíthető társaságiadóalap-csökkentés

  • Az OECD követelményeihez igazodva jelentős mértékben szűkül a jogdíjhoz kapcsolódó társaságiadóalap-kedvezmények rendszere és az azon keresztül elérhető előnyök mértéke az alábbiak szerint.
  • A jogdíj fogalmának módosítása miatt a társaságiadó-alap a jogdíjból származó nyereség 50%-ával csökkenthető majd (változatlanul legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig). Azaz a csökkentő tétel alapját nem az elszámolt bevétel, hanem az adott ügyletből származó nettó nyereség képezi. Emellett az ún. nexus módszer bevezetésével tovább szűkülnek a jogdíj, illetőleg a jogdíjra jogosító immateriális jószág és a bejelentett immateriális jószág értékesítéséhez kapcsolódóan igénybe vehető adóalap-kedvezmények abban az esetben, ha az alapul szolgáló immateriális jószág a cégcsoporton belül megosztottan végzett kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként jött létre vagy azt az adózó vásárolta (kivéve telephelytől történő beszerzést).
  • A nexus módszer szerint ugyanis az említett jogcímek alapján igénybe vehető csökkentő tétel alkalmazására kizárólag a jogdíjra jogosító immateriális jószág kifejlesztése érdekében végzett saját K+F tevékenység közvetlen költségének (kivéve kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége, a vásárolt jogdíjra jogosító immateriális jószág és a bejelentett immateriális jószág bekerülési értéke) jogdíjra jogosító immateriális jószág kifejlesztése érdekében  végzett K+F tevékenység összes közvetlen költségében (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, a kapcsolt féltől vásárolt K+F szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt jogdíjra jogosító immateriális jószág és a bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét is) képviselt arányában lesz lehetőség.  További adminisztrációs terhet ró az adózók terhére az, hogy az új módszertan alapján számítandó társaságiadóalap-csökkentési jogcímek kizárólag abban az esetben lesznek alkalmazhatók, ha a társaságok megfelelő dokumentációval tudják alátámasztani az említett arányszám mértékét.
  • Mindazonáltal, az adózók a nexus módszer szerinti arány számítása során a saját K+F tevékenység közvetlen költségét szabadon növelhetik 30%-kal (legfeljebb a 100%-os arány eléréséig). Például, ha egy immateriális jószág kifejlesztése érdekében felmerült összes K+F közvetlen költség 100 egység, amelyből 60 egység az adózó saját teljesítményéből származik, akkor a nexus módszertan szerinti arány 78% lesz (azaz a 60 egység 30%-kal növelt összegének és a teljes 100 egységnek a hányadosa). Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ahhoz, hogy a csökkentő tételt 100%-ban érvényesíteni lehessen, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége vagy a vásárolt, átvett immateriális jószág bekerülési értéke maximum 23,1%-ot képviseljen a jogdíjra jogosító immateriális jószág kifejlesztése érdekében végzett K+F tevékenység teljes közvetlen költségén belül.
  • Emellett, amennyiben a jogdíj jogcímén történő társaságiadóalap-csökkentés érvényesítését követő adóév(ek)ben ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteség keletkezik, a fentiek szerinti arányszámmal számított veszteség 50%-a nem lesz elismert veszteség társasági adó szempontból. Ezzel összhangban a bejelentett immateriális jószág kivezetése következtében elszámolt veszteség fenti arányszámmal számított összegét kell majd adóalap-növelő tételként figyelembe venni.
  • Az új szabályok alapján a bejelentett immateriális jószág értékesítése vagy nem pénzbeli hozzájárulás miatti kivezetése alapján igénybe vehető társaságiadóalap-csökkentés összegét is a fentiekben ismertetett nexus módszertan alapján kalkulált arány figyelembe vételével kell megállapítani.
  • A jogdíjra jogosító immateriális jószág elidegenítéséből származó nyereséggel kapcsolatban képzett lekötött tartalék felhasználására nem 3 év, hanem 5 év áll a továbbiakban az adózók rendelkezésére.

Átmeneti rendelkezések a jogdíjkedvezmények alkalmazását illetően

  • Átmeneti rendelkezések alapján a módosított szabályokat a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy a 2016. június 30‑át követően bejelentett immateriális jószágra kellalkalmazni.
  • További átmeneti rendelkezés egy 5 éves átmeneti időszakot biztosít, amely szerint a 2016. június 30-áig szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágra vagy eddig az időpontig bejelentett immateriális jószágra a 2016. június 30-án hatályban lévő szabályokat legkésőbb 2021. június 30-áig lezáruló adóévben lehet alkalmazni.
  • Továbbá, az az adózó, amely a 2016. június 30-ig hatályban lévő fogalom‑meghatározások alapján 2016. június 30-áig már csökkentette az adóalapját a kapott jogdíjra, jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítésére vagy bejelentett immateriális jószág értékesítésére tekintettel vagy arra 2016. január 1. és 2016. június 30. között jogosult lett volna, az legutoljára szintén a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben alkalmazhatja a 2016. június 30-án hatályban lévő szabályokat. Mindazonáltal, a jelenlegi szabályokat nem lehet alkalmazni 2016. december 31. napját követően kezdődő adóévben azon 2016. január 1. és 2016. június 30. között kapcsolt vállalkozástól beszerzett jogdíjra jogosító immateriális jószágra, amelyre tekintettel az átruházó kapcsolt vállalkozást az átruházáskor nem illette meg a társaságiadó-törvény szerinti adóalap-csökkentési lehetőségek vagy azoknak megfelelő kedvezmények érvényesítésének joga.
  • Az új szabályok nem tartalmaznak átmeneti rendelkezést azon jogdíjra jogosító immateriális javakra tekintettel, amelynek előállítása 2016. június 30-a előtt megkezdődött, de létrehozása, nyilvántartásba vétele 2016. június 30-át követően fog megtörténni.

Információcsere az immateriális javakkal kapcsolatos kedvezményekről

  • Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) egy új fejezettel bővül, amely alapján a Tao. törvénynek az immateriális javakra vonatkozó adóalap-kedvezményét a Tao. törvény átmeneti rendelkezése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről és adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes hatóságot.
  • A spontán információcsere akkor valósul meg, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.

Szellemi termékek társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenése

2017. január 1-jétől a bérbe adott tárgyi eszközök mellett egyes bérbe adott szellemi termékek (szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi védelem alá eső szerzői mű és szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény) után is 30%-os mértékű értékcsökkenést lehet elszámolni. A jelenlegi szabályok szerint a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési kulcsokat lehet alkalmazni ezen eszközökre.

Kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás

  • 2017. január 1-jétől valamely átalakulás vagy eszközátruházásra irányuló jogügylet abban az esetben fog kedvezményezett átalakulásnak vagy kedvezményezett eszközátruházásnak minősülni, amennyiben – a jelenleg hatályos feltételek teljesülése mellett – az adózó által alátámasztható, hogy az átalakulásra/eszközátruházásra valós gazdasági, kereskedelmi indokok miatt került sor.
  • További szigorítás a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében, hogy az eszközátruházás ellenértékeként kapott részesedés mindaddig nem kerülhet majd ki a kapcsolt vállalkozási körből, amíg a jogügylet adóévében elhalasztott társasági adókötelezettség teljes mértékben megfizetésre nem kerül. Ellenkező esetben az adóhalasztás érdekében alkalmazott adóalap-csökkentésként figyelembe vett összeggel a részesedések kikerülésének évében az átruházó társaságnál meg kell majd növelni a társasági adóalapot. Utóbbi esetben az átvevő társaságnak az átvett eszközök tekintetétben már nem kell majd alkalmazni a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó speciális szabályokat (azaz nem kell úgy eljárnia a társasági adó alapjának megállapítása során, mintha az eszközátruházásra nem került volna sor).
  • Nem vonatkozik átmeneti szabály azonban azon 2017. január 1-jét megelőzően történő átalakulásokra és eszközátruházásokra, amelyekkel kapcsolatban felmerülő halasztott adókötelezettség 2017. január 1-jéig még nem vagy nem teljes egészében került megfizetésre.

Lakhatási célú támogatáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

A munkavállalói mobilitás közvetett elősegítése érdekében  2017. január 1-jétől két új adóalap-csökkentési jogcím lép hatályba, amelyek a társaságiadó-alapból történő dupla levonhatóságot biztosítanak: ezek a mobilitási célú lakhatási támogatások és a munkásszállás kialakítása, fenntartása, üzemeltetése érdekében felmerült adóévi költségek. Az adóalap-csökkentésként figyelembe vehető összeg azonban egyik esetben sem haladhatja meg az adózás előtti nyereség összegét.

Kisajátításból származó bevételhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény

2017. január 1-jétől az adózók a kisajátításból, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvételből származó nyereségük vonatkozásában adóalapot csökkentő tételt érvényesíthetnek a nyereség adózás előtti eredményben való megjelenésének adóévében.

Műemlék és helyi védelem alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

  • 2017. január 1-jétől lehetővé válik a műemlék és helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartási költségeinek társaságiadó-alapban történő kétszeres érvényesítése a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén. Az adóalap-csökkentő tétel felső korlátja az adózás előtti nyereség 50%-a lesz.
  • Emellett a társaságiadó-alapban a költségek háromszoros érvényesítése válik  lehetővé az említett épületek, építmények értékét növelő felújítását megvalósító adóalanyok számára (ideértve a kincstári, önkormányzati ingatlanok vagyonkezelőjét, a koncessziós szerződés keretében szerzett ingatlanok tulajdonosát, valamint a szóban forgó ingatlant pénzügyi lízingbe vevő adózót is) a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén. A karbantartáshoz és a felújításhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények együttesen is alkalmazhatók majd.
  • Amennyiben valamely társaság nem kíván élni a felújításhoz kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel, azt a felújítás pénzügyi forrását biztosító kapcsolt vállalkozás is érvényesítheti a saját társaságiadó-kötelezettsége megállapítása során.

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló vevőkövetelések esetében 2017. január 1-jétől az új szabályok az érintett kapcsolt vállalkozásról és az adott ügyletről szóló adatszolgáltatáshoz kötik a vele szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása alapján történő társaságiadóalap-csökkentés alkalmazását. A javaslathoz képest változás, hogy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelésre tekintettel elszámolt értékvesztés visszaírásához kapcsolódó adóalap-csökkentés esetén nincs ilyen adatszolgáltatási kötelezettség.

Kis- és középvállalkozások eszközberuházásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény

A 2017. adóévtől megszűnik a KKV-k által végrehajtott eszközberuházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 30 millió forintos felső korlátja.

Új K+F kedvezmény érvényesítése a szociális hozzájárulási adóban

  • A K+F költségek társaságiadó-alapban történő kétszeres levonása miatt keletkező negatív adóalap 50%-a alapján kedvezményt lehet igénybe venni szociális hozzájárulási adóban (a továbbiakban: szocho) meghatározott feltételek teljesítése esetén. Az adókedvezmény összege a negatív társasági adóalap 50%-ára eső 19%-os adókulccsal számított társasági adónak megfelelő összeg, de legfeljebb a  munkavállalók bruttó bére után keletkező szocho-kötelezettség összege.
  • A kétszeres kedvezmény érvényesítését megakadályozandó a társasági adó szempontból elhatárolt veszteségként a keletkező negatív társasági adóalap 50%-át lehet figyelembe venni elhatárolt veszteségként.

Kapcsolt vállalkozások közötti árak alapján történő társasági adóalap-csökkentés

A kapcsolt vállalkozások által alkalmazott árak alapján történő adóalap-csökkentés további feltétele lesz 2018. január 1-jétől – a jelenleg is hatályban lévő feltételek teljesülése mellett –, hogy csak abban az esetben lehet majd csökkenteni a társasági adó alapját az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözet összegével, ha az érintett kapcsolt fél is ezen összeg (a rá vonatkozó jog szerinti transzferár szabályok szerint megállapított összeg) figyelembe vételével állapítja meg a társaságiadó-kötelezettségét (azaz a gyakorlatban a másik társaság megnöveli ezen összeggel az adóalapot).

Külföldi vállalkozó belföldi fióktelepének transzferár dokumentációs kötelezettsége

2017. január 1-jétől nem kell transzferár dokumentációt készíteni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, amennyiben a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés alapján mentesül a társasági adókötelezettség alól.

Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele az Európai Bizottság engedélye alapján

A kapcsolódó európai uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében pontosításra kerül, hogy abban az esetben sem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény az Európai Bizottság engedélye nélkül, ha nem az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása szünteti meg tevékenységét az EGT másik államában. Továbbá, a javaslat ezen az EGT tagállamból történő áttelepüléshez kapcsolódó korlátozását a kérelmet, bejelentést megelőző és az azt követő, és a beruházás befejezését követő 2 évben kellene figyelembe venni.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye

2017. január 1-jétől átültetésre kerülnek társasági adóról szóló törvénybe a korábban kormányrendeletben foglalt feltételek, amelyek szerint az alaptámogatás ellenében nem, kizárólag a kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért részesülhet a támogató ellenszolgáltatásban. Továbbá, a beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó tárgyi eszköz a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem idegeníthető el mindaddig, amíg értéke teljes mértékben leírásra nem kerül.

Progresszív mentesítéskor alkalmazandó adómérték

A törvénymódosításban pontosításra kerül a kettős adózás elkerülése érdekében használt, 2016-tól bevezetett progresszív mentesítés szabályozása. A progresszív mentesítés lényege, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet Magyarországon ugyan mentesítik a további adókötelezettség alól, de a jövedelem összegét mégis figyelembe kell venni a belföldi adóalapban, vagyis a magasabb, 19%-os adósávot gyorsabban éri el a többi, adóköteles jövedelem, tehát mindez a Magyarországon fizetendő effektív adókulcs növekedéséhez vezethet.

A 2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás a külföldön adóztatható jövedelemre jutó hazai adó kiszámításának mechanizmusát érinti és meghatározza, hogy  a külföldön adóztatható jövedelemre jutó hazai adó összegét a teljes jövedelemre vonatkozó átlagos adókulccsal kell kiszámítani.

A progresszív mentesítés mechanizmusát egy példán szemléltetjük: ha a teljes jövedelem összege 600 millió forint, amelyből 200 millió forint külföldön adóztatható jövedelem, de a vonatkozó egyezmény lehetővé teszi a külföldön adóztatandó jövedelem figyelembe vételét a társasági adó megállapítása során, akkor (i) a teljes jövedelem után számított társasági adó 69 millió forint (50 millió forint plusz 19 millió forint), (ii) az átlagos adókulcs 11,50% (69 millió forint/600 millió forint), (iii) a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adó 23 millió forint (200 millió forint szorozva 11,50%-os átlagos adókulccsal), és végül (iv) a fizetendő társasági adó 46 millió forint (69 millió forint csökkentve 23 millió forinttal) lesz.

Vállalkozás, valamint nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások

  • 2017. január 1-jétől az ingyenes ügyletekre tekintettel elszámolt ráfordítások társasági adózásban történő érvényesítésének további feltétele, hogy a juttatásban részesülő az általa elszámolt bevételre eső társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallásának benyújtását követően nyilatkozatban kell megerősítenie.
  • A 2017. évtől a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köréből kikerül a KIVA alanyok részére adott visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzeszköz, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz és ingyenesen nyújtott szolgáltatásra tekintettel elszámolt ráfordítás.
  • 2017. január 1-jétől a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások egyértelműen a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek, ráfordításoknak minősülnek.