Az Európai Bizottság 2016. július 4-én megjelent közleményébennyilvánosságra hozta határozatban képviselt álláspontját, mely szerint a magyarországi élelmiszerlánc-felügyleti díj, továbbá a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

A Bizottság az alábbi érvekkel támasztotta alá, hogy a két magyar adónem miért tekinthető tiltott állami támogatásnak:

  • A progresszív adókulcs-rendszere eredményeképpen a legmagasabb és a legalacsonyabb adókulcs között indokolatlanul magas az eltérés (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében ez az eltérés 60-szoros, míg a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében ez a különbség 22,5-szeres). Az árbevételtől függő, progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adónem szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá tartozó (vagyis alacsonyabb árbevételt elérő) vállalkozásoknak.
  • A dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás tekintetében Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, illetve nem bizonyította azt sem, hogy egy adott gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé;
  • A dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás szabályozása lehetővé teszi, hogy amennyiben a vállalkozás bizonyos támogatható beruházásokat hajt végre, legfeljebb 80%-kal csökkentse a jogszabályból fakadó kötelezettségét. Az ilyen beruházások jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak, azaz valójában nem csökkentik az egészségkárosodást (ami az egészségügyi hozzájárulás kifejezett célja lenne), hanem éppen növelik;
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kedvez bizonyos üzleti modelleknek, míg más üzleti modelleket hátrányosan érint (a franchise-átvevőknek az egyéni árbevétel alapján, míg az integrált kiskereskedelmi vállalkozásoknak a teljes forgalmuk után – ami magasabb, mivel több üzlet árbevételét foglalja magában – kell adót fizetniük)
  • Semmi sem bizonyítja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében a 6%-os díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1%-os díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek;

A Bizottság az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tekintetében annak ellenére hozott nyilvánosságra elmarasztaló véleményt, hogy a díjat – figyelemmel a Bizottság által korábban hozott felfüggesztő határozatra – az érintett vállalkozásoknak nem kellett ezidáig megfizetniük, mivel Magyarország mindkét adónem behajtását felfüggesztette. Ráadásul a progresszív adókulcs alkalmazását az Országgyűlés 2015. december 27-ei hatállyal eltörölte és visszaállította a minden vállalkozásra érvényes 0,1%-os adókulcsot.  Emiatt tiltott támogatás nyújtására ténylegesen nem került sor és a magyar államnak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik.