Az OECD nemzetközi adóelkerülés és agresszív adótervezés visszaszorítására irányuló BEPS Jelentésének (lásd korábbi hírlevelünket e témában) 5. akcióterve alapján 2016. júliusától jelentősen szűkülni fog a jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezmények köre, így a magyar szabályozásban is követni kell az előírásokat. Jelen hírlevelünkben a szellemi termékekhez kapcsolódó kedvezmények átalakításával kapcsolatos akcióterv legfontosabb pontjait és várható magyarországi következményeit foglaljuk össze.

A jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján a szabadalmak, iparjogvédelmi oltalomban részesített szellemi alkotások, védjegyek, kereskedelmi nevek, know-how vagy szerzői jogi oltalomban részesülő immateriális jószágok (szoftverek, filmek, stb.) hasznosításából vagy értékesítéséből származó bevételek a társasági adó és a helyi iparűzési adó rendszerében jogdíjbevételeknek minősülnek, a jogdíjbevételekhez pedig kedvezményes adókezelés kapcsolódik: a társasági adó alapja csökkenthető a jogdíjbevételek 50%-ával, míg a jogdíjbevételek teljes egésze mentesíthető a helyi iparűzési adó alól. A kedvezményes adójogi minősítés alkalmazásának alapvető feltétele kizárólag az, hogy a jogdíjbevételekre jogosító szellemi termékek hasznosításának jogosultja a bevételeket elszámoló magyarországi társaság legyen. Ebből adódóan a hazai jogdíjhoz kapcsolódó kedvezményeket azok bevezetése óta számos hazai és multinacionális vállalat alkalmazta adókötelezettségeinek mérséklése érdekében.

Az OECD BEPS Jelentésének elkészítése során tanulmányozta és minősítette az egyes országok által alkalmazott jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezményeket abból a szempontból, hogy azok lehetővé teszik-e káros adózási gyakorlatok kialakítását. Az OECD vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy – többek között – a magyar társasági adóban érvényesíthető jogdíjkedvezmény káros adózási gyakorlatot tesz lehetővé. Az OECD e véleményét arra alapozta, hogy a magyar szabályok alapján a marketing célú szellemi termékek (védjegy, kereskedelmi név) hasznosítása esetén is elérhetőek a kedvezmények, valamint, hogy a magyar szabályok a kedvezmények biztosításának feltételeként nem követelik meg, hogy a szellemi termékek hasznosítását végző társaság részt vegyen a szellemi termékek fejlesztésében. Az OECD ezért a magyar jogdíjkedvezmény szabályainak módosítását írta elő.

Az OECD a BEPS Jelentésben a jelenlegi szabályozás átalakítására rövid határidőt szab: a jelenleg hatályos rendszereket 2016. július 1-jétől a jelentésben foglaltakhoz igazodó rendszerek kell, hogy felváltsák. A BEPS Jelentés alapján a jelenleg elérhető kedvezményeket a legkésőbb 2016. június 30-ig hatályba lépett szerződések alapján legfeljebb 2021-ig biztosíthatják az országok megfelelő átmeneti szabályok kialakításával.

Ennek megfelelően – információink szerint – a magyar jogdíjbevételekre szabályrendszer átalakításához kapcsolódó jogalkotói munka is megkezdődött. A jogdíjbevételekkel összefüggő kedvezmények rendszere várhatóan az alábbiak szerint fog átalakulni:

  • Kedvezmény kizárólag szabadalmak, szoftver termékek, illetve egyéb, tartalmában az előzőekhez hasonló, kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként létrehozott szellemi termékek hasznosításához kapcsolódna.
  • A jövőben a marketing célú szellemi termékek (védjegy, földrajzi árujelző, szoftveren kívüli szellemi alkotások stb.) nem részesülhetnek kedvezményben, tehát a társaságiadó-törvényben a jelenleg jogdíjnak minősülő know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogilag védett mű (kivéve a szoftver) hasznosítása után szedett díj a jövőben már nem lesz jogdíjnak tekinthető.
  • Szintén nem részesülhet majd kedvezményes adózásban a nem szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogok értékesítése és hasznosítása, így különösen audiovizuális művek, könyvek, műalkotásokhoz vagy előadó-művészeti teljesítményhez kapcsolódó jogok.
  • Jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezményt kizárólag az a társaság érvényesíthet majd, amely az általa hasznosított szellemi termék létrehozásában ténylegesen részt is vett, vagyis vásárolt jogok továbbhasznosítására a kedvezmény már nem lesz használható.
  • A tárasági adózásban biztosítható kedvezmény mértéke a szellemi terméket hasznosító vállalkozás által olyan mértékben lesz igénybe vehető, amilyen mértékben az adott társaság a szellemi termék létrehozásában részt vett (a kedvezmény igénybevételének mértéke a szellemi termék létrehozásával kapcsolatban viselt költségeknek a szellemi termék teljes bekerülési értékében képviselt arányához igazodna).

Egyelőre nem tudni, hogy a jogdíj-kedvezmények rendszerének átalakítása a helyi iparűzési adóban a jogdíjbevételek részére biztosított adómentességet miként érinti, illetve érinti-e egyáltalán.

Nem tisztázott továbbá a jogalkotói szándék a termékekbe vagy szolgáltatásokba beépülve hasznosított szellemi termékeket illetően: a BEPS Jelentés alapján ugyanis kedvezményben részesíthető az adott társaság által értékesített termékek vagy szolgáltatások árbevételéből a termékekbe vagy szolgáltatásokba beépülten hasznosított szellemi termékhez rendelhető bevétel is. Kérdéses azonban, hogy e lehetőséget a hazai szabályozás biztosítja-e majd az adózók részére.

OrienTax vélemény

Tekintettel arra, hogy a BEPS jelentés viszonylag rugalmas szabályozási keretet enged a 2016. június 30. előtt hatályba lépett szerződések kedvezmények továbbvitelésre és fokozatos kivezetésére, azt várjuk, hogy a magyar szabályozási is élni fog az 5 éves kivezetés lehetőségével. Emiatt javasolt, hogy az új feltételrendszernek már meg nem felelő jogértékesítési struktúrákat az adózók még 2016. június 30. előtt véglegezzék, hogy a kedvezmény további 5 évig fennmaradhasson. Mivel a bevezetés időbeli hatálya abszolút szigorú lesz, érdemes feltételes adómengállapítási kérelemmel vagy más hivatalos dokumentációval is alátámasztani a szerződés időbeli hatályát.